A polgári törvénykönyv magyarázata III.

Kötelmi jog/Általános rész

Szerző

Szerkesztő

Prof. dr. Török Gábor

Budapest

'Dr. Czuczai Jenő: A polgári törvénykönyv magyarázata III. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Hivatalos Közlönykiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott kemény kötés
Oldalszám:	832 oldal
Sorozatcím:	Közlöny könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-9722-02-2

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"A kötelmi jog általános részének és legfontosabb jogintézményeinek elméleti, történeti és jog-összehasonlító elemzése 1. A kötelmi jogról általában 1.1. A kötelmi jog A kötelmi jog a kötelmi viszonyokat szabályozó jogszabályok összessége. Legnagyobb jelentősége abban áll, hogy a jogalanyok rendelkezésére bocsátja azokat a jogi formákat, amelyek segítségével az egyes jogalanyok gazdasági, vagyoni illetve egyéb jellegű szükségleteiket kielégíthetik. Céljának realizálódása esetén értékmozgást idéz elő a két, illetőleg az újabb kori tendenciának megfelelően akár több érdekkör között. (Utóbbi megjegyzéssel a hagyományos kétpólusú szerkezeten túlmenően egyre nagyobb számban kialakuló többpólusú kötelmi jogviszonyokra utalok.) A kötelmi jog elméleti jelentőségét leginkább alapfogalmai elvontságéinak köszönheti. Különböző történelmi korszakokat vizsgálva megállapítható, hogy a magánjog különböző részterületei közül a kötelmi jog tekinthető a leginkább állandónak, köszönhetően annak, hogy a jogalkotásra szükségszerűen ható gazdasági tényezők változásainak, illetve a gazdasági válságoknak jobban ellen tud állni, mint a magánjog többi részterülete. Egy példával illusztrálva a kifejtetteket a római jog egyes jogterületeinek továbbélését vizsgálva Hamza Gábor és Földi András is arra a megállapításra jut, hogy a teljes római magánjogból a római kötelmi jog bizonyult a legmaradandóbbnak, a későbbi korok jogrendszerei a római kötelmi jog legnagyobb részét átvették.1 A viszonylagos állandóságot eklatánsan példázza, hogy az újkorban lezajlott, az ókorihoz képest hatalmas mértékű technikai fejlődés sem hozott olyan alapvető változásokat a kötelmi jogban, mint például a többi területen. A kötelmi jog viszonylagos állandósága kapcsán mindenképpen említést érdemelnek azok a római jogászok is, akik olyan dogmatikai pontossággal és precizitással dolgozták ki a kötelmi jogot, hogy azt a későbbi, jelentős mértékben megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyú korok igényeinek kielégítésére is alkalmasnak bizonyult." Vissza

