A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben

Tartalom

Előszó 13
I. fejezet: Az európai magánjog történetéről és tagozódásáról 15
Partikularizmus, univerzalizmus, jogösszehasonlítás 17
A jogösszehasonlítás fejlődése és szemléletváltásai 21
A jogászi szakma és a jogösszehasonlítás 29
A jogrendszerek osztályozása a jogösszehasonlítás ingadozó
kategóriáival (jogtípusok, jogcsaládok, jogcsoportok, jogkörök) 31
Európa jogi térképvázlata 39
A római-germán (kontinentális) jogcsalád 39
Posztszocialista jogcsalád? 41
A common law jogcsalád 43
Konvergencia - a római jogi gyökerek ismét hangsúlyossá vállnak 43
II. fejezet: Az európai magánjog fejlődésének római jogi alapja 47
Római jog, jogtudomány és kodifikáció 49
A római jog rendszerezése, jogirodalmának kialakulása:
a klasszikus római jogtudomány 49
Gaius és Institúciói 58
A római remekjogtudomány virágkora 63
A római jog kodifikációjának Jusztiniánusz előtti kísérletei 65
A jusztiniánuszi törvénymű 69
Jogi felsőoktatás - az institúciók 78
A magánjog római talapzata: a „régi-új" (jusztiniánuszi) magánjog 82
A római jog továbbélésének előtörténete 91
A római jog sorsa a glosszátorokig „Keleten" és „Nyugaton" 92
A jogtudomány „reneszánsza" 96
A glosszátoriskola 99
Accursius 105
A glosszátorok hatása a jogfejlődésre 110
A kommentátorok 114
A statutárius jog jogforrássá emelkedése és ennek következményei 115
Az új módszer és hatásai 117
A consiliatores és eredményeik 119
A római jog mint studium a közép- és újkori jogi felsőoktatásban 121
Humanista jogtudomány: a kommentátor-irányzat kritikája 124
A ius patrium megjelenése és fontossá válása 127
III. fejezet: A kánonjog és hatása a magánjog fejlődésére 131
A kereszténység és a kánonjog viszonya a római államhoz és joghoz 133
A kereszténység helyzete a Római Birodalomban 133
A kereszténység és a római jog kölcsönhatásai 136
A kánonjog és a „római" jog viszonya a középkor derekán 140
A kánonjog kialakulása és szerveződése 143
A kánonjog kialakulása: forrástörténet 143
A kanonisztika kialakulása: tudománytörténet 147
Gratianus, a kanonisztika megalapítója 147
A dekretisztika 149
A dekretalisztika 153
A Corpus és a Codex kialakulása: kodifikációtörténet 155
A Corpus Iuris Canonici 155
A Codex Iuris Canonici 157
A kánonjog és a világi jog „kölcsönösen szubszidiárius" együttélése 158
IV. fejezet: A francia polgári jog 163
A francia hűbéri szerkezet és államszervezet kialakulása 165
Az igazságszolgáltatás megjelenése és szakszerűvé válása. A parlamentek szerepe 171
A kora középkor francia jogának szerkezete 175
A francia feudális magánjog főbb elvei és szabályai 180
Törvényhozás egyes részterületeken 184
A francia jogtudomány kialakulása 187
A kereskedelmi jogi gondolkodás és jogalkotás megjelenése Franciaországban 194
A gyakorlat szerepe - a kereskedők igényei 195
Szubjektív, objektív és alaki kereskedelmi jog 196
A vásári jog (le droit des foires) 198
A francia kereskedelmi jog alapintézménye: a fonds de commerce 200
A kereskedelmi jogalkotás 203
A francia Code civil 205
A Code civil főbb elvei és szabályai 212
A Code civil stabilitása és az exegetikai módszer kialakulása 224
A Code Civil kommentárjai 228
A Párizsi iskola 230
A klasszikus módszer csúcspontja: Aubry, Rau és Demolombe 231
Az exegetikai módszer további képviselői 233
Az exegetikai magyarázatok kritikája 235
A kereskedelmi jog továbbélése Franciaországban 236
A francia Code civil hatása más jogrendszerekre 237
V. fejezet: Az olasz polgári jog 245
Területi megosztottság és jogi partikulizmus Itáliában 247
Itália történetének vázlata 247
Jogi partikulizmus Itáliában 252
Kényszer és restauráció 256
Az olasz jogi egység kialakulása 258
Az új Codice civile (1942) 260
VI. fejezet: A Benelux államok polgári joga 267
A holland polgári jog 269
A Németalföld története és Hollandia államszervezetének kialakulása 269
A holland jog történelmi gyökerei 276
A természetjog és Hugó Grotius hatása a holland jogfejlődésre 276
A szokásjogy a ius commune és a francia jog hatása a holland jogfejlődésre 280
A joggyakorlat és jogi oktatás szerveződése 283
A bíróságok szervezetrendszerének kialakulása 286
A jogi elmélet alakulása 288
A holland polgári jog és kereskedelmi jog XIX. századi kodifikációja 290
A xvn-xvm. századi holland szokásjog (Roman-Dutch law) 292
továbbélése külföldön
A holland polgári jog és kereskedelmi jog közeledése és szerkezeti egységesülése 293
Az új holland Polgári Törvénykönyv kodifikációja 294
Az új holland Polgári Törvénykönyv szerkezete és tartalma 299
Belgium és Luxemburg polgári joga 305
A németalföldi és a belga területetek története 305
A brüsszeli forradalom és Belgium létrejötte 307
A polgári jogi kodifikáció Belgiumban 311
Luxemburg és polgári joga 314
Jogegységesítés a Benelux országokban 317
A jogegységesítési eljárás 319
A jogegységesítés eredményei: az elvégzett munka 321
A viszonylagos eredménytelenség okai 322
VII. fejezet: A német polgári jog 323
A német területek tartományrendszerének kialakulása 325
A középkori német jogfejlődés 328
A városi jog forrásai 332
A törvényhozás vontatottan alakult 334
A római jog recepciója a német területeken 336
Az egyetemek szerepe a német jogéletben 339
A német pandektisztika 341
Természetjogi irányzat 347
Történeti jogi iskola 350
A pandektisztika hatása a dogmatikára és a kodifikációra 359
A történeti jogi iskola germanista, ókortudományi és közjogi hatásai 361
Érdekkutató jogtudomány 364
Kereskedelmi jogi irányzat 372
A BGB-t megelőző német kodifikációs törekvések 374
Bajor kodifikáció 374
Porosz kodifikáció 375
Szász kodifikáció 384
A német Bürgerliches Gesetzbuch 385
Általában a BGB-ről 385
A BGB megalkotásának társadalmi-tudományos hátteréről 388
A BGB előmunkálatai 389
A BGB rendszere és főbb jellemzői 397
A régi problémák ismét jelentkeznek: jogalkotás közjogi bonyodalmakkal 406
A BGB 2001. évi reformja 408
VTII. fejezet: Az osztrák polgári jog 413
Ausztria korai jogtörténete 415
A polgári jog osztrák kodifikációjának története 417
Az osztrák polgári törvénykönyv fogadtatása és értékelése 422
Az osztrák polgári törvénykönyv deliktuális jogi szabályozása 427
IX. fejezet: A svájci polgári jog 433
Jogegységesítés a kantonok szintjén 436
A svájci jogtudomány 440
A svájci kodifikáció 443
A svájci ZGB hatása a külföldi jogokra 453
X. fejezet: Az európai magánjog egységesítése 455
A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia 460
Az UNIDROIT 465
Az UNCITRAL 473
Integrációs és magánszervezetek törekvése az európai szerződési jog kialakítására 475
Jogegységesítés nemzetközi egyezmények révén 475
EU jogforrásokban (rendeleti és irányelvi formában) történő európai magánjogi jogegységesítés 480
Az Európai Szerződési Jog Alapelvei 484
Study Group on a European Civil Code 487
European Group on Tort Law 489
Az Európai Magánjogtudósok Akadémiája: a paviai csoport 490
A trentói Common Core Project 493
A Ius Commune Casebook projekt 496
Az Európai Bizottság törekvése az európai szerződési jog kialakítására 497
A 2001. évi közlemény alternatívái 499
A szerződési jogra vonatkozó eltérő nemzeti szabályozások hatása a belső piacra 501
A szerződési jogi tárgyú szektorális irányelvek inkoherenciája 505
Több irányelv együttes alkalmazása 506
Az irányelvek terminológiája 507
A Bizottság által javasolt vegyes rendszer 511
A közös elvi keretrendszer 512
A szerződési jogi közösségi vívmányok fejlesztése 514
Általános szerződési feltételek 516
A könyvben gyakrabban hivatkozott művek jegyzéke 519

Témakörök