1.062.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A polgári perrendtartás magyarázata 1-2.

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Sok évbe telt, míg elkészült a Polgári perrendtartás magyarázatának második, hatályosított kiadása.
Az első kiadásban szereplő XXVII. fejezetet - a szerző javaslatára - elhagytuk. Tettük ezt... Tovább

Előszó

Sok évbe telt, míg elkészült a Polgári perrendtartás magyarázatának második, hatályosított kiadása.
Az első kiadásban szereplő XXVII. fejezetet - a szerző javaslatára - elhagytuk. Tettük ezt azért, mert az Európai Unióhoz csatlakozásunkkal az eljárási joganyag nemzetközi vonatkozásai más jellegű feldolgozást igényelnek.
A kéziratot 2006. június 30-án zártuk le, de tartalmazza a 2006. július 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket is.
A szöveg hatályosításában a szerzőkön és a szerkesztőkön kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszékének munkájában PhD hallgatóként résztvevő, szakvizsgázott, ügyvédi, bírósági illetve igazságügyminisztériumi gyakorlattal rendelkező kollégák működtek közre.
Köszönjük munkájukat, és a Kiadó, valamint a kedves Olvasó türelmét, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kötet ismét megjelenhet.

Budapest, 2006. június 30.

Dr. Kiss Daisy Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
ELSŐ KÖTET
Rövidítések jegyzéke 53
Előszó 67
A Polgári perrendtartás
Első rész
Általános rendelkezések
I. fejezet: Alapvető elvek (Németh János) 73
A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek lényege és jelentősége 73
A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek rendszere 76
Az igazságszolgáltatás alapelvei 77
Az igazságszolgáltatással kapcsolatos alanyi jogok 79
A polgári eljárás sajátos alapelvei 81
A törvény személyi hatálya 82
A törvény tárgyi hatálya 83
A törvény (a polgári per) célja 83
A bíróság feladata 85
A tisztességes eljárás 86
Esélyegyenlőség biztosítása a felek részére 87
A törvényesen felállított, független és pártatlan bírósághoz való jog 88
Az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása 90
A tárgyalás igazságossága 92
A rendelkezési elv 94
A kérelemre történő eljárás elve 95
A jogcímhez kötöttség kérdése 99
A fél által előadott kérelem és nyilatkozat tartalom szerinti megítélése 101
A peranyag szolgáltatásának elve 102
A bizonyítási kötelezettség 103
A bizonyítási teher 107
A bizonyítást elrendelő határozat formája és jellege 108
A bizonyítás mellőzése 108
A szabad bizonyítás elve 110
A vélelmek 111
Az ideiglenes igazságok 112
Egyéb esetek a bizonyítási teher átfordulására 113
A kétoldalú meghallgatás elve 113
Más hatósági határozatok hatálya a polgári perben 115
Az ügyek tárgyaláson történő elbírálása 118
A tárgyalás nyilvánosságának elve 119
Az anyanyelv használatának joga 122
A regionális nyelv használatának joga 123
A jogérvényesítés segítésének elve 124
Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye - a jóhiszemű eljárás 129
A jóhiszemű eljárás elve megsértésének következményei 130
A pénzbírság kiszabása 132
Az ügyész szerepe a polgári perben 134
Az ügyész általános keresetindítási joga a jogosult jogainak védelmére 136
Az ügyész külön jogszabályokban biztosított keresetindítási joga 136
Az ügyész külön jogszabályban biztosított kizárólagos
keresetindítási joga 137
Az ügyész külön jogszabályban más személyek vagy szervek
mellett biztosított keresetindítási joga 138
Teendők az ügyészi keresetindítás előtt 144
Az ügyészi fellépés 144
Az ügyész jogállása a polgári perben 145
Az ügyész más által indított perbe belépése 147
Irodalomjegyzék 148
II. fejezet: Bíróságok (T. Nagy Erzsébet) 155
Vélemények a négyszintű bírósági rendszer bevezetéséről 159
A bírósági reform hatálybalépésének szakaszai 160
Az első fokon ítélkező bíróságok 162
Városi és kerületi bíróságok 162
A bíróságok illetékességi területének megváltozása 163
A munkaügyi bíróság 163
A másodfokon ítélkező bíróságok 164
Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság 165
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 166
A felülvizsgálati ügyben eljáró bíróság 168
A Legfelsőbb Bíróság új szerepe az igazságszolgáltatásban;
a jogegységi eljárás 169
A Legfelsőbb Bíróság első fokú hatásköre 170
Az első fokon eljáró bíróság összetétele 172
Társasbíráskodás a bírósági reform nyomán 174
A másodfokon eljáró bíróság összetétele 177
A bíróság összetétele a felülvizsgálati eljárás során 177
A bíróság összetétele egyes különleges perekben 178
A bíróság összetételére vonatkozó szabályok megsértésének
jogkövetkezménye 180
A bíró (a tanács elnöke) eljárási jogai 182
Az ülnök eljárási jogai és kötelezettségei 182
Az együttalkalmazási tilalom 183
A bírósági titkár 185
A bírósági ügyintéző 186
A bírói függetlenség 190
Abszolút kizárási ok - az ügyben érdekeltség 191
A fél, a féllel együtt jogosított, illetve kötelezett személy képviselője,
volt képviselője 192
A fél, a féllel együtt jogosított, kötelezett személy, illetve
ezek képviselőjének, volt képviselőjének a hozzátartozója 193
Abszolút kizárási ok - az ügyben való részvétel 194
A kizárás relatív oka - az elfogultság 195
A bíróság kizárása 197
A bíróság vezetője 198
A bíróság ügybeni érdekeltsége - mint kizárási ok 201
A bíró kizárása a másodfokú eljárásból 202
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálása mint kizárási ok 203
A kizárási okok az eljárás jellegére tekintettel 204
A bíró kizárása a közigazgatási perekben 204
A bíró kizárása a munkaügyi perekben 206
A kizárási ok észlelése hivatalból 207
A bíró bejelentési kötelezettsége 208
Kizárás a fél kérelmére 208
A kizárási ok bejelentkezésének határideje 209
A kizárás igazgatási ügykörben történő elintézésének esetei 210
A bíró meghallgatása 211
Az ügyelosztás - átosztás 212
A kizárás el intézése határozattal 214
A kizárási kérelem elintézése felsőbb szintű bíróságon 216
Jogorvoslat a kizárási határozat ellen 218
A kizárási bejelentés hatálya 218
Az alaptalan bejelentés következménye 220
A jegyzőkönyvvezető kizárása 221
A bíró kizárása a jogorvoslati eljárásokban 222
Irodalomjegyzék 226
III. fejezet: Bírósági hatáskör és illetékesség (T. Nagy Erzsébet) 229
A joghatóság - mint a legtágabb értelemben vett hatáskör 229
A hatáskör tágabb értelemben - a bírósági út 230
A szűkebb értelemben vett hatáskör 231
A bírósági hatáskör kizárása - a választottbírósági kikötés 232
A helyi bíróság hatásköre 233
A munkaügyi bíróság hatásköre 233
Hatásköri viták a rendes és a munkaügyi bíróság között 235
A megyei bíróság hatásköre általában 240
A megyei bíróság perértéktől függő hatásköre 241
A vagyonjogi per 242
A közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránt
indított perek 243
A közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítésének feltételei 244
A megyei bíróság hatásköre -
szerzői jogi perekben és az iparjogvédelmi perekben 248
A szerzői jogi perek 249
Az iparjogvédelmi perek 252
A megyei bíróság hatásköre - a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó
szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki,
szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében 253
Hatáskör a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási perekben 253
Hatáskör a cégjogi és a cégek belső működésével kapcsolatos perekben 254
A cégbejegyzési kérelemnek helytadó végzés hatályon kívül helyezése
iránti per 254
A cég szervei határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perek 258
A cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek 260
Egyéb, a cégekkel kapcsolatos perek 262
A gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek 262
A gazdasági társaság tagja (részvényese) felelősségének átfordulása 264
A megyei bíróság által nyilvántartásba vett,
cégnek nem minősülő szervezetek ellen indított perek 266
Hatáskör a személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perekben 267
Hatáskör az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perekben 269
Hatáskör a közigazgatási perekben 272
A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata 273
Hatáskör a sajtó-helyreigazítási perekben 274
A tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában
indított perek 275
A megyei bíróság hatáskörébe utalt megállapítási perek 275
A per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő
befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt a fél által
indított per 277
Az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből
eredő perek 277
Törvény által a megyei bíróság hatáskörébe utalt perek 278
Hatáskör pertársaság esetén 280
A Legfelsőbb Bíróság kivételes hatásköre 281
A pertárgyértékének jelentősége 282
Kis perértékű ügyek 282
A pertárgy értékének jelentősége a felülvizsgálati eljárásban 283
A pertárgy értékének szerepe az eljárási illeték meghatározásában 284
A pertárgy értékének szerepe az ügyvédi munkadíj megállapításánál 285
A per tárgya és a per tárgyának értéke 286
A perérték meghatározásának fő szabálya 286
A pertárgyérték meghatározásának különös szabályai 288
Perérték tartási vagy járadék iránti perekben 288
Perérték munkaügyi perben 289
Perérték a bérleti és haszonbérleti perben 291
Perérték számadási perben 292
Perérték a dologi jogi perben 292
Perérték-követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben és
végrehajtási igényperben 296
Perérték a végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perben 296
A perérték vagylagos kereseti kérelem esetén 297
A pertárgy értéke keresethalmazat esetében 298
A járulékok a pertárgy értékének meghatározásánál 299
A pertárgy értékének meghatározása 302
A pertárgy értékének megváltozása 304
A per tárgyának megváltozása 305
A hatáskör hiányának figyelembevétele 306
A hatáskör hiányának jogkövetkezménye 307
A bíróság illetékességi területe 5 309
Az általános illetékességi okok 311
Általános illetékességi ok jogi személy elleni perben 315
Illetékesség budapesti székhelyű jogi személy Pest megye területére
kiterjedő működési köre esetén 318
Általános illetékességi ok jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság esetén 320
Vagylagos illetékesség 321
Illetékesség az alperes huzamos tartózkodási helye alapján 322
A per tárgyának és az alperes lefoglalható vagyonának helye szerinti
illetékesség 324
Illetékesség a tartási és járadék perekben 326
Illetékesség gyermek elhelyezésre irányuló perben 328
Illetékesség ingatlanra vonatkozó perben 329
Az ügyletkötés helye szerinti illetékesség 330
A kizárólagos illetékesség 332
A kizárólagos illetékesség esetei 334
A Fővárosi Bíróság kizárólagos határköre és illetékessége 336
Illetékesség kártérítési perben 338
Illetékesség váltóra alapított perben 339
Illetékesség pertársaság esetében 340
Az alávetéses illetékesség 343
Az alávetés érvényességének együttes feltételei 344
A bíróság előtt tett alávetés 347
Az alávetés személyi hatálya 347
A választottbíróság kikötése 347
Az illetékesség megállapításánál irányadó időpont 348
Az illetékesség hiányának figyelembevétele 349
Az illetékesség alapjául szolgáló adatok vizsgálata 350
Az illetékesség hiányának jogkövetkezménye 351
Belföldi jogsegély 352
Bizonyítás megkeresett bíróság útján 353
Az eljáró bíróság kijelölésének esetei 355
A bíróság kijelölése, kizárás miatt 357
A kijelölésre irányuló eljárás 357
Kijelölés, ha az eljáró bíróság nem állapítható meg 358
A kijelölés eljárási szabályai 359
Irodalomjegyzék 360
IV fejezet: A felek és más perbeli személyek (Kengyel Miklós) 363
A peres felek 363
A fél fogalma 364
A hatályos Pp. és a fél fogalma 364
A perbeli legitimáció 365
A kereshetőségi jog 366
A perképesség 368
A perbeli jogképesség fogalma 369
A perbeli jogképesség anyagi jogi fogalma 369
Az ember jogképessége 369
A jogképesség kezdete és vége 369
Az állam jogképessége 371
A jogi személy jogképessége 371
A költségvetési szervek jogképessége 373
Az önkormányzati szervek jogképessége 375
Gazdálkodó szervezetek jogképessége 376
Szervezeti egység jogképességének hiánya 377
A polgári jogi jogképességtől eltérő perbeli jogképesség 378
Cselekvőképesség a polgári jog szabályai szerint 381
A perbeli cselekvőképesség 383
Az ún. előadási képesség 383
A korlátozott cselekvőképesség 384
A perbeli cselekvőképtelen fél részvétele az eljárásban 386
A törvényes képviselet 387
A törvényes képviselet esetei 388
A jogi személyek törvényes képviselete 391
Az állam törvényes képviselete 392
A törvényes képviselő felhatalmazása 392
A jog- és cselekvőképesség vizsgálata hivatalból 394
A jogképesség hiányának eljárásjogi következményei 395
A cselekvőképesség hiányának eljárásjogi következményei 397
A törvényes képviselet vizsgálata hivatalból 398
A pertársaság fogalma 400
A keresethalmazat 401
A pertársaság keletkezése 401
A kényszerű pertársaság 402
A kötelező perbenállás hiánya 404
A nem kényszerű pertársaság határesetei a bírósági gyakorlatban 406
Egységes pertársaság 407
Az egységes pertársak jogállása 409
A pertárs mulasztása 410
A perköltség viselése egységes pertársaság esetén 411
A függőség elve a perorvoslatok során 411
Az egyszerű pertársaság 413
Az egyszerű pertársak jogállása 415
A perköltség viselése egyszerű pertársaság esetén 415
Kézbesítés a pertárs részére 415
A beavatkozás fogalma 416
A beavatkozó a feleken kívül álló személy 418
A beavatkozás időbeli korlátozása 419
A beavatkozó jogi érdeke 419
Külön jogszabállyal megengedett beavatkozás 420
A beavatkozás lehetőségének kizárása 421
A beavatkozási kérelem 421
A jogi érdek valószínűsítése 421
Határozat a beavatkozási kérelem elbírálására 422
A beavatkozó jogállása 422
A beavatkozó kizárása 423
A beavatkozó függősége vagy függetlensége 423
A beavatkozó perorvoslati joga 426
Az önálló beavatkozó 427
Iratok közlése a beavatkozóval 428
A perbe hívás 429
A perbe hívás előterjesztése 430
A perbe hívás elfogadása 432
A perbehívásos beavatkozás megengedése 432
A perbehívott jogállása 433
A perbe hívás joghatása 433
Perbeli jogutódlás 434
Perbeli jogutódlás a fél halála esetén 436
Jogutódlással történő megszűnés 437
Jogutódlás egyéb okból 439
A perbe lépés vagy perbe vonás bejelentése 441
Határozat a perbe lépés és a perbe vonás tárgyában 441
Jogutódlás a jogorvoslati eljárásokban 442
A jogutódlással kapcsolatos költségek megfizetése 442
A pertárgy igénylése 443
Bírósági letétbe helyezés 443
Elődmegnevezés 445
Új alperes perbe vonása a tévesen perelt helyett 445
Perbe lépés a pertárs jogán 448
Perorvoslat a perbe lépés, illetve a perből elbocsátás tárgyában hozott
határozat ellen 449
Irodalomjegyzék 451
V. fejezet: Képviselet (Horváth Jenff) 453
A perbeli képviselet fogalma 453
A perbeli meghatalmazott 454
A meghatalmazás
A meghatalmazott - több meghatalmazott 455
A perbeli meghatalmazásra jogosultak köre 456
Meghatalmazott a Legfelsőbb Bíróság, valamint az ítélőtábla előtt 457
Több meghatalmazó 457
Különbség az anyagi jogi és az eljárásjogi képviselet között 459
A fél hozzátartozója 460
A fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja 461
Az ügyvéd és az ügyvédi iroda 461
Állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intézmény, hivatal stb.)
az állami tevékenységével kapcsolatos ügyekben 463
A helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, illetőleg
szerveinek, valamint a közigazgatási hivatal képviselete 465
A szakszervezet képviseleti jogosultsága a szakszervezet saját tagjának
perében, valamint külön jogszabályban meghatározott perekben 466
Jogsegélyszolgálat 467
Érdek-képviseleti szervezet 468
A szövetkezet tagja vagy alkalmazottja 468
A gazdálkodó szervezetek jogtanácsosának, jogi előadójának, illetőleg
alkalmazottjának, valamint az egyéni vállalkozó alkalmazottjának
képviseleti jogosultsága 469
Az egyéni vállalkozó alkalmazottja 471
A szabadalmi ügyvivő és a közjegyző 471
A meghatalmazottak köréből kizárt személyek 474
A meghatalmazás alaki kellékei 477
A meghatalmazás csatolása 479
A külföldön kiállított meghatalmazás felülhitelesítése 480
A meghatalmazás terjedelme 482
A meghatalmazott helyettesítése, a helyettesítési meghatalmazás 483
A meghatalmazás korlátozása 484
A meghatalmazás megszűnésének esetei 486
A meghatalmazás megszűnésének hatálya 487
A képviseleti jogosultság vizsgálata 488
Az általános meghatalmazás 490
A kötelező jogi képviselet 492
A jogi képviselő hiánya - kötelező jogi képviselet esetén 493
A jogi képviselő fogalma 495
Az ügygondnokrendelés esetei 496
Az ügygondnok jogállása 498
Az ügygondnok díja és költségei 499
Irodalomjegyzék 501
VI. fejezet: Perköltség (Németh János) 503
A perköltség fogalmának törvényi meghatározása 504
A célszerű és jóhiszemű pervitel 504
A költségek felmerülésének helye 507
A képviselettel kapcsolatos költségek 507
Az ügyvédi képviselet költségei 508
A személyesen eljárt vagy nem ügyvéd által képviselt fél költségei 513
A gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok képviseletével
kapcsolatos költségek 514
A költségelőlegezés fogalma 516
A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezése 516
Az ügygondnok költségeinek előlegezése 519
Határozatok a költségelőlegezésről 520
Döntés a perköltség viseléséről 521
A perköltség viselésének általános szabálya 526
Határozat a perköltség viseléséről 530
A tolmácsdíj 532
A bíróság érdekkörében felmerült költség 533
A perköltség összegének a megállapítása 534
A költségfelszámítás időbeli korlátja 535
A pernyertes fél költségviselése 537
Költségviselés ok nélküli pereskedés esetén 537
A sikertelen, késedelmes cselekményekkel, mulasztással vagy
más módon feleslegesen okozott költségek 540
Költségviselés a közvetítői eljárásban létrejött megállapodással rendezett
jogvita tárgyában a megállapodás ellenére indított perekben 543
Költségviselés részleges pernyertesség esetén 544
A részleges pernyertesség körén belüli külön szabály 546
Költségviselés pertársaság esetén 548
Költségviselés ügyészi részvétel, illetve kereset indítására külön
jogszabályban feljogosított szervezet részvétele esetén 549
Költségviselés beavatkozás esetén 552
Költségviselés a felek személyében beálló változás esetén 553
Költségkedvezmények 555
Költségmentesség 556
Személyes költségmentesség 556
Tárgyi költségmentesség 558
Illetékmentesség 560
Személyes illetékmentesség 561
Tárgyi illetékmentesség 562
Az illetékfeljegyzési jog 565
Személyes illetékfeljegyzési jog 565
Tárgyi illetékfeljegyzési jog 567
A mérsékelt illeték 569
A költségmentesség feltételeinek megállapítása 571
Jogi személy költségmentessége 572
Személyes költségmentességben nem részesíthető fél 572
Külföldiek költségmentessége 574
A költségkedvezmények engedélyezése 576
A költségkedvezmény iránti kérelem 577
A költségkedvezmény iránti kérelem elbírálása 579
Az ellenfél javára megítélt perköltség 581
A végrehajtási eljárásban felmerülő költség 582
Pártfogó ügyvéd kirendelése 583
A pártfogó ügyvéd jogállása 584
A költségmentességgel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályok 586
A költségmentesség hatálya 586
A költségek előlegezése 587
A költségkedvezmények megvonása 588
A költségmentesség folytán le nem rótt illeték, illetve
az állam által előlegezett költség viselése 590
Jogorvoslatok 591
A költségkedvezményekre vonatkozó, 2008. január 1. napjától hatályos
szabályozás 591
Perköltség-biztosíték célja 595
Határozat a perköltség-biztosítékról 597
A perköltség-biztosíték összege és a biztosítékadás módja 598
A biztosíték visszaadása 600
Jogorvoslatok 600
Irodalomjegyzék 601
VII. fejezet: Egyéb általános szabályok (Sallós István) 605
A beadvány fogalma és kellékei 605
A beadvány címzettje 606
A felek neve és lakóhelye 606
A bírósági ügyszám 607
A beadvány példányszáma 607
A beadvány aláírása 609
A szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalása 610
A szóbeii keretes előterjesztésének helye 610
Egyéb kérelmek előterjesztése 611
A fél tájékoztatása 612
A hiánypótlás elrendelése 613
A hiánypótlás elrendelésének szabályszerűsége 615
Eljárás a keresetlevél hiányosságainak pótlására 615
Hiánypótlás a fellebbezési, a felülvizsgálati eljárásban 616
Az illeték hiányának pótlása 616
A hiánypótlásra nyitvaálló határidő 617
A beadvány visszaadása - figyelmeztetés 618
Az idézés általános szabályai 621
Idézés rövid úton 622
A megidézendő lakhelyének kutatása 623
A kézbesítés fogalma és jelentősége 624
Kézbesítés a meghatalmazott részére 625
A kézbesítés akadálya 626
A bírósági iratok kézbesítésének módja 628
A kézbesítés módja 629
Az irat átvételére jogosultak 631
A kézbesítési vélelem 632
A kézbesítési vélelem megdöntése 635
A kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során 638
A külföldi kézbesítés szabályai 639
A hirdetményi kézbesítés előfeltételei 640
A szabálytalan hirdetményi kézbesítés jogkövetkezményei 642
A hirdetményi kézbesítés módja 644
A határidők számítása - az anyagi jogi és eljárásjogi határidők 646
A törvényi és bírósági határidő - a határidők meghosszabbítása 648
A határidő módosításának szabályai 649
A mulasztás 651
A mulasztás okai és jogkövetkezményei 651
Az igazolás célja, az igazolás alapja 653
Az igazolás kizártsága 655
Az igazolási kérelem előterjesztésének határideje 656
Az igazolási kérelem tartalma 657
Az igazolási kérelem hatása az eljárásban 658
Az igazolási kérelem elbírálása 660
Az igazolási kérelemmel kapcsolatban hozott határozat elleni jogorvoslat 661
Az eljárás félbeszakadása 663
Az eljárás félbeszakadásának oka - a fél halála 664
A jogutód perbelépése, perbevonása 666
Az el járás fél beszakadásának oka -
a fél cselekvőképességének elvesztése 667
Az eljárás félbeszakadásának oka -
a törvényes képviselői jogosultság megszűnése 667
Az eljárás félbeszakadásának oka - vis maior 668
Az eljárás félbeszakadásának elhúzódása 668
Az eljárás félbeszakadása a fél jogutód nélküli megszűnése esetén 669
A félbeszakadás jogkövetkezményei 670
A tárgyaláson kívüli meghallgatás célja 672
A kifogás szerepe az eljárásban 673
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás nemzetközi alapjai 675
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésére és
annak elbírálására jogosultak 676
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésének okai 677
Mulasztóval szembeni intézkedés indokolatlan mellőzése 679
A per ésszerű időtartamának eredménytelen eltelte 679
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésének kizártsága 680
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálása 681
A jegyzőkönyvről általában 684
A jegyzőkönyv alaki kellékei 686
A jegyzőkönyv tartalma 688
A jegyzőkönyv készítése 692
A jegyzőkönyv kijavítása 693
A jegyzőkönyv aláírása 694
A jegyzőkönyv megtekintése 696
Az iratok megtekintésére jogosultak 697
Az iratbetekintés korlátai 698
Pénzbírság alkalmazása 703
A pénzbírsággal sújtható személyek 704
A bírság kiszabásának gyakorlata 704
Irodalomjegyzék 706
Második rész
ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS
VIII. fejezet: Keresetindítás (Kengyel Miklós) 711
A kereset fogalma 711
A kereset alanya 711
A kereset tárgya és tartalma 712
A kereset alapja 712
A kereset címzettje 714
A keresethalmazat 715
A keresetindítás 716
A keresetjog, a keresetjog-elméletek 718
A keresetindítási jog mint a bírósághoz fordulás joga 719
A keresetlevél és perindítás 722
A keresetlevél kötelező tartalmi elemei 723
A keresetlevél mellékletei 729
A keresetlevél egyéb tartalmi kellékei 730
A keresetlevél kellékei egyes különleges perekben 730
Az eljárási illeték lerovása a keresetlevélen 731
A keresetlevél benyújtása 732
A keresetlevél benyújtásának joghatásai 733
A keresetek fajtái - a keresetek osztályozásának szempontjai 734
A marasztalási kereset tartalma 735
A marasztalási kereset benyújtásának feltételei 735
A megállapítási kereset tartalma 738
A megállapítási kereset feltételei 739
A teljesítés kizártsága 743
Számadási kötelezettség megállapítása 744
A jogalakítási kereset feltételei 745
A jogviszony létrehozása 745
Jogviszony megszüntetése 746
Jogviszony módosítása 746
A keresetlevél megvizsgálása 748
Hiánypótlás 748
A hiánypótlás mellőzése 750
A tárgyalás előkészítéséről általában 750
A tárgyalás előkészítésének hatékonyságát növelő új intézkedések 751
Az előkészítő intézkedésekről általában 752
Iratbeszerzés 753
Lakóhely-felkutatás 753
Előzetes bizonyítás, ideiglenes intézkedés 754
Előkészítő intézkedések a különleges perekben 754
A tárgyalási határnap kitűzése 757
A tárgyalási időköz 758
A bíróság eljárása váltóperben 759
A tárgyalás helye 760
Az anyagi jogosult megidézése 761
Az idézés 761
Az alperes felhívása nyilatkozattételre 763
Az idézés kézbesítése 763
A szóbeli kereset azonnali tárgyalása. Egyezségi kísérletre idézés 764
Eljárásjogi hatások 765
A perindítás anyagi jogi hatásai 767
Az áttétel feltételei 768
Az áttétel foganatosítása 769
Az áttétel kizártsága 771
Az áttétel joghatásai 773
Áttétel a választottbírósághoz 773
A perelőfeltételek tana 776
A perelőfeltételek és az 1952. évi Pp 776
A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása 777
A kizárt joghatóság 778
Bírósági út, hatáskör és illetékesség hiánya 779
Megelőző eljárás 783
Perfüggőség 786
ítélt dolog 788
Perbeli jogképesség hiánya 790
Idő előtti követelés 794
Bírói úton nem érvényesíthető követelés 796
A perbeli legitimáció és a kötelező perbenállás 798
Keresetindítási határidő elmulasztása 802
A keresetlevél tartalmi hiányosságai 805
Hiánypótlás elmulasztása 805
A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása során
követendő eljárás 808
A visszautalás tilalma 809
A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása 810
Irodalomjegyzék 812
IX. fejezet: A tárgyalás (Kiss Daisy) 817
A tárgyalás fogalma 817
A tárgyalás nyilvánossága 817
A tárgyalás 818
A tárgyalás szerkezete 818
Az osztott, egységes és vegyes rendszer 818
A magyar tárgyalási rendszer - 818
A pervezetés fogalma 819
A tárgyalásvezetés 820
A szó megvonása, a kérdés feltevésének, illetve a válaszadás megtiltása 821
A rendfenntartás fogalma 822
A rendzavarás fogalma 823
A rendzavarás esetén alkalmazható szankciók 823
A rendreutasítás 823
A pénzbírság 823
Kiutasítás, kivezettetés 824
őrizetbevétel 825
Szankciók fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjának
rendzavarása esetén 825
Perorvoslatok 825
A tárgyalás megnyitása 828
A számbavétel 828
Az idézés szabályszerűsége 829
A képviseleti jog ellenőrzése 831
Az első tárgyalás elmulasztásának következményei 832
A felperes mulasztása 834
Az alperes mulasztása 834
A bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei 834
A bírósági meghagyás tartalma 838
A bírósági meghagyás közlése 838
A mulasztás következményeinek elhárítása 840
Mindkét fél mulasztása 843
A folytatólagos tárgyalás 844
A folytatólagos tárgyalás elmulasztása 844
A szünetelés okai 847
A bíróság intézkedése 849
A szünetelés joghatásai 849
A szóváltás 850
Az ellenkérelem 851
Az alaki védekezés 852
Az érdemi védekezés 852
A kényszerű perbe bocsátkozás 854
Az alaki védekezés elbírálása - a per megszüntetése 854
A bíróság tájékoztatási kötelezettsége 855
Az érdemi tárgyalás 856
A tényállás felderítése 857
A tárgyalás elhalasztása - bizonyítás kiegészítésére 858
A folytatólagos tárgyalás előkészítése 859
A folytatólagos tárgyalás kitűzése 861
A folytatólagos tárgyalás 862
Iratismertetés 863
A tárgyalás berekesztése 863
A tárgyalás újbóli megnyitása 864
A keresetváltoztatás fogalma 865
A keresetváltoztatás anyagi jogi feltételei 866
A keresetváltoztatás eljárásjogi feltételei 866
A keresetváltoztatásra vonatkozó eljárási szabályok 867
A keresetváltoztatás időbeli határa 869
A keresetkiterjesztés 869
A személyi keresetkiterjesztés 870
A tárgyi keresetkiterjesztés 870
A keresetkiterjesztésre vonatkozó eljárási szabályok 870
A viszontkereset 871
A viszontkereset anyagi jogi feltételei 872
A viszontkereset eljárásjogi feltételei 873
A viszontkeresetre vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályok 874
A viszontkereset érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 875
A viszontkereset érdemi elbírálása 876
A perbeli egyezség fogalma 877
A perbeli egyezség megkötése 877
Az egyezség bírósági jóváhagyása 879
A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya 881
Egyezségkötés a különleges eljárásokban 881
A jogerős egyezség megtámadása 883
Elkülönítés 884
Egyesítés 884
Áttétel - egyesítés végett 887
A tárgyalás elhalasztása 888
A tárgyalás elhalasztásának következményei 889
A tárgyalás felfüggesztése 891
A felfüggesztés esetei 891
Fakultatív felfüggesztés 891
Az imperatív felfüggesztés 894
Prejudiciális kérdéssel össze nem függő felfüggesztés 894
A felfüggesztés elrendelése 895
A felfüggesztés joghatásai 895
A félbeszakadás, a felfüggesztés, a szünetelés összehasonlítása 896
Az előzetes döntéshozatali eljárás fogalma 897
Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése 898
Az ideiglenes intézkedés fogalma 900
Az ideiglenes intézkedés anyagi jogi feltételei 900
Az ideiglenes intézkedés feltételei 901
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem 901
Hiánypótlás ideiglenes intézkedés iránti kérelem esetén 902
Meghallgatás az ideiglenes intézkedés elrendelése előtt 902
Az ideiglenes intézkedések 903
Az ideiglenes intézkedés hatálya 904
Ideiglenes intézkedés hivatalból 905
A per megszüntetése perakadályok miatt 906
A törvényes képviselő mellőzése 907
Perköltség-biztosíték adásának elmulasztása 907
A per megszüntetése - a felperes mulasztása miatt 907
A keresettől elállás 908
A per megszüntetése - közös kérelemre 909
A per megszüntetése - jogutódlási akadály miatt 909
A per megszüntetése joghatóság hiányára tekintettel 910
A per megszüntetése hivatalból, illetve kérelemre 912
A negatív megállapítási viszontkereset 914
A per megszüntetésének feltételei a keresettől elállás esetén 915
A keresetlevél hatályainak fennmaradása 916
A per megszüntetésére irányuló kérelem elbírálása 916
A per megszüntetésének különös szabályai 918
A per megszüntetése a másodfokú eljárásban 919
Az eljárás megszüntetése a perújítás során 920
A per megszüntetése a különleges perekben 920
Irodalomjegyzék 921
X. fejezet: Bizonyítás (Gátos György) 925
A bizonyítás alanyai 925
A bizonyítás tárgyai - a tények 927
A bizonyítás tárgyai - tapasztalati tételek 928
A jog(szabály) mint bizonyítás tárgya 928
A bizonyítás célja - a bírói bizonyosság 929
A valószínűsítés és ennek esetei 930
A bizonyítás fajtái - fő- és ellenbizonyítás 930
Közvetlen és közvetett bizonyítás 931
Teljes és nem teljes bizonyítás 931
A bizonyítandó tények 932
Egyszerűbben bizonyítandó tények 933
A beismerés 935
Az elismerés 935
Az egyező előadás 936
Az ellenfél által kétségbe nem vont előadás 936
A köztudomású tények 937
A bíróság hivatalos tudomása 938
A bizonyítás indítványozása 939
A bizonyítási kötelezettség 940
A bizonyítási kötelezettség különös szabályai 941
A bizonyítási teher 945
A bizonyítási teher átfordulása 946
A vélelmek 947
Az ideiglenes igazságok 947
Egyéb esetek a bizonyítási teher átfordulására 948
A hivatalból elrendelhető bizonyítás és a Pp. 96. § (4) bekezdés viszonya 949
A bizonyítást elrendelő határozat formája és jellege 950
A bizonyítás mellőzése 950
A bizonyítás kiegészítése vagy megismétlése 951
A kért bizonyítás mellőzésének eljárásjogi hatása 951
A bizonyítékok - bizonyítási eszközök 952
A szabad bizonyítás a bizonyítási eszközök terén 952
A fél előadása 953
Az eskü kizárása 954
Jogellenesen beszerzett bizonyítékok figyelembevétele 955
Tanú fogalma 958
A bizonyítani kívánt tények megjelölése 960
A tanúk adatainak bejelentésére vonatkozó kötelezettségek 961
A tanú előállítására vonatkozó kötelezettség 962
A tanú kihallgatásának elrendelése, a tanú megidézése 963
Az idézés tartalma 965
Az idézés akadálya 965
A tanúzási képesség 967
A tanúzási kötelezettség 969
A megjelenési kötelezettség 970
A vallomástételi kötelezettség és a vallomástétel megtagadásának joga 971
A titoktartási kötelezettség mint kizárási ok 971
Az államtitok fogalma, köre 972
A szolgálati titok fogalma és köre 976
Az államtitoksértés és a szolgálatititok-sértés 977
Az üzleti titok 978
Felmentés a titoktartás alól 979
Eljárás utólag kiderült titoktartási kötelezettség esetén 979
Konzuli titoktartás 980
Eljárás a titoktartási kötelezettségre hivatkozás esetén 980
A vallomástétel megtagadásának joga 981
A magántitok-tartási kötelezettség mint vallomástétel-megtagadási ok 981
Az egyéb vallomástétel-megtagadási okok 983
Figyelmeztetési kötelezettség vallomásmegtagadási ok esetén 986
Kivételes szabályok 986
Eljárás vallomásmegtagadási ok esetén 988
A bejelentés alakszerűsége 988
A valószínűsítés kötelezettsége 988
A bíróság eljárása, határozata a vallomásmegtagadás esetén 988
A tanúkihallgatás 990
Figyelmeztetés a jogkövetkezményekre 990
A tanú kikérdezése személyi adataira és érdekeltségi viszonyára 992
A személyazonosság megállapítása 992
A részletes kihallgatás 992
A kérdésfeltevés joga és sorrendje 993
A szembesítés 993
Az okirat-felmutatás kötelezettsége 994
A vallomás felolvasása vagy annak esetleges mellőzése 995
A bíróságon kívüli tanúkihallgatás 997
A konzuli mentesség 997
A kihallgatás tanácsban való eljárással 998
A szakértő fogalma 1000
A szakértő-tanú 1002
A perben kirendelt szakértő 1003
Igazságügyi szakértő (természetes személy) 1003
Cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság mint igazságügyi szakértő 1005
Az igazságügyi szakértő intézmények 1006
Az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet 1012
Külön jogszabályban meghatározott állami szerv, intézmény, szervezet 1013
Eseti szakértők 1014
Az igazságügyi szakértői testületek 1014
A szakértő alkalmazásának szükségessége 1015
A szakértő-kirendelési eljárás 1017
Az igazságügyi szakértők feladata 1018
A magánúton beszerzett szakvélemény felhasználása 1018
A szakértő kizárása 1020
Eljárás kizárási ok esetén 1021
A szakértő kötelezettségei 1021
Felmentés a szakértői kötelezettség alól 1022
Felhívás a szakvélemény írásbeli előterjesztésére 1024
A szakértő meghallgatása 1025
A szakértő bevezetése 1026
Gazdasági társaság tagjának, illetve szakértői intézmény
alkalmazottjának bejelentése 1027
Adatközlés a szakértővel 1027
A szakértő jogai 1028
A szakértői vizsgálat kikényszeríthetősége 1030
A szakvélemény előterjesztése 1031
A szakvélemény hiányosságainak, hibáinak kiküszöbölése -
a szakértő meghallgatásával 1033
A szakvélemény hiányosságainak, hibáinak kiküszöbölése -
más szakértő kirendelésével 1033
A szakvélemény „ellenőrzése" 1034
A szakvélemény(ek) felülvizsgálata 1037
A szakértői testületek 1039
A szakértői testület kirendelése és idézése 1040
Külön törvényben meghatározott szakértői testületek 1040
Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendelése 1042
A nemperes eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye 1045
A szerzői Jogi Testület, az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 1045
A tolmács, a fordító, a jeltolmács 1047
A tolmács kirendelésének esetei 1047
Tolmácsként (fordítóként) kirendelhető szerv (OFFI), illetve személy 1048
A tanúval szemben alkalmazható kényszerítő eszközök alapjául szolgáló
magatartások 1050
A szakértő szankcióval sújtható kötelességszegése 1052
Az okozott költségek megtérítésére kötelezés 1052
A pénzbírság kiszabásának lehetősége 1053
A bírság elengedése i 1054
Az elővezetés (elrendelésének lehetősége) 1054
A szakértői munkadíj csökkenése 1055
Eljárás a szankciók alkalmazása során 1055
Kényszerítő eszközök a fegyveres erők vagy a rendvédelmi szervek
tagjaival szemben 1056
Egyes kényszerítő eszközök kizártsága 1056
A tanúdíj fogalma 1057
Útiköltség 1058
Kereset(jövedelem)kiesés 1058
Ellátási költségtérítése 1058
Szállásköltség 1059
Kiküldetés esetén a felmerülő költségek (kétszeres) térítésének tilalma 1059
A tanúdíj előlegezése 1059
A tanúdíj megállapítása, utalványozása 1060
Tanúdíj az okirat-, szemletárgybirtokos és a kísérő részére 1061
A szakértői díj 1062
A szakértői díj előlegezése 1062
A szakértői díj összege 1063
A jelenléti díj 1066
A szakértő költségei; a költségátalány 1067
A szaktanácsadó, a szakközreműködő és a segédszemélyzet díja 1069
A szakértői díj megállapítása 1070
A szakértői díj kifizetése 1072
A szemle 1074
A szemletárgy - a tárgyi bizonyíték 1075
A szemle elrendelése 1077
A szemle lefolytatása 1077
A szemle lehetővé tétele 1078
A szemle megtagadása 1079
Kényszerítő eszközök 1079
A szemletárgy birtokosának igénye 1080
Az okirat fogalma 1081
Az okiratok osztályozása tartalmi szempontból 1083
További osztályozási szempontok 1083
Az elektronikus aláírás és az elektronikus okirat 1084
Az elektronikus aláírás és dokumentum felhasználása 1085
Az okirati bizonyítás jelentősége 1086
Az okirati bizonyítás indítványozása 1087
Az okirati bizonyítás lefolytatása 1088
Bizonyítás a pertárs vagy a beavatkozó birtokában lévő okirattal 1088
Bizonyítás az ellenfél birtokában lévő okirattal 1089
Az ellenféltől követelhető okiratok 1089
Bizonyítás harmadik személy birtokában lévő okirattal 1090
Az eredeti okirat - az eredeti okirat másolata 1092
Az okirat-bemutatási módok 1093
Az okirat csatolása az iratokhoz 1093
Az okirat nyelve 1094
Az iratokhoz csatolt okiratok kiadása 1094
Az okirat beszerzése hatóságtól 1095
Az okirat kiadásának megtagadása 1096
Az okirat beszerzése hatóságnak nem minősülő állami vagy más szervtől 1096
Az iratok beérkezéséről történő tájékoztatás 1096
(Nem létező) okirati kényszer 1097
Más bizonyítás mellőzése 1097
Az okirat megtekintése szemle útján 1098
A közokirat fogalma 1101
A közjegyzőnél letett okirat , 1103
A fénykép-, film- és hangfelvétel 1103
A közokirat bizonyító ereje 1103
Az eredeti papíralapú közokiratról készített másolat bizonyító ereje 1104
Az eredeti közokiratról készült elektronikus másolat bizonyító ereje 1104
A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által készített másolat
bizonyító ereje 1105
Az ellenbizonyítás 1105
A valódi, a hamis és a hamisított okirat 1106
A felülhitelesítés 1107
Aláírás a magánokiraton 1110
A bizonyító erő 1113
A nyomtatványon készült magánokirat 1113
A kézjegy 1113
A tanú nélküli magánokiratok 1115
A tanúk a magánokiratokon 1115
Az eltérő alakiságú magánokirat 1116
A gazdálkodó szervezet által őrzött okiratról készített felvétel és másolat
(fénykép-, film- és hangfelvétel) bizonyító ereje 1117
A magánokirat valódisága 1119
A hamisítatlanság vélelme 1120
A valódiság és a hamisítatlanság vizsgálata 1121
A külföldi magánokirat 1123
Felülhitelesítésre szoruló külföldi magánokiratok 1123
Az egyszerű (mérlegelés alá eső) okirat 1123
A felül nem hitelesített külföldi közokirat 1124
A bizonyítási eljárás fogalma 1126
A közvetlenség elve a bizonyítási eljárásban -
kivétel a közvetlenség elve alól 1126
Jogsegély nyújtása a bíróságok között - a megkeresett bíróság 1127
A jogsegély kizárása 1128
A mulasztás következményei 1128
A bizonyítási cselekmény foganatosítására irányuló megkeresés 1130
A megkeresett bíróság jogkörének korlátozása 1132
Külföldi megkeresés 1132
A kiküldött bíró az első fokú eljárásban 1133
A kiküldött bíró a másodfokú eljárásban 1134
Külföldi államban lefolytatandó bizonyítás 1134
A megkeresés módja és alakja 1138
Viszonosság 1138
A bizonyítás lefolytatása külföldön, megkeresés nélkül 1139
A külföldön lefolytatott bizonyítás „érvényessége" 1139
A megkeresés teljesítésének bevárása 1139
A megkeresés eredményének ismertetése és a felek észrevételezési joga 1140
A bírói mérlegelés 1140
A fél perbeli magatartásának mérlegelése 1141
Kötöttségi elemek a szabad bizonyítási rendszerben 1142
Mérlegelési szempontok 1143
Mérlegelési szempontok a tanúbizonyítás körében 1144
Mérlegelési szempontok az okirati bizonyítás körében 1144
Mérlegelési szempontok a szakértői bizonyítás körében 1145
Mérlegelési szempontok a családjogi perekben 1146
Mérlegelés szempontok a kötelmi perekben 1148
Mérlegelési szempontok kártérítési perekben 1149
Mérlegelési szempontok egyéb perekben 1150
Mérlegelési szempontok a felülvizsgálati eljárásban 1151
A bíróság indokolási kötelezettsége - mint a szabad mérlegelés
ellenőrzési eszköze 1152
A szabad belátás szerinti döntés 1153
Az előzetes bizonyítás indokoltsága 1155
Előzetes bizonyítás, ha a késedelem veszéllyel járhat 1155
Előzetes bizonyítás a per ésszerű időn belül történő lefolytatása, illetőleg
befejezése érdekében 1156
Előzetes bizonyítás szavatosság esetén 1156
Előzetes bizonyítás külön törvény felhatalmazása alapján 1156
Előzetes bizonyítást lefolytató bíróság 1158
Az előzetes bizonyítás iránti kérelem 1159
Az ellenfél meghallgatása 1160
Határozat az előzetes bizonyítás iránti kérelem tárgyában 1160
A jogorvoslat lehetősége 1161
Az előzetes bizonyítás lefolytatása 1162
Az előzetes bizonyítás eredményének felhasználása 1162
Az előzetes bizonyítás költségei 1163
Irodalomjegyzék 1164
XI. fejezet: Határozatok (Gátos György) 1173
ítélet - végzések 1174
Bírósági gyakorlat az elhatárolás kérdésében 1174
Az ítéletek fajai 1175
Az ítélet „felirat" 1176
Érdemi (anyagi jogi) kérdésben hozott végzések 1177
Érdemi döntés nélküli ítéletek a per tárgyában 1178
Az ítélet hatályú határozatok 1178
Végzés hatályú határozatok 1178
Az ítéletek fogalma 1179
Az ítélet teljességének követelménye 1180
A részítélet 1181
Eljárás a részítélet ellen benyújtott fellebbezés esetén 1185
A részítélet jogereje 1186
A részítélet és a perköltség 1187
Részítélet a másodfokú eljárásban 1187
A közbenső ítélet fogalma és feltételei 1188
A közbenső ítélet tartalma 1191
A közbenső ítélet jogereje 1192
Közbenső ítélet a másodfokú eljárásban 1193
A közbenső ítélet és a perújítás 1195
A követelés jogalapjának és a részítélet elleni felülvizsgálati
kérelemnek az eldöntése a felülvizsgálati eljárásban 1195
A határozathozatal folyamata 1196
A tanácskozás 1197
Határozathozatal egyesbírói eljárásban 1198
A szavazás 1198
Különvélemény 1198
A kereseti kérelem és az ellenkérelem jelentősége 1199
A kereseti követelés és az ítélet egymáshoz való viszonya 1200
A jogalap és az összegszerűség vizsgálata
(a túlterjeszkedés szemszögéből) 1203
Korlátok más jogszabályok alapján 1204
A kereseti kérelmen túlterjeszkedésnek nem minősülő döntések 1205
Jogszabályi kivételek a túlterjeszkedés tilalma alól 1206
Az ítélkezési gyakorlatban kialakult kivételek 1207
A kereseti kérelmen túlterjeszkedés orvoslása 1208
A 215. § alkalmazása egyéb eljárási szabályokkal összefüggésben 1208
Korlátozott felelősség megállapítása az ítéletben 1209
A teljesítési határidő jellege, jelentősége 1212
A teljesítési határidő meghatározása 1213
Különleges teljesítési határidők;
ezek számítása és a teljesítés határnapja 1215
A részletfizetés engedélyezése a marasztaló határozatban 1217
Az utólagos részletfizetési kedvezmény 1219
Részletfizetési kedvezmény módosítása, illetve megvonása 1220
A részletfizetési kedvezmény elvesztése nemteljesítés esetén 1220
A határozat közlése és jelentősége 1221
A kihirdetés és jelentősége 1222
A kihirdetés módja 1222
A határozat kézbesítése 1225
A határozat közlése más érdekeltekkel 1227
A határozatok megküldése egyes szervek részére 1227
Az ítélet fogalma és az ítéletek csoportosítása 1229
Az ítélet részei 1229
Az ítélet fejrésze 1229
Az ítélet rendelkező része (érdemi rész) 1230
A perorvoslati záradék 1232
Az ítélet indokolása (érdemi rész) 1233
Az ítélet záró része 1233
Az indokolás jelentősége, részei 1234
A tényállás 1235
A jogi indokolás 1237
Az egyszerűsített (rövidített) indokolás 1238
Az indokolás elmaradása vagy hiányossága 1239
A végzés felépítése, tartalma 1240
A határozatok aláírása 1242
A kijavítással orvosolható hibás határozatok 1243
A hibás határozat kijavításának ideje 1245
A kijavítás iránti kérelem 1245
A kijavítás iránti kérelem hatálya 1246
A kijavítási eljárás - 1246
Fellebbezés a kijavítás tárgyában hozott végzés ellen 1246
A kiegészítés fogalma 1248
A kiegészítéssel orvosolható hibák 1248
Az ítélet kiegészítése iránti kérelem 1250
A kiegészítés iránti kérelem hatálya 1251
A kiegészítés iránti kérelem elintézése 1251
Határozat a kiegészítési kérelem tárgyában 1252
Kiegészítés hivatalból 1253
Kiegészítés iránti kérelem és a fellebbezés egymáshoz való viszonya 1254
A végzések kiegészítése 1255
Az egyszerű kötőerő 1256
Az egyszerű kötőerő feloldása ítéletek esetében 1257
A kötőerő feloldása a végzések esetében 1258
A jogerő fogalma 1260
Az alaki jogerő 1261
Az alaki jogerő bekövetkezésének időpontja 1262
A fellebbezésről lemondás 1263
A fellebbezésről lemondás joghatása 1264
A részleges jogerő 1264
A részleges jogerő elenyészése 1265
Az anyagi jogerő (pozitív és negatív hatás) 1266
Az anyagi jogerő tárgyi terjedelme 1270
Az anyagi jogerő alanyi terjedelme 1271
A mindenkivel szemben hatályos ítéletek 1272
A beszámítási kifogás elbírálása 1273
Az utóper 1274
A kereset jellege, tartalma 1274
Az utóper elhatárolása más eljárásoktól 1275
A pertárgy értéke az utóperben 1276
Illetékesség az utóperben 1277
A hivatkozott változások megítélése az utóperben 1277
Az ítélet tartalma 1278
A jogerő megállapítása 1279
Az előzetes végrehajthatóság fogalma 1281
A tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos
szoláltatásban marasztaló ítélet előzetes végrehajthatósága 1282
A birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítélet előzetes
végrehajthatósága 1283
Az elismert követelés előzetes végrehajthatósága 1283
Pénzbeli marasztalás előzetes végrehajthatósága 1283
Nem pénzbeli marasztalás előzetes végrehajthatósága 1284
Az előzetes végrehajthatóság és a fellebbezés 1284
Az ítélet végrehajtásával kapcsolatos kérdések 1285
Az előzetes végrehajthatóság kimondásának mellőzése 1286
Irodalomjegyzék 1287
MÁSODIK KÖTET
Harmadik rész
PERORVOSLATOK
XII. fejezet: Fellebbezés (Kiss Daisy) 1295
A jogorvoslathoz való jog alkotmányjogi értelemben 1295
A jogorvoslathoz való jog perjogi értelemben 1297
A perorvoslat fogalmi elemei 1299
A perorvoslat címzettje 1299
A perorvoslat formája 1299
A perorvoslat tárgya 1300
A perorvoslat alapja 1300
A perorvoslat célja 1301
A perorvoslat eredménye 1301
Az orvoslás módja 1302
A Pp.-ben szabályozott perorvoslatok 1303
A perorvoslat fajai 1304
Rendes és rendkívüli perorvoslatok 1304
Fellebbviteli és nem fellebbviteli perorvoslatok 1304
A fellebbviteli perorvoslatok további osztályozása 1305
Önálló és járulékos perorvoslatok 1306
A határozat végrehajtására halasztó hatályú, illetőleg halasztó hatállyal
nem rendelkező perorvoslatok 1306
A bírósági határozatok minden fajtája ellen, illetőleg csak egyes fajtái
ellen igénybe vehető perorvoslatok 1307
A perorvoslati rendszerek 1307
A reformatórius perorvoslati rendszer 1308
A kasszációs perorvoslati rendszer 1308
A revíziós perorvoslati rendszer 1309
A vegyes perorvoslati rendszer 1309
A Pp. perorvoslati rendszere 1309
A fellebbezés fogalma 1314
A fellebbezés tárgya 1314
A fellebbezésre jogosultak 1320
A fél fellebbezési jogosultsága 1321
A beavatkozó fellebbezési jogosultsága 1322
Az ügyész fellebbezési jogosultsága 1323
Az egyéb érdekeltek fellebbezési jogosultsága 1324
A fellebbezési jogról lemondás 1325
Fellebbezés a másodfokú bíróság végzése ellen 1326
A fellebbezési jog keletkezési időpontja 1329
A fellebbezés határideje - 1330
A fellebbezési határidő kezdete 1330
A fellebbezés előterjesztése 1332
A beadvány fellebbezésként minősítése 1334
A fellebbezés szükségképpeni tartalmi elemei 1336
A megtámadott határozat megjelölése 1338
A fellebbezési kérelem 1338
A fellebbezés esetleges tartalmi elemei 1338
Új tények, új bizonyítékok megjelölése 1339
A fellebbezés hiánypótlásra visszaadása 1341
Az „ugró" fellebbezés 1342
A fellebbezés hatálya 1343
Kivételek a fellebbezés halasztó hatálya alól
(az előzetes végrehajthatóság) 1345
Intézkedések a fellebbezésnek a bírósághoz érkezését követően 1346
A fellebbezés elutasítása 1347
A fellebbezés felterjesztése 1350
Részítélet elleni fellebbezés felterjesztése 1352
Végzés elleni fellebbezés felterjesztése 1352
A fellebbezéssel együtt előterjesztett igazolási kérelem elbírálása 1353
A fellebbezési bíróság hatásköre és illetékessége 1353
Hatáskör és illetékesség a megkeresett bíróság határozata
elleni fellebbezésnél 1354
A fellebbezési eljárásban alkalmazandó szabályok 1354
A másodfokú bíróság (elnök) intézkedései 1355
A fellebbezés visszavonása 1357
Az iratok visszaküldése 1358
További perköltség-biztosíték adása 1359
A fellebbezési tárgyalás kitűzése 1360
Az észrevétel, a fellebbezési ellenkérelem, a csatlakozó fellebbezés 1363
A fellebbezési ellenkérelem és a csatlakozó fellebbezés járulékos jellege 1365
A fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés benyújtása 1366
A beadvány fellebbezési ellenkérelemként,
csatlakozó fellebbezésként minősítése 1366
A felek jelenléte a fellebbezési tárgyaláson 1367
A fellebbezési tárgyalás menete 1369
A fellebbezési tárgyalás keretei 1371
A fellebbezési kérelem megváltoztatása 1371
A keresetváltoztatás tilalma a másodfokú eljárásban 1372
A beszámítási kifogás előterjesztése 1376
A fellebbezési tárgyalás felfüggesztése 1377
Bizonyítás a másodfokú eljárásban 1378
Bizonyítás megkeresés útján 1379
Bizonyítás kiküldött bíró útján 1379
Fellebbezés az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése tárgyában
hozott döntés ellen 1380
Az ügy érdemére nem vonatkozó határozatok 1381
Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező határozatok 1383
Hatályon kívül helyezés permegszüntetéssel 1383
A másodfokú eljárásban érvényesülő permegszüntetési okok 1384
A fellebbezési bíróság jogköre 1387
Hatályon kívül helyezés permegszüntetés nélkül 1388
Hatályon kívül helyezés a bíróság nem szabályszerű megalakítása miatt.. 1388
Hatályon kívül helyezési lehetőség eljárási szabálysértés miatt 1389
Hatályon kívül helyezési lehetőség bizonyítás kiegészítésének
szükségessége miatt 1392
A hatályon kívül helyező végzés tartalma 1393
A megismételt eljárás 1394
Az ügy érdemére vonatkozó határozatok 1395
Közbenső és részítélet 1397
A felülbírálat korlátai 1398
A másodfokú bíróság tény megállapítási jogköre 1400
Döntés az elsőfokú bíróság által nem vizsgált kérdésekben 1401
Az eljárás során hozott határozatok felülvizsgálata 1402
Egyezség a fellebbviteli eljárásban 1403
Az eljárást befejező határozat tartalma 1403
A befejező határozat közlése 1404
A fellebbezési eljárás szünetelése 1406
Határozat az előzetes végrehajthatóság tekintetében 1407
A részjogerő megállapítása 1408
A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül 1410
Egyszerűsített eljárás az ún. kis perértékű ügyekben 1413
Az ún. kis perértékű ügy fogalma 1415
A jogszabálysértés fogalma 1417
Fellebbezési kérelem az ún. kis perértékű ügyekben 1418
A fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem
előterjesztésének határideje 1419
Új tényre, új bizonyítékra hivatkozás tilalma 1419
A keresetváltoztatás, beszámítási kifogás tilalma 1420
A fellebbezési kérelem hivatalbóli elutasítása 1421
Tárgyalás tartására irányuló kérelem lehetősége 1422
A kis perértékű ügyekben lefolytatott fellebbezési eljárás alapján
hozható határozatok 1423
A fellebbezés helyt adó elintézése 1425
A fellebbezés kézbesítése észrevételek tételére 1425
Az észrevétel tartalma 1425
Fellebbezési határidőben benyújtott észrevétel 1426
Észrevételezési határidő 1426
Észrevétel előterjesztése 1426
A végzés elleni fellebbezés elintézése 1427
A végzés elleni fellebbezés késleltetett elbírálása 1427
Végzés elleni fellebbezés alapján hozott határozatok 1428
Végzés elleni fellebbezésnél alkalmazandó szabályok 1429
A kifogás 1430
Irodalomjegyzék 1434
XIII. fejezet: Perújítás {Németh János) 1437
A perújítás fogalma 1437
A jogerős ítélet (ítélet hatályú határozat) - mint a perújítás tárgya 1438
A felülvizsgálati kérelem folytán hozott ítélet - mint a perújítás tárgya 1441
A perújítás kizártsága 1441
A perújítás alapja 1443
A perújítás alapja és az ítélet megalapozatlansága 1444
Az el nem bírált tény - mint a perújítás alapja 1445
Az el nem bírált bizonyíték - mint a perújítás alapja 1449
Jogerős bírói vagy más hatósági határozat - mint a perújítás alapja 1453
Az el nem bírált tény, bizonyíték, jogerős határozat újszerűsége 1454
A kedvezőbb határozat lehetősége 1455
Bűncselekmény - mint a perújítás alapja 1456
Res iudicata - mint a perújítás alapja 1457
Az ismételt perújítás 1458
A perújítás határideje 1459
A perújítási határidő számítása 1460
Perújítási határidő az ügyész számára 1462
Perújítás egyezség ellen 1463
Az egyezség elleni perújítás korlátai 1464
Alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított
jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának
visszamenőleges kizárása, mint perújítási ok 1465
A perújításra jogosultak 1466
A perújítási jogosultság érvényesítése 1468
A perújítási jogosultság utódlásának kérdése 1468
A perújítás bírósága 1470
A bíróság összetétele és a bíró kizárása a perújítási eljárásban 1472
A perújítási kérelem 1473
A beadvány perújítási kérelemként minősítése 1474
Perújítás - új kereset elhatárolása 1475
A perújítási kérelem áttétele, hiánypótlásra történő visszaadása,
elutasítása 1476
A perújítási kérelem tárgyalása 1477
A tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei 1477
A perújítás megengedhetőségének vizsgálata 1479
Határozat a megengedhetőség tárgyában 1482
Az eredményes alkotmányjogi panaszt követően indított perújítás
megengedhetősége 1484
A perújítás érdemi tárgyalása 1486
A végrehajtás, valamint az alapper tárgyalásának felfüggesztése 1488
A perújítás érdemi tárgyalásának eredményeként hozható határozatod 1490
Általános szabályok alkalmazása a perújítási eljárásban 1492
Perújítás a különleges eljárásokban 1493
Irodalomjegyzék 1494
XIV. fejezet: Felülvizsgálat (Kiss Daisy) 1497
A felülvizsgálat történeti előzményei 1497
Az általános szabályok alkalmazása 1521
A felülvizsgálati kérelem tárgya - a jogerős ítélet 1523
A felülvizsgálati kérelem tárgya - a jogerős bírósági végzés 1524
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak 1527
A felülvizsgálat alapja 1528
A felülvizsgálat kizártságának esetei 1533
Felülvizsgálat kizártsága első fokon jogerőre emelkedett határozat esetén 1533
A felülvizsgálat kizártsága az ellenfél fellebbezése folytán
helybenhagyott határozat ellen - 1534
A felülvizsgálat kizártsága járulékos kérdésekben 1535
A felülvizsgálat kizártsága a Legfelsőbb Bíróság által hozott
határozat esetén 1535
A felülvizsgálat kizártsága egyes különös eljárásokban 1536
A felülvizsgálat kizártsága végzések esetében 1536
A felülvizsgálat kizárása külön törvényben 1539
Az értékhatár szerinti korlátozás 1541
A felülvizsgálat kizártsága az első- és másodfokú bíróság
azonos véleménye okán 1544
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje 1545
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének helye 1548
A felülvizsgálati kérelmet tartalmazó beadvány alaki kellékei 1549
Kötelező jogi képviselet 1549
A felülvizsgálati kérelem tartalma 1551
Az elsőfokú bíróságnak a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos teendői 1552
A felülvizsgálati bíróság összetételére vonatkozó szabályok 1555
A Legfelsőbb Bíróság intézkedései a felülvizsgálati kérelem
beérkezése után 1555
A felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 1556
A felülvizsgálati kérelem benyújtásának hatálya 1558
Az alapper felfüggesztése közbenső ítélet elleni felülvizsgálat esetében 1559
A felülvizsgálati kérelem megváltoztatása és visszavonása 1559
A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem 1560
A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának formái 1562
Tárgyalás a felülvizsgálati eljárásban 1564
A jogegységi eljárás 1565
A bizonyítás korlátozása, illetve kizárása a felülvizsgálati eljárásban 1568
A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának korlátai 1569
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott határozatai 1571
A felülvizsgálni kért határozatot hatályában fenntartó határozat 1572
Új határozathozatala 1573
A felülvizsgálni kért határozatot hatályon kívül helyező határozat 1574
A per megszüntetése felülvizsgálati eljárásban 1577
A felülvizsgálati eljárásban hozott határozat közlése 1577
Irodalomjegyzék 1578
Negyedik rész
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
XV. fejezet: Házassági perek (Makai Katalin) 1585
A házassági perek jelentősége 1585
A Pp. Általános rendelkezéseinek és a házassági perek
különleges szabályainak viszonya 1587
A házassági per mint gyűjtőfogalom 1588
A különböző házassági perek eltérő szabályai 1588
A házasság létrejötte 1588
A házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása 1589
A házasság érvénytelenítése vagy érvényességének megállapítása 1589
A házassági bontóper 1591
A házasság felbontása a felek egyező akaratnyilvánítása esetén 1592
A házassági perben eljáró bíróság - a joghatóság kérdése 1594
Hatáskör a házassági perben 1596
Általános és különös illetékességi szabályok a házassági perekben 1597
Az utolsó közös lakóhely szerinti illetékesség 1599
A Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékessége a házassági perben 1600
A házassági perre vonatkozó kizárólagos illetékesség 1600
Áttétel a kizárólagosan illetékes bírósághoz 1601
A bíróság összetétele 1601
Teljes cselekvőképesség 1603
Korlátozott cselekvőképesség 1603
Perbeli cselekvőképesség a házassági perben 1603
A cselekvőképtelen személy jogállása a házassági perben 1604
Pertársaság 1606
Beavatkozás 1608
Perbeli jogutódlás, változás a felek személyében 1609
Meghatalmazás 1609
A kiskorú gyermek részvétele, képviselete a házassági perben 1610
A házassági bontópert megelőző meghallgatás 1613
Felek a házassági perben 1614
Az ügyész szerepe a házassági perben 1614
Felek az érvénytelenítési perben 1615
Felek a házasság érvényességének, létezésének, valamint
nemlétezésének megállapítása iránti perben 1617
Felek a bontóperben 1617
A szóbeli kereset azonnali tárgyalása lehetőségének kizártsága 1617
A keresetek összekapcsolása 1618
A házassági perek összekapcsolása 1620
A házassági per, valamint a házastársak gyermekének származására,
elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetek összekapcsolása 1620
A házassági per és a vagyonjogi kereset összekapcsolása 1621
A keresetlevél tartalma a házassági perben 1622
A keresetlevél mellékletei házassági perben 1624
Az illeték megfizetése a házassági perben 1625
Költségmentesség a házassági perben 1626
Intézkedések a keresetlevél alapján 1627
A nyilvánosság kizárása 1628
A keresettől elállás 1629
A házastársak személyes meghallgatása 1630
Meghallgatás a másik házastárs távollétében 1630
A bontóperi tárgyalás jelentősége 1632
A felek meghallgatása a bontóperben tartott első tárgyaláson 1633
A házastársak meghallgatásának mellőzése 1634
Permegszüntetés a felperes távolmaradása miatt 1635
Békítés a bontóperben 1636
A bontóperi tárgyalás elhalasztása 1637
A házasság felbontása az első tárgyaláson 1638
Az egyszerűbben bizonyítandó tények szerepe a házassági perben 1639
A bizonyítás hivatalbólisága 1640
A vallomástétel megtagadása jogának kizárása 1640
Ideiglenes intézkedés - kérelemre - a házassági perben 1641
Ideiglenes intézkedés - hivatalból - a házassági perben 1642
A mulasztás jogkövetkezményei házassági perben 1644
Igazolás 1645
Szünetelés a házassági perben 1646
A bontóper megszüntetése 1647
Hivatalbóli döntés a gyermek elhelyezéséről és tartásáról 1649
Egyezségkötés a járulékos kérdésekben az egyező akaratnyilvántartás
alapján folyó bontóperben 1651
Névviseléstől eltiltás 1655
A kiskorú gyermek érdeke az egyezségkötés jóváhagyása, illetve
az ítélethozatal során 1657
A perköltség viselése 1657
Az ítélet közlése az ügyésszel 1658
A házassági perben hozott ítélet jogereje 1658
A jogerős ítélet közlése 1660
A perújítás és a felülvizsgálat kizártsága 1660
A házassági vagyonjogi kereset összekapcsolása házassági perrel 1662
A házassági vagyonjogi per elbírálására irányadó szabályok 1663
Irodalomjegyzék 1666
XVI. fejezet: Apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek
(Makai Katalin) 1669
Származásra vonatkozó vélelemrendszer 1669
A származás megállapítása iránti perek fajtái 1672
Az általános szabályok, illetve a házassági perek különleges szabályainak
alkalmazása a származás megállapítása iránti perekben 1673
Beavatkozás a származás megállapítása iránti perekben 1677
Felek a származás megállapítása iránti perekben 1679
Az apaság megállapítása iránti per 1679
Felek az apaság megállapítása iránti perben 1682
Az apaság vélelmének megdöntése iránti per 1683
Az apaság vélelme megtámadásának határideje 1685
Felek az apaság vélelmének megtámadása iránti perben 1687
Az utólagos házasság gyermekre kiterjedő hatályának megállapítása
iránti per 1689
Felek az utólagos házasság gyermekre kiterjedő hatályának megállapítása
iránti perben 1690
Az anyaság bírósági megállapítása iránti per 1690
Felek az anyaság megállapítása iránti perben 1694
Eljárás a származás megállapítása iránti perben az alperesként
perbe vonható személyek halála, távolléte esetén 1694
Az egyenes ági rokonok beavatkozási joga 1696
Pertársaság a származás megállapítása iránti perben 1696
Keresetindítás a gyermek születése előtt 1698
Perbeli cselekvőképesség a származás megállapítása iránti perben 1698
Az apasági per és egyéb keresetek összekapcsolása 1704
Az apasági per és a gyermek tartása iránti kereset összekapcsolása 1705
A származás megállapítása iránti perek összekapcsolása 1706
A származás megállapítása iránti per és a házassági per összekapcsolása 1707
Joghatóság, hatáskör, illetékesség a származás megállapítása iránti perben 1708
A bíróság összetétele 1708
A keresetlevél tartalma és mellékletei a származás megállapítása
iránti perben 1708
Intézkedések a keresetlevél alapján 1710
Az anya értesítése a tárgyalás kitűzéséről 1710
Az ügyész értesítése a tárgyalásról 1711
Elismerés az apaság megállapítása iránti perben 1712
A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételének feltételei 1713
A bíróság feladata az apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatban 1714
A tárgyalás nyilvánossága 1716
A mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása 1717
A mulasztás igazolása 1718
A felek személyes megjelenésre idézése 1718
Az anya tanúkénti kihallgatása 1719
Az eljárás szünetelése 1720
Ideiglenes intézkedés 1720
A keresettől elállás a származás megállapítása iránti perben 1721
Bizonyítás a származás megállapítása iránti perben 1721
A tanúvallomás a származás megállapítása iránti perben 1723
Az okirat jelentősége a bizonyítási eljárásban 1724
A szakértő igénybevétele a származás megállapítása iránti perekben 1724
Vértulajdonság-vizsgálat, valamint a származás megállapításához
szükséges más orvosszakértői vizsgálat 1726
A DNS vizsgálat 1727
Általános rendelkezések 1728
Vizsgálatok végzésének feltételei 1729
Vizsgálati módszerek 1730
Vizsgálható rendszerek 1731
Mintavétel 1731
A DNS-vizsgálatok értékelése, valószínűség-számítás 1733
Szakvélemény 1735
A nemzőképesség vizsgálata 1736
Vélemény szülészeti adatok alapján 1736
Az orvosszakértői vizsgálatok bírósági értékelése 1737
A származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálat
„kikényszerítése" 1738
A bizonyítási költség előlegezése a származás megállapítása
iránti perekben 1741
Az előzetes bizonyítás a származás megállapítása iránti perekben 1741
Az ítélet tartalma a származás megállapítása iránti perekben 1742
Az ítélet közlése 1745
Perorvoslat a származás megállapítása iránti perekben 1745
Az ítélet hatálya a származás megállapítása iránti perben 1746
Irodalomjegyzék 1747
XVII. fejezet: A szülői felügyelet megszüntetése (Szabó Imre) 1749
A szülői felügyelet fogalma 1749
A szülői felügyelet megszüntetésének okai 1751
Az általános eljárási szabályok és a személyállapoti perek
általános szabályainak alkalmazása 1753
A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló per során
nem alkalmazható szabályok 1754
Joghatóság 1756
Hatáskör a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti perben 1756
Illetékességi szabályok 1757
A perbeli legitimáció a szülői felügyelet megszüntetése, illetve
visszaállítása iránti perben 1758
Pertársaság a szülői felügyelet megszüntetése iránti perben 1763
Pertársaság a szülői felügyelet visszaállítása iránti perben 1764
Beavatkozás a szülői felügyelettel kapcsolatos perben 1765
A keresetlevél 1767
A tárgyalás kitűzése 1769
Ideiglenes intézkedés a szülői felügyelettel kapcsolatos perben 1770
A tárgyalásra vonatkozó rendelkezések 1771
A nyilvánosság kizárása a tárgyalásról 1771
A felek személyes meghallgatása 1772
Az ún. egyszerűbben bizonyítható tények szerepe
a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben 1772
A tanúzási kötelezettség alóli mentesség kizárása 1772
A tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei 1773
Az eljárás szünetelése 1773
A keresettől elállás 1774
Az egyezség kötésének kizárása 1774
A bizonyítás és a bizonyítékok értékelése 1774
Határozatok a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben 1777
Perorvoslatok 1778
A szülői felügyeletet megszüntető ítélet hatálya 1778
A szülői felügyeletet megszüntető határozat hatályon kívül helyezése 1779
A szülői felügyeleti jogok kiterjesztése, illetve korlátozása iránti perek;
kapcsolattatás iránti perek 1780
Irodalomjegyzék 1781
XVIII. fejezet: Gondnokság alá helyezés (Makai Katalin) 1783
Jogképesség, cselekvőképesség, gondnokság 1783
A gondnokságra, a gondnokság alá helyezésre vonatkozó
új jogi szabályozás 1784
A gondnokságra vonatkozó anyagi jogi szabályok 1785
A gondnokság alá helyezésre vonatkozó perek fajtái 1788
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés 1788
Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránti per 1790
A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránti per 1790
A gondnokság alá helyezés módosítása iránti per 1791
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per 1792
A gondnokságra vonatkozó korábbi és új szabályok „együttélése" 1792
A Pp. általános rendelkezéseinek és a gondnokság alá helyezési per
különleges szabályinak viszonya 1794
Joghatóság, hatáskör, illetékesség 1795
A gondnokság alá helyezési perre vonatkozó különös
illetékességi szabály 1796
A bíróság összetétele 1797
Felperes a gondnokság alá helyezési perben 1797
Alperes a gondnokság alá helyezés iránti perben 1799
Pertársaság 1799
Beavatkozás 1800
Változás a felek személyében 1801
Perbeli cselekvőképesség 1801
Meghatalmazás 1802
A keresetlevél tartalma és mellékletei 1803
A keresetlevél vizsgálata 1805
A szóbeli kereset azonnali tárgyalása lehetőségének kizárása 1806
A gondnokság alá helyezésre irányuló keresettel
összekapcsolható keresetek 1807
Ügygondnok kirendelése 1809
A gyámhatóság által elrendelt zárlat, illetve ideiglenes gondnokrendelés 1810
A bíróság eljárása a gyámhatóság által elrendelt zárlattal, illetve
ideiglenes gondnokrendeléssel kapcsolatban 1812
A bíróság által elrendelt zárlat és ideiglenes gondnokrendelés 1814
Jogorvoslat a zárlatra, illetve ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó
határozat ellen 1815
Az ideiglenes gondnokrendelés hatálya 1816
A nyilvánosság kizárása 1817
Keresettől elállás 1818
A felek személyes meghallgatása 1818
A mulasztás jogkövetkezményei 1819
Az eljárás szünetelése 1820
Bizonyítás 1821
Az orvosszakértői vizsgálat 1822
Gyógyintézeti elhelyezés az elmeállapot megfigyelése érdekében 1822
Az orvosszakértői vélemény tartalma 1824
Az orvosszakértői vélemény értékelése 1825
A vallomástétel megtagadása jogának kizárása 1826
Határozat a gondnokság alá helyezésről 1828
Az ítélet hatálya 1829
Az ítélet tartalma 1830
Az ítélet közlése 1831
Perorvoslatok 1831
Gondnok kirendelése 1832
A gondnokság alá helyezés jogkövetkezményei 1832
A gondnokoltak bíróság által vezetett névjegyzéke 1834
A gondnokoltak országos névjegyzéke 1836
Keresetindítás 1838
A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata 1840
A gondnokság alá helyezési per szabályainak alkalmazása 1841
Irodalomjegyzék 1845
XIX. fejezet: Fizetési meghagyásos eljárás (Németh János) 1847
A fizetési meghagyásos eljárás jellege és fogalma 1847
A fizetési meghagyásos eljárás lényege és jelentősége 1848
A fizetési meghagyás útján érvényesíthető követelések 1850
Fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető pénz és ingó dolog
kiadása iránti követelések 1853
Hatáskör a fizetési meghagyásos eljárásban 1854
Illetékesség a fizetési meghagyásos eljárásban 1855
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének módja 1860
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalma 1861
Ideiglenes intézkedés iránti kérelem a fizetési meghagyásos eljárásban 1863
Illeték a fizetési meghagyásos eljárásban HH
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
előterjesztésének hatálya 1868
A fizetési meghagyás iránti kérelem elintézésénél irányadó szabályok 1869
Tárgyalás kitűzése a fizetési meghagyás kibocsátása helyett 1872
Felhívás az illeték kiegészítésére 1175
A fizetési meghagyás kibocsátása és tartalma 1876
A fizetési meghagyás kérelemtől eltérő kibocsátása 1878
A fizetési meghagyás kézbesítése 1878
A fizetési meghagyás kézbesítésének hatálya 1879
Elállás a fizetési meghagyástól 1879
A fizetési meghagyásos eljárás félbeszakadása 1880
Az ellentmondás fogalma 1881
Az ellentmondásra jogosultak köre 1882
Az ellentmondás határideje 1882
Az ellentmondásnak számító támadások a fizetési meghagyás ellen 1883
Eljárás a követelés teljesítése esetén 1885
Több kötelezettel szemben kibocsátott fizetési meghagyás elleni
ellentmondás 1887
Az ellentmondás előterjesztésének módja 1887
Az ellentmondás tartalma 1888
Az ellentmondással nem támadott fizetési meghagyás hatálya 1890
Perújítás az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás ellen 1891
A jogerős fizetési meghagyással szemben igénybe vehető egyéb
perorvoslatok 1892
A fizetési meghagyás jogerősítési záradékkal ellátása 1892
Az ellentmondás elutasítása 1894
Az ellentmondás jogkövetkezménye 1894
Az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra irányadó szabályok 1896
Irodalomjegyzék 1898
XX. fejezet: A közigazgatási perek (Kiss Daisy) 1899
A közigazgatási per fogalma 1899
A közigazgatási bíráskodás története Magyarországon 1899
A bírósági-felülbírálat 1903
Az általános szabályok alkalmazása 1905
A közigazgatási per tárgya 1905
A hatósági határozat 1906
Az érdemi határozat 1907
A bírósági felülvizsgálat alól kivett határozatok 1925
A Ket. 130. § (4) bekezdésén nyugvó végzés 1926
A hatósági határozat bírósági felülvizsgálatának együttes feltételei 1926
Helyi önkormányzat határozata 1928
A bíróság által felülvizsgálható más határozatok 1930
Az ügyészi óvást elutasító közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata 1945
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata és
más határozatok felülvizsgálata 1946
Az eljáró bíróság összetétele 1947
Eljárás hatósági szerződés esetében 1948
A közigazgatási perekben eljáró bíróságok 1952
Hatáskör 1952
Illetékesség 1953
A felperes 1956
Az alperes 1965
A pertársaság 1966
Az ellenérdekű fél 1967
A perbeli jogképesség, a perbeli cselekvőképesség 1968
Az ügyész keresetindítási joga 1969
Változás az alperes személyében 1973
Az alperes megállapítására irányuló eljárás 1973
Képviselet 1974
A keresetlevél tartalma 1977
A közigazgatási per illetéke 1979
A keresetlevél benyújtásának helye 1979
A keresetlevél benyújtásának ideje 1979
A közigazgatási szerv intézkedései a keresetlevél alapján 1981
Az alperes érdemi perbebocsátkozása 1982
Igazolás a keresetlevél késedelmes benyújtása esetén 1982
A keresetlevél benyújtásához fűződő joghatás 1984
A bírósághoz benyújtott keresetlevél 1984
Hiánypótlás 1990
A tárgyalás előkészítése 1990
Az ügyész értesítése 1990
A felülvizsgálni kért határozat végrehajtásának felfüggesztése 1991
A beavatkozó értesítése, a szakhatóság perbe hívása 1993
A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása 1997
A kizárt bírói út 1999
A közigazgatási jogorvoslat hiánya 2002
Egyéb perakadályok 2004
Elkésett keresetlevél 2005
A perbeli legitimáció hiánya 2005
A tárgyalás kitűzése 2006
A keresetlevél kézbesítése - a perindítás hatálya 2007
Az eljárás lefolytatásának soronkívülisége 2010
Tárgyalás a közigazgatási perben 2014
A tárgyalás igazságossága 2015
A tárgyalás menete 2015
Az első tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei 2016
Keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés 2017
Szünetelés a közigazgatási perben 2019
A viszontkereset tilalma a közigazgatási perben 2020
Egyezség a közigazgatási perben 2021
Egyesítés 2022
A bizonyítás 2023
Szakértői bizonyítás közigazgatási perben 2025
A bizonyítási eljárással kapcsolatos költségek 2027
A perben felülvizsgálni kért határozat hibájának közigazgatási
jogkörben orvoslása 2027
A tárgyaláson kívüli elbírálás 2029
A kereseti kérelemhez kötöttség 2034
A határozat - a jogszabálysértés megállapítása 2034
A felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése 2036
A felülvizsgálni kért határozat megváltoztatása 2037
Határozat kamarai ügyekben 2043
Határozat kisajátítási kártalanítási perben 2044
Közbenső ítélet hozatala 2044
Döntés a perköltségről 2045
Irányadó jogszabályok, irányadó tényállás 2046
A mérlegelés jogszerűsége 2047
Költségviselés a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat
visszavonása, hatályon kívül helyezése vagy
módosítása miatti megszüntetéskor 2049
Fellebbezés a közigazgatási perben hozott ítélet ellen 2050
A végzés elleni fellebbezés 2055
Eljárás a közigazgatási per másodfokú szakaszában 2055
A bíróság jogerős határozata utáni eljárás 2057
Rendkívüli perorvoslat 2058
A bíróság által felülvizsgálható társadalombiztosítási határozat 2061
A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított
perek szabályai 2063
Irodalomjegyzék 2068
XXI. fejezet: A sajtóhelyreigazítási eljárás (Gáspárdy László-Sántha Ágnes)
Alkotmány, sajtójog, polgári jog 2071
A személyiségvédelem és polgári eljárásjog 2072
A sajtó-helyreigazítási eljárás és per 2073
A személyiségvédelmi per és a sajtó-helyreigazítási eljárás (per) 2074
A sajtótól kért sajtó-helyreigazítás 2078
A sajtó-helyreigazítási jogviszony kérelmezője (jogosultja) 2080
A sajtó-helyreigazítási jogviszony kötelezettje 2083
A sajtó-helyreigazítási jogviszony tárgya 2083
A sajtó-helyreigazítási igény érvényesítésének határideje 2083
A sajtó-helyreigazítási kérelem alakja 2084
Mikor van helye sajtó-helyreigazításnak a gyakorlatban? 2085
Az általános szabályok és a sajtó-helyreigazítási per speciális
szabályainak viszonya 2091
A sajtó-helyreigazítási perben nem alkalmazható általános
részi szabályok 2091
A sajtó-helyreigazítási perben módosítással alkalmazandó általános
részi szabályok 2092
Felek a sajtó-helyreigazítási perben 2094
A kereset előterjesztése 2094
Joghatóság és alkalmazandó jog 2095
Hatáskör, illetékesség, összetétel 2097
Az eljárás soronkívülisége 2097
Az igazolás, a viszontkereset és a szünetelés tilalma 2098
A tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei 2099
A bizonyítás a sajtó-helyreigazítási perben 2101
A tárgyalás elhalasztása 2104
A bizonyítási teher a sajtó-helyreigazítási perben 2105
Határozat a sajtó-helyreigazítási perben 2106
Egyezség a sajtó-helyreigazítási perben 2109
Fellebbezés a sajtó-helyreigazítási perben 2110
A fellebbezés elbírálása 2111
A perújítás tilalma a sajtó-helyreigazítási perben 2114
Felülvizsgálat a sajtó-helyreigazítási perben 2114
Végrehajtás a sajtó-helyreigazítási perben 2115
Irodalomjegyzék 2116
XXII. fejezet 2119
XXIII. fejezet A munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból
származó perek {Lőrinci György) 2121
A munkaügyi per 2122
A munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásból eredő
munkaügyi per 2128
Az adhéziós munkaügyi per 2129
A munkaügyi jogvita 2131
A munkaügyi jogvita alanyai 2132
A munkaügyi jogvita tárgya 2134
A munkaügyi jogvitát megelőző egyeztetés 2138
Keresetindítási határidő 2139
Az általános rendelkezések alkalmazása a munkaügyi perben 2141
Jogutódlás a munkaügyi perben 2143
Költségmentesség a munkaügyi perben 2145
A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása munkaügyi perben 2145
A keresethez való kötöttség a munkaügyi perben 2147
Fizetési meghagyásos eljárás a munkaügyi perben 2148
A megyei (fővárosi) munkaügyi központ által hozott közigazgatási
határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat
bírósági felülvizsgálata 2151
Pertárgy értéke a munkaügyi perben 2152
A munkaügyi bíróság illetékessége 2154
A bírák kizárása munkaügyi perben 2157
A szakszervezet, a munkáltatói érdek-képviseleti szerv, illetve
az üzemi (közalkalmazott) tanács perbeli fellépése 2157
A képviseletre vonatkozó szabályok munkaügyi perben 2158
A tárgyalás kitűzése munkaügyi perben 2159
A tárgyalás helye 2159
A megtámadott intézkedés (határozat) végrehajtásának felfüggesztése 2160
Egyeztetés a munkaügyi perben 2161
A keresettől való elállás munkaügyi perben 2163
Ideiglenes intézkedés 2164
Illetékesség a munkaügyi bíróság határozata elleni fellebbezés
elbírálására 2164
Felülvizsgálat a munkaügyi perben 2165
Perújítás a munkaügyi perben 2165
A XXIII. fejezet szabályainak módosulása 2166
Irodalomjegyzék 2167
XXIV. fejezet Alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított
jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának
visszamenőleges kizárására irányuló eljárás (Kiss Daisy) 2169
Az alkotmányjogi panasz 2169
Az eljáró bíróság 2173
A jogorvoslat módja 2174
A kérelem 2176
A Legfelsőbb Bíróság eljárása 2177
A Legfelsőbb Bíróság határozata 2178
A Pp. általános szabályainak alkalmazása 2178
XXV. fejezet: Végrehajtási perek (Vída István) 2179
A végrehajtási perek jellege 2179
A végrehajtási perek szabályozása 2179
Felek a végrehajtási perekben 2180
A végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perek közös szabályai 2182
A végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per kizártsága
közigazgatási végrehajtás esetén 2183
A végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per feltétele 2185
Hatáskör a végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perben 2186
Illetékesség a végrehajtás-megszüntetési és korlátozási perben 2187
A szűkebb körű végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per 2188
A végrehatási lap kiállításának esetei 2188
A végrehajtási lappal egy tekintet alá eső végrehajtható okiratok 2191
A végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per alapjául szolgáló tény 2191
Elhatárolás a perújítástól 2193
Elhatárolás az utópertől 2193
A tágabb körű végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per 2195
A végrehajtási záradékolás esetei 2196
Követelés létre nem jöttére alapozott per 2197
A követelés megszűnésére alapozott per 2198
A halasztásra alapozott per 2198
A beszámításra alapozott per 2199
A végrehajtás felfüggesztése és ennek jogkövetkezményei 2200
A felfüggesztés hatályának beállása és tartama 2201
A végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per gyors lefolytatása 2202
Döntés a végrehajtási költségről a végrehajtás-megszüntetési perben 2203
Az igényper célja és jellege 2204
Igényper a közigazgatási végrehajtás során történt foglalás esetén 2205
Felperes az igényperben 2206
Felperes a közös tulajdonban levő vagyontárgy iránti igényperben 2209
Alperes az igényperben 2209
Az igényperben eljáró bíróság 2211
A végrehajtás felfüggesztése igényperben 2211
A viszontkereset kizártsága igényperben 2212
A halasztó hatályú igényper 2213
A bíróság intézkedései halasztó hatályú igényper esetén 2214
A foglalás alóli feloldás 2215
A haszonélvezeti jog megszűnése utáni értékesítés 2216
A vételárnak megfelelő összeg kiutalása 2217
Költségviselés az igényperben 2218
Eltérő szabályok a házastársi vagyonközösségi igényper esetén 2220
A felek és a kereseti kérelem a házastársi vagyonközösségi igényperben 2221
A bíróság döntése a házastársi vagyonközösségi igényperben 2222
A vagyontárgy értékesítése a házastársi vagyonközösségi
igényperben hozott ítélet alapján 2223
A házastársi vagyonközösség részleges megosztása az igényperben 2224
Igényper egyéb közös tulajdonban levő vagyontárggyal kapcsolatban 2224
A nem adós számlatulajdonos által indítható igényper 2225
Közös széfben őrzött vagyontárgy iránti igényper 2227
Az igényperben hozott határozat jogerejének keretei 2228
Az igényperben hozott jogerős határozat kézbesítése 2229
A foglalás tűrése iránti per feltételei 2230
A foglalás tűrése iránti per sajátos szabályai 2231
A követelés behajtása iránti per feltételei 2232
Követelés behajtása iránti per a pénzügyi intézmény felelőssége alapján 2233
A követelés behajtása iránti per sajátos szabályai 2234
Végrehajtói tájékozódás a lefoglalt vagyontárgyat terhelő zálogjogról 2236
A zálogjogosult végrehajtói értesítése 2237
A zálogjogosult kérelme alapján tett bírósági intézkedések 2238
A zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásának feltételei 2239
Végzés a zálogjogosult végrehajtási eljárásba való
bekapcsolódásának engedélyezéséről 2240
A zálogjogosult végrehajtási pere 2240
A zálogjogosult végrehajtási perének sajátos szabályai 2241
A végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult jogállása 2242
Irodalomjegyzék 2243
Ötödik rész
VEGYES RENDELKEZÉSEK
XXVI. fejezet: Vegyes rendelkezések (Kormos Erzsébet) 2247
Kivétel a Pp. személyi hatálya alól 2248
A diplomáciai mentesség 2248
A diplomáciai mentességről lemondás 2251
A kiváltságok és mentességek időbeli hatálya 2251
A diplomáciai mentesség terjedelme 2252
A konzuli mentesség 2254
A diplomáciai vagy egyéb mentesség esetén követendő eljárás 2255
A statisztikai adatszolgáltatás 2256
A Pp. személyi hatálya 2258
A gazdálkodó szervezet fogalmára vonatkozó szabályozás változásai 2258
A gazdálkodó szervezet mai fogalma 2273
Hatályba léptető rendelkezések és felhatalmazások 2279
A jogharmonizációs záradék 2282
Irodalomjegyzék 2284
Mellékletek 2285
Hivatkozott jogszabályok számmutatója 2287
Hivatkozott jogszabályok címmutatója 2313
Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatai 2341
A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott állásfoglalásai 2343
Tárgymutató 2349
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem