A politika compendiuma

Tartalom

I. rész. Alkotmány-politika.
(Alkotmánytan.)
Bevezető tanok.
A politikai tudomány fogalma 5
A politikai tudomány feladatai 6
A politikai tudomány módszere 8
I. Fejezet. Társadalomtan.
A társadalom és a társadalomtan fogalma, a társadalomtan feladata 10
Az egyén 10
A közület 11
A közületi élet két főtényezője 12
A közületi elvek 14
A társadalmi szerkezetek 15
A társadalmi rendek 17
A munka, mint a rendi tagosulás alapja 18
A birtok, mint a rendi tagosulás alapja 18
A társadalmi osztályok; a birtok, mint a társadalmi osztályok alapja 20
A különböző társadalmi osztályok 21
A rendek és osztályok társadalmi jelentősége 22
A társadalomtan irodalomtörténete 23
II. Fejezet. Az állam.
Nép és nemzet 25
A nemzeti lét további feltételeinek bírálata 26
A nemzetfogalom kifejlődése 27
A nemzeti élet elemei 29
Az állam fogalma 30
Az állam mint külső hatalom 31
Az állami viszony természete 31
Az állam célja 32
Az államcél tantörténete 33
Az állam személyisége 34
Az állam különböző felfogása 35
III. Fejezet. A szuverénitás.
A szuverénitás fogalma 37
A szuverénitás tulajdonságai 38
A szuverénitás tantörténete 40
IV. Fejezet. A szuverénitás önkorlátozása, a szabadság az államban 42
A szabadság fogalma és fajai 42
Vallásszabadság 44
Az állam és egyház viszonyának felfogása 45
A nemzetiségi szabadság 46
Az állami szabadság fogalmának tantörténete 47
V. Fejezet. Az államhatalmak.
Az államhatalmak fogalma 50
Az államhatalmak mint funkciók és organumok 51
Az államhatalmak elválása és egysége 54
Az államhatalmak tantörténete 55
VI. Fejezet. Az államformák.
Az államforma fogalma és az államformák fő felosztási alapja 57
A nem valódi államformák 58
A valódi államformák 59
A köztársaság 59
Az arisztokratikus köztársaság 60
A demokratikus köztársaság 61
A monarchia 64
Az államformák tantörténete 65
VII. Fejezet. Az állam alkotmánya.
Az alkotmány fogalma 67
Az alkotmánybiztosítékok, az alkotmány változásai 68
VIII. Fejezet. A törvényhozó hatalom.
A törvényhozó hatalom általában 70
A képviseleti rendszer 70
Az egyes állampolgár része a szuverén akaratban 72
Az általános szavazatjog 72
A kisebbségek képviselete 75
A nők szavazata 76
A vagyoni és értelmi census 77
A valasztási eljárás 78
A képviselőség jellege 79
A valasztott törvényhozó szerv működési ideje 80
A felső (főrendi-) ház 81
A képviseleti rendszer tantörténete 82
A törvényhozó szerv hatásköre 84
A törvényhozó szerv kiváltságai 87
A törvényhozó szerv ügyrendje 88
A pártok 89
IX. Fejezet. A végrehajtó hatalom.
A végrehajtó hatalom szervezete 99
A végrehajtás egyes mozzanatai 91
A szabályalkotás 92
A szervezés 95
Az utalványozás 96
Az intézés 97
A karhatalom 97
Az állami akarat végrehajtása feletti bíráskodás 98
A bíróságok viszonya a végrehajtó hatalomhoz 98
A közigazgatási és bírói hatóságok 99
A hivatalnoki és önkormányzati hatóságok 99
A hivatalnoki és önkormányzati végrehajtás 100
Az önkormányzat 101
X. Fejezet. A fejedelmi (államfői) hatalom
A fejedelmi (államfői) szerv 103
A fejedelmi funkció tartalma 105
XI. Fejezet. A miniszteri felelősség
A miniszteri felelősség 107
A miniszteri felelősség fajai 108
A miniszteri felelősség bírósága 110
XII. Fejezet. Az állam kormányzata.
A kormány fogalma 111
A különböző kormányzati rendszerek 111
A parlamenti kormányrendszer 112
Az államtanács 113
XIII. Fejezet. Az államkapcsolatok
Az államkapcsolatok fogalma és faja 114
A nemzetközi frigy 114
Az államszövetség 115
A szövetséges állam 116
Az uniók 117
Az államkapcsolatok tanának története 118
II. Rész. Közigazgatási politika.
(Közigazgatástan.)
I. Fejezet. Általános tanok.
A közigazgatás és közigazgatástan fogalma 123
A közigazgatás szervezete 124
A hivatal 125
A hivatali viszony jellege 126
A hivatali viszony keletkezése 127
A hivatali kötelességek 130
A fegyelmi hatalom 133
A hivatalnoki jogok 135
A hivatalnoki felelősség, az állam felelőssége hivatalnokaiért 138
II. Fejezet. A közigazgatás felosztása.
A közigazg. felosztásának külünböző szempontjai 138
A közigazgatás felosztása a feladatok szerint 138
A reál- és provinciál-rendszer 140
Helyi, vidéki és országos közigazgatás 141
Alsó, közép és felső hatóságok 142
A közigazgatás országos és helyi feladatai 143
Az egyedhivatali és testületi (kollégiális) közigazgatás 144
A közigazgatás felosztása és egyes ténykedések természete szerint 145
A közigazgatás rendje 147
A közigazgatási eljárás 146
III. Fejezet. A közigazgatási jog és közigazgatási bíráskodás
A közigazgatási jog 150
A közigazgatási jog természete 150
A közigazgatási bíráskodás kifejlődése 151
A közigazgatási per 159
Gneist a közigazgatási bíráskodásról 160
A közigazgatási bíróság szervezete 161
A közigazgatási bíróság hatásköre 161
IV. Fejezet. A hatásköri összeütközések
A hatásköri összeütközések fogalma 167
A közigazgatási és bírói hatóságok közti hatásköri összeütközés 168
V. Fejezet. A centralizácó és decentralizáció
A centralizáció 170
Az autonómia 174
VI. Fejezet. A közigazgatás iránya, viszonya az alkotmányhoz, a közigazgatástan irodalma
A közigazgatás általános iránya 175
A közigazgatás és az alkotmány 177
A közigazgatástan irodalma 177
A közigazgatástan különös része.
(Belügyi igazgatás.)
VII. Fejezet. A személyi élet igazgatása.
A belügyi igazgatás általában 180
I. népességi ügy 181
A népességi rendtartás 181
Népességi politika 184
II. A közegészségügy 186
A közegészségügyi rendészet 187
A közegészségügy ápolása 189
A gyógyászati ügy 190
III. A rendészet 191
A biztonsági rendészet 193
Az állami (magas vagy politikai) rendészet 196
A kivételes állapotok 198
A rendőrség szervezete 200
IV. A gyámsági és gondnoksági ügy 200
A közművelődésügy 201
A népoktatás 201
Az élethivatásokra képzés 202
Az általános művelődés 203
A sajtó 205
VIII. Fejezet. A társadalmi élet.
A társadalmi igazgatás fogalma 207
A társadalmi szabadság 209
A társadalmi szükség 210
A társadalmi fejlődés 215

Témakörök