Tartalom

A KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZÉNEK
ÉS LEGFONTOSABB JOGINTÉZMÉNYEINEK ELMÉLETI,
TÖRTÉNETI ÉS JOG-ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 5
1. A kötelmi jogról általában 5
1.1. A kötelmi jog 5
1.2. A magyar kötelmi jog fejlődéstörténete 7
1.3. Kötelmi jog és kereskedelmi jog 8
2. A kötelem és a szerződés 10
2.1. A kötelem 10
2.2. A szerződés és a pacta sunt servanda 11
2.3. A pacta sunt servanda bomlása és a clausula rebus sic stantibus 14
2.4. A szerződéses szabadság 19
3. A szerződés érvénytelenségével kapcsolatos kérdések 25
3.1. Érvénytelen és nemlétező jogügyletek 25
3.2. A jóerkölcsbe ütköző szerződés 26
3.2.1. A jóerkölcs tartalmi meghatározásának problémái 26
3.2.2. A jóerkölcsbe ütköző szerződések rövid története 27
3.2.3. A jóerkölcsbe ütközés a legjelentősebb külföldi jogrendszerekben 29
3.3. A feltűnő értékaránytalanság 31
3.4. Az uzsorás szerződés 36
4. Egy speciális jogintézmény rövid bemutatása: a beszámítás 38
4.1. A beszámítás anyagi, illetve eljárásjogi jellege 38
4.2. A beszámítás, mint kötelemszüntető jogi tény: ipso iure vagy külön nyilatkozat folytán? 39
1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
NEGYEDIK RÉSZ: A KÖTELMI JOG 43
I. CÍM: A SZERZŐDÉS 43
XVII. FEJEZET: Általános szabályok 43
XVIII. FEJEZET: A szerződés megkötése 104
A szerződési akarat és kifejezése 104
Az előszerződés 129
A szerződési feltételek tisztességtelensége 134
A jogválasztás korlátozása 142
A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés 146
A szerződés létrejötte 159
A szerződés alakja 182
A szerződés alakja 191
XIX. FEJEZET: A képviselet 198
A meghatalmazás 215
Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete 221
Az eseti gondnokság 224
XX. FEJEZET: A szerződés tartalma és tárgya 227
A feltétel és időhatározás 237
A vagylagos szolgáltatás 246
A pénztartozás 248
A kamat 248
A harmadik személy javára szóló szerződés 255
XXI. FEJEZET: A semmisség és a megtámadhatóság 258
Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése 302
XXII. FEJEZET: A szerződés módosítása 310
A tartozáselismerés 310
Módosítás szerződéssel, illetőleg egyezséggel 310
Szerződésmódosítás bírósági úton 319
A tartozáselismerés 329
XXIII. FEJEZET: A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 334
A foglaló 334
A kötbér 342
A jótállás 353
A bankgarancia 365
A jogvesztés kikötése 368
A ZÁLOGJOG 370
1. Közös szabályok 375
Általános rendelkezések 375
A zálogjog tárgya 381
A zálogjog keletkezése 385
A zálogjog érvényesítése 396
A zálogjog megszűnése 423
A zálogtárgy értékesítése 427
2. Zálogjog dolgokon 431
Jelzálogjog 431
Kézizálogjog 464
3. Vagyont terhelő zálogjog 467
4. Zálogjog jogon és követelésen 477
5. Önálló zálogjog 486
Az óvadék 492
A kezesség 499
XXIV. FEJEZET: A teljesítés és a beszámítás 511
A teljesítés 511
A teljesítés helye 527
Lakóhely 528
A teljesítés ideje 534
A teljesítés módja 546
Bírósági letétbe helyezés 558
A fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatás teljesítése 563
A pénztartozás teljesítése 569
Jognyilatkozat adása 574
A beszámítás 578
XXV. FEJEZET: A szerződésszegés 590
A kötelezett késedelme 591
Fizetési késedelem jogkövetkezményei gazdálkodó szervezetek terven
alapuló viszonyában 614
A jogosult késedelme 614
A hibás teljesítés 620
A teljesítés lehetetlenné válása 678
A teljesítés megtagadása 685
A szerződésszegés közös szabályai 689
XXVI. FEJEZET: A szerződés megszűnésének egyes esetei 715
Az elévülés 715
A szerződés megszűnésének egyes esetei 715
Az elévülés 727
XXVII. FEJEZET: Az engedményezés és a tartozásátvállalás. 739
Az engedményezés 739
A tartozásátvállalás 749
XXVIII. FEJEZET: Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben 753
XXVIII/A FEJEZET: Az értékpapír 763
II. CÍM: FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT
KÁROKÉRT ÉS JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT 779
XXIX. FEJEZET: A kártérítés általános szabályai 779
XXX. FEJEZET: A felelősség egyes esetei 789
A veszélyes üzem működéséből eredő károk 789
Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott 797
Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása 800
Az állattartók felelőssége 806
Az épületről lehulló tárgy által okozott kár 807
A nem vagyoni kár 809
XXXI. FEJEZET: A felelősség módja, a kártérítés mértéke. 809
XXXII. FEJEZET: Jogalap nélküli gazdagodás 824
Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése 826