1.066.445

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A polgári jog alapjai

Magyar polgári jog

Szerző
Budapest
Kiadó: Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 235 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-7338-62-4
Megjegyzés: Oktatási segédanyag.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"A polgári jog a jogrendszer talán „leghétköznapibb" ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan természetességgel... Tovább

Előszó

Részlet:

"A polgári jog a jogrendszer talán „leghétköznapibb" ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan természetességgel vannak jelen mindennapjainkban, hogy-e viszonyok „jogiasságát" gyakorta nem is észleljük. Ha valaki reggel munkájába indulva mondjuk villamosra száll, aligha jut eszébe, hogy azzal, hogy a járműre felszállt, egy személyfuvarozási szerződést kötött. A mindennaposság mellett a polgári jogra az is jellemző, hogy a bennünket körülvevő társadalmi valóság hihetetlenül széles spektrumát fogják át szabályai és egészen szokatlanul nagy mozgásteret biztosítanak a benne szereplő alanyoknak: egy és ugyanazon polgári jog szabályozza pl. a tulajdonviszonyokat, a szerződések bonyolult világát, az öröklési jogot, a szellemi alkotások jogát stb. Más szavakkal ezt úgy szokás kifejezni, hogy a polgári jog által szabályozott életbeli tényállások lényegében felleltározhatatlanok, végtelen számúak és végtelen számú variációkkal vannak jelen valóságunkban. Mindemellett a polgári jog a jogrendszernek az az ága is, amely a legintenzívebb kölcsönhatásban áll a gazdasági viszonyokkal, még ha nem is minden gazdasági viszony áll a polgári jog szabályozásának hatálya alatt.
Ez a fajta sokféleség és sokszínűség jócskán megnehezíti az elmélet művelőinek dolgát abban, hogy a polgári jog fogalmát szabatosan meghatározzák. Kivétel nélkül megálló, egyszer és mindenkorra szólóan igaz meghatározást adni valószínűleg nem is lehet, bár ezzel sokan megpróbálkoztak. A magunk részéről a leghelyesebb megoldásnak azt tartjuk, ha két, a számos definíciókísérlet közül legelterjedtebb és legelfogadottabb koncepciót ismertetjük anélkül, hogy köztük bármilyen szempontból értékbeli hierarchiát állítanánk fel vagy más módon egymásra vonatkoztatnánk őket." Vissza

