A polgári eljárásjogi ismeretek

Tartalom

Rövidítések jegyzéke 21
I. fejezet: A POLGÁRI ELJÁRÁS ALAPFOGALMAI 31
1. A polgári eljárás fogalma, fajai és szakaszai 31
1.1. A polgári eljárás fogalma 33
1.2. A polgári eljárás fajai 33
1.2.1. Polgári peres eljárás 33
1.2.2. Polgári nemperes eljárás 33
1.3. A polgári eljárás szakaszai 34
1.3.1. Az eljárás megindításának szakasza 34
1.3.2. Az első fokú eljárás szakasza 34
1.3.3. A másodfokú eljárás szakasza 34
1.3.4. Felülvizsgálati szakasz 34
1.3.5. Végrehajtási szakasz 35
2. A felek és más eljárásbeli személyek 36
2.1. A felek 36
2.1.1. A fél fogalma 36
2.1.1.1. Az anyagi jogi félfogalom elmélete 36
2.1.1.2. Az eljárásjogi félfogalom 37
2.1.1.3. A fél perbeli legitimációja 37
2.1.2. A perképesség 38
2.1.2.1. Perbeli jogképesség 38
2.1.2.2. Perbeli cselekvőképesség 38
2.1.3. A pertársaság
2.1.3.1. Egységes pertársaság 39
2.1.3.2. Egyszerű pertársaság 39
2.1.4. Változás a felek személyében 39
2.1.4.1. A perbeli jogutódlás 40
2.1.4.2. A perbehívás 40
2.1.4.2.1. A pertárgy igénylése 40
2.1.4.2.2. Elődmegnevezés 41
2.1.4.3. A perbevonás 41
2.2. Más eljárásbeli személyek 41
2.2.1. A beavatkozó 41
2.2.1.1. Az önkéntes beavatkozás 42
2.2.1.2. A perbehíváson alapuló beavatkozás 42
2.2.2. A közreműködők 43
3. A polgári eljárási cselekmény 45
3.1. Az eljárási cselekmény fogalma és fajai 45
3.2. Az eljárási cselekmények formája 45
3.3. A beadványok 46
3.3.1. A beadvány fogalma 46
3.3.2. A beadvány általános alaki kellékei 46
3.3.3. A hiánypótlás 46
3.4. Az idézés 46
3.5. A kézbesítés 47
3.6. A határnap és határidők 47
3.6.1. A határnap 47
3.6.2. A határidők 47
3.6.2.1. A határidők fajai 48
3.6.2.2. A határidők számítása 48
3.6.2.3. A mulasztás 48
3.6.2.4. Az igazolás 49
II. fejezet: A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN ÉRVÉNYESÜLŐ ALAPELVEK 51
1. A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek lényege és jelentősége 53
1.1. A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek lényege 53
1.2. A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek jelentősége 54
2. A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek rendszere 56
3. Az igazságszolgáltatás alapelvei 58
3.1. Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján 58
3.2. A bíróság előtti egyenlőség 60
3.2.1. Azonos jog 60
3.2.2. Azonos bíróság 60
3.3. Az anyanyelv használatának joga 63
3.4. A nyilvánosság elve 64
3.5. A közvetlenség elve 68
3.6. A szóbeliség elve 69
3.7. A képviselethez való jog
3.8. A jogorvoslathoz való jog
3.9. A társasbíráskodás elve 72
3.9.1. A társasbíráskodás elve a polgári peres eljárásban 73
3.9.2. A társasbíráskodás elve a polgári nemperes eljárásban 74
3.10. A népi ülnökök részvétele a bíráskodásban 74
3.11. A bírói függetlenség elve 76
3.11.1. A hivatásos bíró képesítési feltételei és kinevezése 77
3.11.2. A bírák párttagságának és politikai tevékenységének tilalma 78
3.11.3. A bírói függetlenség különleges biztosítékai 78
3.12. A szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve 79
3.12.1. A szabad bizonyítás elve 79
3.12.2. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve 80
4. A polgári eljárás sajátos alapelvei 82
4.1. A kérelemre történő eljárás elve 82
4.2. A jóhiszemű eljárás elve 83
4.3. A rendelkezési elv 85
4.4. A peranyagszolgáltatási elv 87
4.5. A jogérvényesítés segítésének elve 89
III. fejezet: A POLGÁRI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ BÍRÓSÁGOK, JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG FŐBB SZABÁLYAI 91
1. A bíróságok 93
1.1. A bírósági szervezet 93
1.2. Az eljáró bíróságok összetétele 94
1.2.1. A társasbíráskodás 94
1.2.2. Egyesbírói eljárások 94
1.3. A bírák jogállása 95
2. A bíró kizárása 97
2.1. A bíró kizárása az ügy elintézéséből 97
2.2. A bíró kizárása egyes eljárási szakaszokból, illetve egyes eljárásokból 97
2.3. A kizárásra irányuló eljárás 99
3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 101
3.1. Joghatóság 101
3.1.1. A joghatóság fogalma 101
3.1.2. Kizárólagos joghatóság 102
3.1.3. Párhuzamos joghatóság 102
3.1.4. Kizárt joghatóság 103
3.1.5. A bíróság joghatóságának meghatározása és a joghatóság hiányának perjogi következményei 103
3.2. Hatáskör 104
3.2.1. A bírósági hatáskör fajtái 104
3.2.2. A pertárgy értékének szerepe a hatáskör megállapításánál 105
3.2.3. A bíróság hatáskörének vizsgálata 107
3.3. Illetékesség 109
3.3.1. A bírósági illetékesség fogalma 109
3.3.2. Az illetékességi okok 109
3.3.2.1. Általános illetékesség 109
3.3.2.2. Különös illetékesség 111
3.3.2.2.1. Vagylagos illetékességi okok 111
3.3.2.2.2. Kizárólagos illetékességi okok 113
3.3.2.2.3. Az alávetésen alapuló illetékesség 114
3.3.3. Az illetékesség vizsgálata 115
4. Az eljáró bíróság kijelölése 117
4.1. Az eljáró bíróság kijelölésének okai 117
4.1.1. Hatásköri, illetékességi összeütközés 117
4.1.2. A bíróság kijelölése, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg 117
4.1.3. A bíróság kijelölése egyéb okból 118
4.2. A kijelölésre irányuló eljárás 118
IV. fejezet: A PERBELI KÉPVISELET 119
1. A perbeli képviselet fajtái 121
1.1. A törvényes képviselet 121
1.1.1. Természetes személy törvényes képviselete 121
1.1.2. Jogi személy törvényes képviselete 122
1.2. A meghatalmazotti képviselet 122
1.2.1. A meghatalmazotti képviselet köre 123
1.2.2. A meghatalmazás 124
1.3. Az ügygondnoki képviselet 125
1.3.1. Az ügygondnokrendelés esetei 126
1.3.1.1. Kötelező ügygondnokrendelés 126
1.3.1.2. Mérlegelésen alapuló ügygondnokrendelés 126
1.3.2. Az ügygondnok jogállása 127
2. A képviseleti jogosultság vizsgálata 128
2.1. A törvényes képviselet vizsgálata 128
2.2. A meghatalmazás vizsgálata 128
V. fejezet: A PERKÖLTSÉG 129
1. A perköltség fogalma, főbb összetevői 131
1.1. A perköltség fogalmának törvényi meghatározása 131
1.2. A képviselettel kapcsolatos költségek 131
2. A költségek előlegezése, a perköltség viselése 134
2.1. Az előlegezés tartalma 134
2.1.1. A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezése 134
2.1.2. Az ügygondnok költségeinek előlegezése 135
2.1.3. Az ügyész és a Pp. 2.§-ában megjelölt állami szervek mentessége a költségek előlegezése alól 136
2.2. Határozat a perköltség viseléséről 136
3. A költségkedvezmények 140
3.1. A költségkedvezmények fajai 140
3.1.1. A költségmentesség 141
3.1.1.1. A személyes költségmentesség 141
3.1.1.2. A tárgyi költségmentesség 143
3.1.2. Az illetékmentesség 144
3.1.2.1. A személyes illetékmentesség 144
3.1.2.2. A tárgyi illetékmentesség 145
3.1.3. Az illetékfeljegyzési jog 146
3.1.3.1. A személyes illetékfeljegyzési jog 146
3.1.3.2. A tárgyi illetékfeljegyzési jog 147
3.1.4. A mérsékelt illeték 148
3.2. A költségkedvezmények engedélyezése és megvonása 149
4. A perköltségbiztosíték 152
VI. fejezet: AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉS AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS 155
1. Az eljárás megindítása 157
1.1. A kereset 157
1.2. A keresetlevél benyújása és kellékei 157
1.3. Intézkedések a keresetlevél alapján 158
1.3.1. A hiánypótlás 158
1.3.2. Az áttétel 158
1.3.3. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása 159
1.4. A tárgyalás előkészítése 159
2. A pervezetés 161
2.1. A tárgyalásvezetés 161
2.1.1. A tárgyalás fogalma 161
2.1.2. A tárgyalás menete 161
2.1.2.1. A tárgyalás megnyitása 161
2.1.2.2. Számbavétel 162
2.1.2.3. Szóváltás 162
2.1.2.3.1. A felperesi nyilatkozat 162
2.1.2.3.2. Az alperesi nyilatkozat 162
2.1.2.4. Az érdemi tárgyalás 163
2.1.2.5. A tárgyalás berekesztése 163
2.2. Egyéb pervezető cselekmények 163
2.2.1. Az elkülönítés 163
2.2.2. Az egyesítés 164
2.2.3. Az áttétel - egyesítés végett 164
2.2.4. A tárgyalás elhalasztása 164
2.2.5. A rend fenntartása 165
2.3. Az eljárás nyugvása 165
2.3.1. A tárgyalás felfüggesztése 165
2.3.2. Az eljárás szünetelése 166
2.3.3. Az eljárás félbeszakadása 167
2.4. A per megszüntetése 168
3. A bizonyítás 169
3.1. A bizonyítás fogalma 169
3.2. A bizonyítás elrendelése 169
3.3. A bizonyítás fajai 170
3.3.1. Előzetes bizonyítás 170
3.3.2. Közvetlen bizonyítás 170
3.3.3. Közvetett bizonyítás 171
3.3.4. Megkeresés útján történő bizonyítás 171
3.4. A bizonyítási eszközök 171
3.4.1. A tanúk 171
3.4.2. A szakértők 172
3.4.3. Az okiratok 172
3.5. A bizonyítás eredményének mérlegelése 173
4. A határozatok 174
4.1. A bírósági határozat fogalma 174
4.2. A bírósági határozat fajtái 174
4.3. A határozatok tartalma 174
4.4. A határoztok közlése 175
4.4.1. A kihirdetés 175
4.4.2. A kézbesítés 175
4.5. A határozatok jogereje 176
VII. fejezet: A PERORVOSLTOK ÉS A FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELEM 177
1. A perorvoslat fogalma, fajai 179
1.1. A perorvoslat fogalma, elemei 179
1.2. A perorvoslat fajai 180
1.2.1. A rendes és rendkívüli perorvoslatok 180
1.2.2. A fellebbviteli és nem fellebbviteli perorvoslatok 181
1.2.3. Önálló és járulékos perorvoslatok 181
2. A fellebbezés 182
2.1. A fellebbezés fogalma és tárgya 182
2.2. A fellebbezésre jogosultak 183
2.3. A fellebbezés határideje és hatálya 183
2.4. A fellebbezés tartalmi kellékei 184
2.5. A fellebbezés elbírálása 185
2.5.1. Intézkedések a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt, a fellebbezési tárgyalás kitűzése 185
2.5.2. A fellebbezési tárgyalás 186
2.6. A fellebbezési eljárásban hozott határozatok 187
3. A perújítás 190
3.1. A perújítás fogalma és tárgya 190
3.2. A perújítás alapja 191
3.3. A perújítási kérelem és elbírálása 192
3.3.1. A perújításra jogosultak 192
3.3.2. A perújítás határideje 193
3.3.3. A perújítási kérelem előterjesztése 193
3.3.4. A perújítási kérelem elbírálása 194
3.3.4.1. A vizsgálat módja 194
3.3.4.2. A megengedhetőség vizsgálata 194
3.3.4.3. A perújítási kérelem érdemi vizsgálata 195
4. A felülvizsgálati kérelem 196
4.1. A felülvizsgálati kérelem fogalma 196
4.2. A felülvizsgálati kérelem tárgya 197
4.2.1. A felülvizsgálati kérelemmel megtámadható bírósági határozatok 197
4.2.2. A felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadható bírósági
határozatok 197
4.3. A felülvizsgálati kérelem alapja 198
4.4. A felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak 198
4.5. A felülvizsgálati kérelem benyújtása 198
4.6. A felülvizsgálati kérelem elbírálása 199
VIII. fejezet: A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS 201
1. A választottbírósági eljárás 203
1.1 A választottbírósági eljárás fogalma 203
1.2. A választottbírósági eljárás fajtái 203
1.2.1. Ad hoc (eseti) választottbírósági eljárás 203
1.2.2. Állandó (intézményes) választottbírósági eljárás 204
1.2.3. Moszkvai Választottbírósági Konvenció hatálya alá tartozó eljárás 204
1.3. A választottbírósági eljárás előnyei 204
2. A választottbíróságok fajtái 206
2.1. Az eseti választottbíróság 206
2.2. A Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett (Kamarai) Választottbíróság 206
2.3. A Magyar Tőzsde mellett működő Értékpapírpiaci Választottbíróság 206
3. A joghatóság és a választottbírósági eljárás 208
3.1. A joghatóság megállapítására vonatkozó nemzetközi szerződések 208
3.2. A joghatóság kikötése 208
4. A választottbíróságok hatásköre 210
5. Választottbírósági eljárásokra vonatkozó általános szabályok 213
5.1. Jogsegély a bizonyítás során 213
5.2. Jogsegély a végrehajtás során 213
5.3. A bírósági perorvoslatok kizártsága 214
5.4. A felek meghallgatása 214
5.5. A jegyzőkönyv és az ítélet indokolás 214
6. A Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Választottbíróságra vonatkozó különös eljárási szabályok 215
6.1. A választottbírák 215
6.2. Az alkalmazandó jog 216
6.3. A tárgyalás nyelve 216
6.4. A nyilvánosság kizárása 216
6.5. Az eljárás módja 216
6.6. Az eljárás időtartama 216
6.7. Az eljárás felfüggesztése 217
6.8. Az ügy elbírálása szóbeli tárgyalás tartása nélkül 217
6.9. Az egyeztető eljárás lefolytatása 217
6.10. Az eljárás díja 217
7. A Magyar Tőzsde mellett működő Értékpapírpiaci Választottbíróságra vonatkozó különös eljárási szabályok 218
7.1. A választottbírák 218
7.2. Az alkalmazandó jog 218
7.3. A tárgyalás nyelve 218
7.4. A tárgyalás nyilvánossága 218
7.5. Az eljárás módja 219
7.6. Az eljárás időtartam és az eljárás szünetelése 219
8. Az eseti választottbíróságra vonatkozó különös eljárási szabályok 220
8.1. A "nem intézményesített" esti választottbíróság eljárása 220
8.2. Az "intézményesített" eseti választottbíróság eljárása 220
8.2.1. Az "intézményesített" eseti választottbíróság szervezete 220
8.2.2. A választottbírák az "intézményesített" eseti választottbírósági eljárásban 221
8.2.3. Az "intézményesített" eseti válaszottbírósági eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok 221
8.2.4. Az állami bírósági eljárás felfüggesztése 221
8.3. Az eseti választottbírosági ítélet és egyezség érvénytelenítése iránti per 222
IX. fejezet: A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS 225
1. A bírósági végrehajtás fogalma, szabályai és alanyai 227
1.1. A végrehajtás és különböző útjai 227
1.2. A bírósági végrehajtás fogalma 227
1.3. A bírósági végrehajtás jogforrásai 228
1.4. A bírósági végrehajtás alanyai 228
2. A bírósági végrehajtás általános elvei 229
2.1. A bírósági végrehajtásban érvényesülő alapelvekről általában 229
2.2. A bírósági végrehajtás sajátos elvei 229
3. A végrehajtható okiratok. A közvetlen bírósági felhívás 230
3.1. A végrehajtható okiratok 230
3.2. A végrehajtási lap és a végrehajtási záradék 230
3.3. A közvetlen bírósági letiltás 232
3.4. A közvetlen bírósági felhívás 233
4. A végrehajtás általános szabályai 234
4.1. A végrehajtás megindítása 234
4.2. A végrehajtási költségek 234
4.3. A végrehajtás lefolytatása 234
4.4. A végrehajtás felfüggesztése és szünetelése 235
4.5. A végrehajtási jog elévülése 236
5. Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra 237
5.1. A végrehajtói letiltás 237
5.2. Levonás a munkabérből és egyéb járandóságból 237
5.3. A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelességei 239
6. Ingóvégrehajtás 240
6.1. Az ingóság lefoglalása és zár alávétele 240
6.1.1. A foglalás 240
6.1.2. A foglalás alól mentes vagyontárgyak 240
6.1.3. A becslés 241
6.1.4. A zár alá vétel 241
6.2. Az ingóság értékesítése 242
7. Ingatlanvégrehajtás 243
7.1. Az ingatlanvégrehajtás feltételei 24 3
7.2. Az ingatlan lefoglalása 243
7.3. Ingatlanárverés 244
8. Meghatározott cselekmény végrehajtása 245
8.1. Meghatározott ingóság kiadása 246
8.2. Gyermek elhelyezésére és átadására irányuló végrehajtás 246
8.3. Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása 246
9. Végrehajtás gazdálkodó szervezet és más bankszámlatulajdonos ellen 248
10. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése 250
11. Biztosítási intézkedések végrehajtása 252
12. Jogorvoslatok és perek a végrehajtási eljárásban 254
12.1. Jogorvoslatok a végrehajtható okiratok ellen 254
12.2. Jogorvoslatok a végrehajtó határozata és intézkedése ellen 255
12.3. Egyéb jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban 255
12.4. Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per 255
12.5. Igényper 256
12.6. Egyéb végrehajtási perek 256
X. fejezet. A CSŐDELJÁRÁS, A FELSZÁMOLÁS ÉS A VÉGELSZÁMOLÁS 257
1. A hatályos szabályozás áttekintése 259
1.1. Az 1991. évi IL. törvény 259
1.2. A csődtörvény hatályba lépésére vonatkozó rendelkezések 260
1.2.1. A hatályba lépés időpontja 260
1.2.2. A hatályba lépés időpontjában folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabályok 260
2. Az eljárás alanyai 261
2.1. A bíróság 261
2.1.1. Hatáskör 261
2.1.2. Illetékesség 262
2.2. Az adós gazdálkodó szervezet 262
2.3. A hitelező 263
2.4. A vagyonfelügyelő 264
2.4.1. A vagyonfelügyelő kirendelése 264
2.4.2. A vagyonfelügyelet célja, tartalma 264
2.5. A hitelezői választmány 265
2.5.1. Hitelezői választmány a csődeljárásban 265
2.5.2. Hitelezői választmány 265
2.6. A felszámoló 266
2.6.1. A felszámoló kijelölése 266
2.6.2. A felszámoló feladata, eljárása, kötelezettségei 267
2.6.2.1. A gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének felmérése, ütemterv készítése 267
2.6.2.2. Hitelezői követelések nyilvántartásba vétele 267
2.6.2.3. Az adós követeléseinek behajtása 268
2.6.2.4. Az adós vagyonának megóvása 268
2.6.2.5. Az adós vagyonának értékesítése 268
2.6.2.6. Közbenső felszámolási mérleg készítése 268
2.6.2.7. Zárómérleg készítése 268
2.6.2.8. Felvilágosítás adása 268
2.6.2.9. Iratanyag elhelyezése 269
2.6.3. A felszámoló jogai, felelőssége 269
2.6.4. A felszámoló díjazása 269
2.7. A végelszámoló 270
2.7.1. A végelszámoló kijelölése 270
2.7.2. A végelszámoló feladata, eljárása, kötelezettségei 270
2.7.3. A végelszámoló jogai, felelőssége 271
2.7.4. A végelszámoló díjazása 271
3. Az eljárás hatálya alá tartozó vagyon 272
3.1. Az eljárás tárgya 272
3.2. Kivételek a vagyon körére vonatkozó szabály alól 273
4. A csődeljárás 274
4.1. A nem kötelező és kötelező csőd 274
4.2. A csőd bejelentése 275
4.3. A bejelentést követő bírói intézkedések 275
4.3.1. A bejelentés megvizsgálása, hiánypótlás 275
4.3.2. A csődeljárás megindításának megtagadása 275
4.4. A csődeljárás megindítása, közzététele 276
4.5. A csődeljárás közzétételének joghatásai 276
4.6. Fizetési moratórium a csődeljárásban 276
4.7. A csődeljárás lényege, az egyezség létrehozása 277
4.8. A csődeljárás befejezése 279
5. A felszámolási eljárás 280
5.1. Az eljárás megindítása iránti kérelem 280
5.1.1. A kérelmező 280
5.1.2. A kérelem kellékei 281
5.2. A bíróság intézkedései a kérelem alapján 281
5.2.1. Az adós értesítése 281
5.2.2. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 282
5.3. A fizetésképtelenség vizsgálata 282
5.4. A felszámolás elrendelése, közzététele 283
5.5. A felszámolási eljárás megindításához, a felszámolás közzétételéhez és a felszámolás kezdő időpontjához fűződő joghatások 283
5.5.1. A felszámolási eljárás megindításához fűződő joghatások 283
5.5.2. A felszámolás elrendeléséhez fűződő joghatások 284
5.5.3. A felszámolás közzétételéhez
fűződő joghatások 284
5.5.4. A felszámolás kezdő időpontja 285
5.6. A felszámolási eljárás szakaszai 285
5.6.1. Előkészítő szakasz 286
5.6.2. Lebonyolító szakasz 286
5.6.2.1. A felszámoló feladatai a lebonyolító szakaszban 286
5.6.2.2. A bíróság feladatai a lebonyolító szakaszban 286
5.6.3. Befejező szakasz 287
5.7. Egyezségi tárgyalás a felszámolási eljárás során 288
5.8. Az egyszerűsített felszámolás 289
5.9. A hitelezői követelések kielégítési sorrendje és a kielégítés ideje 290
5.10. Az adós által ki nem elégített követelésekért való felelősség 291
5.11. A hitelezők teljes kielégítése után fennmaradó vagyon sorsa 292
A végelszámolási eljárás 293
6.1. A jogutód nélküli megszűnést kimondó határozat megküldése a bíróságnak 293
6.2. A végelszámolási eljárás megindítása, közzététele 293
6.3. A végelszámolási eljárás közzétételéhez, illetve a végelszámoló kijelöléséhez fűződő joghatások 294
6.3.1. A végelszámolási eljárás hatása a gazdálkodó szervezet belső jogviszonyaira 294
6.3.2. A végelszámolási eljárás hatása a gazdálkodó szervezet külső
jogviszonyaira 295
6.4. A végelszámolási eljárás menete 295
6.5. A végelszámolási eljárás sajátosságai 296
6.6. A végelszámolási eljárás befejezése 296
XI. fejezet: A CÉGELJÁRÁS 299
1. A cégeljárás jellege, helye a jogrendszerben 301
1.1. Történeti visszatekintés 301
1.2. Az anyagi és eljárási szabályok együttes alkalmazása 303
1.3. A cégeljárás alanya és tárgya 303
1.4. Az ügyész szerepe 304
2. Alapfogalmak 305
2.1. A cég 305
2.2. A cégoltalom köre 305
2.2.1. A bejegyzés joghatása 305
2.2.2. A cég és a harmadik személy viszonya 306
2.3. A cégnyilvántartás jellegzetességei 307
2.3.1. A kérelemre történő eljárás 307
2.3.2. A közhitelesség 308
2.3.3. A nyilvánosság 308
2.3.3.1. Megtekintés, felvilágosítás, feljegyzés 308
2.3.3.2. Statisztikai adatszolgáltatás 309
2.3.4. A cégvalódiság, cégszabatosság, cégkizárólagosság 309
2.4. A cégforma 310
2.5. A cégnév 310
2.5.1. Vezérszó 311
2.5.1.1. Cégjelző 311
2.5.1.2. Védjegy, szabadalom 311
2.5.1.3. Üzletjelző 312
2.5.1.4. Személynév 312
2.5.2. Rövidített elnevezés 312
2.5.3. A magyar nyelv használata 313
2.5.4. Idegen nyelvű elnevezés 313
2.5.5. Nem latin betűs elnevezés 313
2.5.6. Névjog 313
2.6. Székhely, telephely, fióktelep 314
2.7. Cégképviseleti jogosultság 315
2.7.1. Önálló cégjegyzés 315
2.7.2. Együttes cégjegyzés 315
2.7.3. Cégjegyzési jog korlátozása 316
2.7.4. A képviseleti jogkör átruházása 316
2.8. Aláírási címpéldány 316
3. A cégbíróság hatásköre és illetékessége 318
4. A cég létrejötte 319
4.1. A bejegyzési kérelem benyújtása,
határidő és ennek elmulasztása 319
4.1.1. A cég létrejöttének időpontja deklaratív hatályú cégbejegyzéssel 319
4.1.2. A cég létrejöttének bejelentése konstitutív hatályú cégbejegyzésnél 320
4.1.2.1. A bejelentés tartalma 320
4.1.2.2. A bejelentés formája 320
4.1.3. A késedelem és jogkövetkezménye 321
4.2. A cég működésének megkezdése 321
4.3. Működési feltételek, tevékenységi engedély, képesítés 322
4.4. A bejegyzési kérelem alakisága és mellékletei 323
4.5. Illeték, közzétételi díj 325
4.6. Az egyes cégformákra vonatkozó szabályok 326
4.6.1. A közkereseti társaság bejegyzése 327
4.6.2. A betéti társaság bejegyzése 327
4.6.3. Az egyesülés bejegyzése 327
4.6.4. A közös vállalat bejegyzése 327
4.6.5. A korlátolt felelősségű társaság bejegyzése 328
4.6.6. A részvénytársaság bejegyzése 328
4.6.7. A vállalat bejegyzése 329
4.6.8. A szövetkezet bejegyzése 329
4.6.9. Egyéni cég, egyéb jogi személyek stb. bejegyzése 330
5. A cégbíróság intézkedései 331
5.1. A kérelem és mellékleteinek vizsgálata 331
5.2. A hiánypótlás 331
5.3. Felfüggesztése 333
5.4. Eljárás a kérelem visszavonása esetében 333
5.5. A bejegyzés elrendelése, közzététel 333
6. A cégjegyzék 335
6.1. A cégjegyzék jellege 335
6.2. A bejegyzés feltételei 336
6.3. Betekintés, másolat, kivonat 336
7. Változások bejegyzése 338
8. Eljárás a cég megszűnése esetén 340
9. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre 342
9.1. Törvényességi felügyelet a bejegyzési eljárásban 342
9.2. Törvényességi felügyelet a cég működése során 343
9.3. A cégbíróság határozatai 344
9.3.1. Bejegyzést elrendelő végzés 344
9.3.2. A bejegyzési kérelem elutasítása 344
9.3.3. Törvényességi felügyelet körében hozott határozat 345
10 . A cégbíróság határozataival szemben igénybevehető jogorvoslat 347
10.1. Fellebbezés 347
10.2. Felülvizsgálati kérelem 348

Témakörök