A polgári törvénykönyv magyarázata 2. (töredék)

Előszó

Részlet a könyvből:
"a) A kötelmi jognak az egyes szerződésekről szóló III. Címe tartalmazza az egyes szerződésfajtákra vonatkozó szabályokat. Ezek az egyes szerződésfajtákra jellemző szolgáltatásokra helyezik a súlyt, és a jogosultságok, valamint a kötelezettségek meghatározásával megállapítják a különböző szerződéstípusok jellegzetes tartalmát.
Az egyes szerződésekre azonban nemcsak a kötelmi jog különös részében (tehát a III. Címében) foglalt szabályokat kell alkalmazni, hanem a kötelmi jog általános részében található - a szerződésekre vonatkozó - közös szabályokat is. Mindazokban a kérdésekben ugyanis, amelyeket az egyes szerződésfajtákra vonatkozó külön szabályok nem rendeznek, a szerződések közös szabályait kell alkalmazni. Szükség esetében azonban figyelembe jönnek a tv. bevezető rendelkezései is, amelyekben megfogalmazott alapelvek egyébként áthatják a polgári jog körébe tartozó különféle jogintézmények egész szabályozását.
b) Az egyes szerződésfajták - a szerződési típusszabadság érvényesülése folytán - nem alkotnak zárt kört. A konkrét szerződésnek nem kell feltétlenül valamelyik nevesített szerződésfajta körébe tartoznia: a felek ugyanis a szerződésük tartalmát - természetesen a jogszabályok keretei között és a társadalmi érdek sérelme nélkül - szabadon állapítják meg. Ebből következően létesülhetnek egyik nevesített szerződésfajta körébe sem tartozó atipikus szerződések, de olyan vegyes szerződések is, amelyekben több nevesített szerződésfajta elemei, illetőleg jellemző jegyei keverednek.
c) Az egyes szerződésfajták a társadalmi-gazdasági viszonyoknak, a felmerülő szükségességnek megfelelően alakulnak ki, s ezért változásnak vannak kitéve. Lehetséges, hogy valamely szerződésfajta körébe tartozó szerződések meghatározott csoportjában bizonyos jellegzetességek olyan súllyal kerülnek előtérbe, hogy az végül is - a ténylegesen jelentkező szükséglet nyomása alatt - önállósulásra vezet. így vált ki pl. az adásvételi szerződések köréből a szállítási szerződés, a vállalkozási szerződések köréből pedig a gazdálkodó szervezetek közötti építési és szerelési szerződés, továbbá a kutatási szerződés. A gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolatainak vannak ugyanis olyan sajátosságai, amelyeknek a szabályozásban is megfelelően tükröződniük kell..." Vissza