Tartalom

1. Általános rész
1.1. A polgári jog fogalma 13
1.2. A polgári jog fejlődése 15
1.3. A polgári jogi norma 17
1.4. A polgári jog forrásai 18
1.5. A polgári jogi jogviszony 19
1.5.1. A polgári jogi jogviszony elemei 20
1.5.1.1. Alany 20
1.5.1.2. Tárgy 20
1.5.1.3. Tartalom 20
1.5.2. A polgári jogi jogviszony keletkezése, módosulása,
megszűnése, a jogi tények 21
1.5.2.1. Emberi magatartások 21
1.5.2.2. Állami akaratnyilvánítás 22
1.5.2.3. Emberi körülmények 23
1.5.2.4. Külső körülmények 23
1.6. A polgári jog általános rendelkezései 24
1.6.1. Rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés
tilalma 25
1.6.2. A felek kölcsönös együttműködésének elve 26
1.6.3. Az általános elvárhatóság 26
1.6.4. Az utaló magatartás 27
1.6.5. A jogok érvényesítése 28
2. A polgári jogi jogalanyok 29
2.1. Személyek és más jogalanyok 29
2.2. Személyek 30
2.2.1. Az ember mint jogalany 30
2.2.1.1. Jogképesség 30
2.2.1.2. Cselekvőképesség 32
2.2.1.2.1. Kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes,
illetve cselekvőképtelenekre vonatkozó szabályok 32
2.2.1.2.2. Gondnokság alá helyezéssel korlátozottan
cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen
személyekre vonatkozó szabályok 34
2.2.1.2.3. Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés
nélkül 36
2.2.1.2.4. A gondnoksággal összefüggő egyes szabályok 35
2.2.2. Az állam mint jogalany 37
2.2.3. A jogi személyek 38
2.2.3.1. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok 40
2.2.3.1.1. Jogképesség 40
2.2.3.1.2. A jogi személy létesítése 41
2.2.3.1.3. A jogi személy képviselete 42
2.2.3.1.4. A jogi személy megszűnése 42
2.2.3.2. Az egyes jogi személyek 44
2.2.3.2.1. Az állami vállalat 45
2.2.3.2.2. A tröszt 45
2.2.3.2.3. Egyéb állami gazdálkodó szervek 45
2.2.3.2.4. Költségvetési szerv 46
2.2.3.2.5. Szövetkezet 47
2.2.3.2.6. A jogi személy gazdasági társaságok 47
2.2.3.2.7. A közhasznú társaság 48
2.2.3.2.8. Egyesületek és köztestületek, valamint a sportági
országos szakszövetségek 49
2.2.3.2.9. Egyes jogi személyek vállalata 50
2.2.3.2.10. A leányvállalat 51
2.2.3.2.11. Alapítvány 51
2.2.3.2.12. Az egyesülés 53
2.2.3.2.13. Egyéb jogi személyek 53
2.3. Más jogalanyok 54
2.3.1. Önálló elszámolású belső szervezeti egységek 54
2.3.2. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságok 55
2.4. A személyhez fűződő jogok védelme 56
2.4.1. A személyiség közvetlen védelme 56
2.4.1.1. Általános védelem 56
2.4.1.2. Névviselési jog 57
2.4.1.3. A jó hírnév védelme 58
2.4.1.4. Képmással vagy hangfelvétellel való visszaélés tilalma 58
2.4.1.5. Titokvédelem 59
2.4.1.6. A magánlakás védelme 59
2.4.1.7. Számítógépes és más adatkezelés 59
2.4.1.8. A személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményei 59
2.4.2. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok 60
3. Tulajdonjog 63
3.1. A tulajdonjog fogalma 63
3.2. A tulajdoni jogviszony 64
3.3. A tulajdonjog tárgya 65
3.4. A tulajdonjog tartalma 67
3.4.1. A birtoklás joga 68
3.4.2. A használat és a hasznok szedésének joga 69
3.4.2.1. A szomszédjogok 70
3.4.2.1.1. A földtámaszjoga 70
3.4.2.1.2. Áthajló ágak és azok gyümölcse, az átnyúló
gyökerek 70
3.4.2.1.3. A földre való belépés joga 70
3.4.2.1.4. Kerítés joga 71
3.4.2.1.5. Határvonalon álló fa vagy bokor és annak
gyümölcse 71
3.4.2.1.6. A tilosban talált állat 71
3.4.2.2. Túlépítés 71
3.4.3. Rendelkezési jog 72
3.4.4. A tulajdonos kötelezettségei 74
3.4.4.1. Kárviselési kötelezettség 74
3.4.4.2. Ingatlan közérdekű használatának tűrése 75
3.4.4.3. Szükséghelyzet 75
3.4.4.4. A tulajdonos aktív kötelezettségei 75
3.5. A tulajdonjog megszerzése 76
3.5.1. Átruházás 78
3.5.2. Hatósági határozat vagy árverés. A kisajátítás 79
3.5.3. Elbirtoklás 80
3.5.4. A termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása 81
3.5.5. Növedék 82
3.5.6. Gazdátlan javak elsajátítása 82
3.5.7. A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése 82
3.5.8. Találás 83
3.5.9. Feldolgozás 83
3.5.10. Egyesítés 84
3.5.11. Beépítés 85
3.5.12. Ráépítés 85
3.5.13. Öröklés 86
3.5.14. Jogszabály 86
3.6. A tulajdonjog megszűnése 87
3.6.1. A tulajdonjog más általi megszerzése 87
3.6.2. Felhagyás 87
3.6.3. A dolog megsemmisülése 88
3.7. A tulajdonjog védelme 88
3.7.1. Önhatalom 89
3.7.2. Tulajdoni per 89
3.7.3. A tulajdonjog háborítatlanságát védő per 90
3.7.4. Ingatlan-nyilvántartási igény 90
3.7.5. Igényper 90
3.8. A birtok és a birtokvédelem 91
3.8.1. A birtoklásról általában 91
3.8.2. A birtokvédelem 92
3.8.3. A jogalap nélküli birtoklás 93
3.8.4. A felelős őrzés 93
3.9. A köztulajdonra vonatkozó speciális szabályok 94
3.9.1. A tulajdonformákról általában 94
3.9.2. Az állami tulajdon tárgyai 95
3.9.3. Az állami tulajdonnal való gazdálkodás 96
3.9.4. Az állami tulajdon védelme 96
3.10. A közös tulajdon 97
3.10.1. A közös tulajdon fogalma 97
3.10.2. A tulajdonostársak viszonyai 98
3.10.2.1. Belső jogviszonyok 98
3.10.2.2. Külső jogviszonyok 99
3.10.3. A közös tulajdon megszüntetése 100
3.10.4. A társasháztulajdon 101
3.11. Használati jogok 101
3.11.1. Földhasználat 102
3.11.2. Haszonélvezet 102
3.11.3. Használat 103
3.11.4. Telki szolgalom 103
3.11.5. Használati jog alapítása 104
4. Öröklési jog 105
4.1. Az öröklésről általában 105
4.1.1. Az öröklés mint tulajdonszerzés 105
4.1.2. A hagyaték 105
4.1.3. Az öröklés feltételei 106
4.2. A végintézkedésen alapuló öröklés 107
4.2.1. Végrendeleti öröklés 108
4.2.1.1. A végrendelet fajai 108
4.2.1.2. A végrendelet érvényességének feltételei.
Az érvénytelenségi okok 109
4.2.1.3. A végrendelet tartalma 110
4.2.1.4. A végrendelet hatálytalansága 111
4.2.1.5. A végrendelet érvénytelenségének és
hatálytalanságának megállapítása 112
4.2.2. Az öröklési szerződés 112
4.2.2.1. A szűkebb értelemben vett öröklési szerződés 112
4.2.2.2. Halál esetére szóló ajándékozás 112
4.2.2.3. Rendelkezés várt örökségről 113
4.3. A törvényes öröklés 113
4.3.1. A törvényes öröklés általános rendje 113
4.3.2. Speciális szabályok a törvényes öröklés körében 114
4.3.2.1. Az ági öröklés 114
4.3.2.2. A házastárs haszonélvezeti joga 115
4.3.2.3. Az osztályrabocsátás 115
4.4. A végintézkedésen alapuló és a törvényes öröklésre vonatkozó
közös szabályok 116
4.4.1. A köteles rész 116
4.4.2. A hagyatéki tartozások 117
5. A kötelmi jog általános része 119
5.1. A kötelmi jog fogalma 119
5.2. A kötelem forrásai 120
5.3. A szerződések általános szabályai 121
5.3.1. A szerződés fogalma 121
5.3.2. A szerződési szabadság elve 122
5.3.2.1. A szerződéskötési szabadság 122
5.3.2.2. A partnerválasztás szabadsága 123
5.3.2.3. A szerződés tartalmának szabadsága 123
5.3.2.4. Típusszabadság 124
5.3.3. A szerződés létrejötte 124
5.3.3.1. A szerződési akarat 124
5.3.3.2. A szerződési nyilatkozatok 126
5.3.3.2.1. A szerződési nyilatkozat tételére jogosultak; a
képviselet 126
5.3.3.2.2. A szerződési nyilatkozat formája 128
5.3.3.2.3. A szerződési nyilatkozatok hatálya 129
5.3.3.2.4. Az ajánlati kötöttség 129
5.3.3.3. A nyilatkozatok egybehangzása 130
5.3.4. A szerződés tárgya: a szolgáltatás 131
5.3.4.1. A tevőleges és nem tevőleges szolgáltatások 131
5.3.4.1.1. Tevőleges szolgáltatások 131
5.3.4.1.2. Nem tevőleges szolgáltatások 134
5.3.4.2. Az osztható és az oszthatatlan szolgáltatás 134
5.3.4.3. Vagylagos szolgáltatás 134
5.3.5. A szerződés teljesítése 135
5.3.5.1. A teljesítés alanyai 136
5.3.5.2. A teljesítés helye 136
5.3.5.3. A teljesítés ideje 137
5.3.5.4. A teljesítés módja 138
5.3.5.5. A fajlagos szolgáltatások teljesítése 138
5.3.6. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 139
5.3.6.1. A foglaló 140
5.3.6.2. A kötbér 140
5.3.6.3. A jótállás 140
5.3.6.4. A bankgarancia 141
5.3.6.5. A jogvesztés kikötése 141
5.3.6.6. A zálogjog 141
5.3.6.7. Az óvadék 142
5.3.6.8. A kezesség 142
5.3.7. A szerződésszegés 143
5.3.7.1. A kötelezett késedelme 143
5.3.7.2. A jogosult késedelme 144
5.3.7.3. A hibás teljesítés 145
5 3 7.4. A teljesítés lehetetlenné válása 147
5.3.7.5. A teljesítés megtagadása 148
5 3 7 6. A tájékoztatási kötelezettség megszegése 148
5.3.7.7. A szerződésszegések közös szabályai 149
5.3.8. A szerződés módosítása 150
5.3.8.1. Szerződésmódosítás szerződéssel 150
5.3.8.1.1. Egyezség
5.3.8.1.2. Engedményezés 151
5.3.8.1.3. Tartozásátvállalás 151
5.3.8.2. Bírósági szerződésmódosítás 152
5.3.8.3. A jogszabályok szerződésmódosító hatása 152
5.3.9. A szerződés megszűnése 153
5.3.10. Nem teljes hatású szerződések 154
5.3.10.1. A szerződés érvénytelensége 154
5.3.10.1.1. Akarathibák 155
5.3.10.1.2. Az akaratnyilvánítás hibái 156
5.3.10.1.3. A célzott joghatás hibája 156
5.3.10.1.4. Az érvénytelenség jogkövetkezményei 158
5.3.10.2. A szerződés hatálytalansága 158
5.3.10.2.1. Időbeli hatály 159
5.3.10.2.2. Személyi hatály 159
5.3.10.3. Bírósági úton nem kikényszeríthető szerződések 159
5.3.11. Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben 160
5.4. Értékpapírokból eredő kötelmek 162
5.4.1. Az értékpapír fogalma, gazdasági tartalma 162
5.4.2. Az értékpapír és az alanyi jog 163
5.4.3. Az értékpapírok csoportosítása 165
5.5. Felelősség a jogellenes károkozásért 168
5.5.1. A polgári jogi felelősség fogalma, funkciói 168
5.5.2. A vétkesség alapú kártérítési felelősség általános
alakzata 170
5.5.2.1. A kár 170
5.5.2.2. Jogellenes magatartás 171
5.5.2.3. Okozati összefüggés 171
5.5.2.4. Vétkesség 172
5.5.2.5. Kármegosztás 173
5.5.2.6. A felelősség kizárása 173
5.5.2.7. Többek által okozott kár 174
5.5.3. Speciális kártérítési felelősségi formák I74
5.5.3.1. A fokozott veszéllyel járó tevékenységért való
felelősség 174
5.5.3.2. Vétőképtelenek károkozásáért való felelősség 177
5.5.3.3. Alkalmazott károkozása 177
5.5.3.4. Megbízott és képviselő károkozása 178
5.5.3.5. Az állattartók felelőssége 178
5.5.3.6. Épületről lehulló, épületből kidobott, kiejtett, kiöntött
tárgyak által okozott kárért való felelősség 179
5.5.3.7. Nem vagyoni kár 179
5.5.4. A helytállás módja felelősség esetén 181
5.6. A jogalap nélküli gazdagodás 182
6. Egyes szerződések 185
6.1. A tulajdonjog átruházására irányuló szerződések 186
6.1.1. Az adásvételi szerződés 186
6.1.1.1. Az adásvételi szerződés fogalma 186
6.1.1.2. Az adásvétel tárgya 186
6.1.1.3. Tájékoztatási kötelezettség 187
6.1.1.4. A tulajdonjog fenntartása 188
6.1.1.5. Jogszavatosság 188
6.1.1.6. Az adásvétel különös nemei 189
6.1.1.6.1. Megtekintésre vétel 189
6.1.1.6.2. Próbára vétel 189
6.1.1.6.3. Minta szerinti vétel 190
6.1.1.6.4. Elővásárlási jog 190
6.1.1.6.5. Visszavásárlási jog 191
6.1.1.6.6. Vételi jog 191
6.1.1.6.7. Részletvétel 192
6.1.2. Szállítási szerződés 192
6.1.2.1. A szállítási szerződés fogalma és elhatárolása 192
6.1.2.2. A szállítási szerződés alanyai 193
6.1.2.3. A szállítási szerződés megkötése 194
6.1.2.4. A szállítási szerződés tartalma 194
6.1.2.4.1. A szolgáltatás tárgya 194
6.1.2.4.2. A teljesítés ideje 195
6.1.2.4.3. Az ellenszolgáltatás. Az ár 195
6.1.2.5. A szerződés teljesítése 195
6.1.2.6. Szerződésszegés 196
6.1.2.7. A szerződés megszűnése 196
6.1.2.8. Közüzemi szerződés 197
6.1.3. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 198
6.1.3.1. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés
fogalma, alanyai 198
6.1.3.2. A szerződés létrejötte 198
6.1.3.3. A szerződés tartalma 199
6.1.3.4. A szerződés teljesítése 199
6.1.3.5. Szerződésszegés 200
6.1.3.6. Több évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési
szerződés 200
6.2. A más részére való tevékenység kifejtésére irányuló
szerződések 201
6.2.1. A vállalkozási szerződés 202
6.2.1.1. A vállalkozási szerződés fogalma és szabályozási
rendszere 202
6.2.1.2. A vállalkozási szerződés általános szabályai 203
6.2.1.2.1. A szerződés megkötése 203
6 2 1.2.2. A szerződés tartalma 203
6.2.1.2.3. A felek jogai és kötelezettségei a munkavégzés
során 204
6.2.1.2.4. A teljesítés 206
6.2.1.2.5. Szerződésszegés 207
6.2.1.2.6. A szerződés megszűnése 208
6.2.1.3. Egyes vállalkozási szerződések 208
6.2.1.3.1. Építési szerződés 208
6.2.1.3.2. Szerelési szerződés 209
6.2.1.3.3. Tervezési szerződés 210
6.2.1.3.4. Kutatási szerződés 211
6.2.1.3.5. Fővállalkozási szerződés 212
6.2.2. Fuvarozási szerződés 213
6.2.2.1. A szerződés létrejötte 213
6.2.2.2. A felek jogai és kötelezettségei a fuvarozási
tevékenység során 214
6.2.2.3. A teljesítés 215
6.2.2.4. Szerződésszegés 215
6.2.3. Megbízási szerződés 217
6.2.3.1. A megbízási szerződés fogalma, alanyai 217
6.2.3.2. A felek jogai és kötelezettségei 218
6.2.3.3. A megbízás megszűnése 219
6.2.3.4. A megbízás nélküli ügyvitel 219
6.2.4. A bizomány 220
6.2.4.1. A bizományi szerződés fogalma 220
6.2.4.2. A bizományi szerződés tartalma 221
6.2.4.3. A felek jogai és kötelezettségei 222
6.2.5. A szállítmányozási szerződés 223
6.2.6. A letét 224
6.3. Használati kötelmek 225
6.3.1. A használati kötelmekről általában 225
6.3.2. A bérlet 226
6.4. Pénzkötelmek 229
6.4.1. A pénzkötelmekről általában 229
6.4.2. Pénzkezelésre irányuló szerződések 229
6.4.2.1. Bankszámlaszerződés 229
6.4.2.2. Folyószámlaszerződés 230
6.4.3. Pénzszolgáltatásra irányuló szerződések 231
6.4.3.1. A pénzszolgáltatásra irányuló szerződések fajtái 21
6.4.3.2. Hitel- és kölcsönszerződések 231
6.4.3.3. Betétszerződések 232
6.4.3.4. Biztosítás 233

Székely László

Székely László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Székely László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem