A pokol zsoldosai

Előszó

Miért az Idegenlégió? Mi késztetett bennünket arra, hogy ehhez a témához nyúljunk? Izgalmas volta, vagy a rejtélyesség dicsfénye, amely - nem minden önös érdektől mentesen - a kolonializmus e "dárdahegyét" övezi? Távolról sem! Azért szólunk róla, mert a Légió számottevő jelenség a kolonializmus története egyik hosszú szakaszának kifejlésében, fontos tényezője annak a történelmi szakasznak, amely századokkal ezelőtt kezdődött el, s tart még napjainkban is, amikor a gyarmati rendszer felbomlásának és a leigázott népek felszabadulásukért vívott hősi küzdelmének vagyunk tanúi. A népek joga, hogy maguk rendelkezzenek sorsuk fölött, rengeteg áldozatot követelő harcok árán juthatott érvényre a történelembe. Ez a magyarázata annak, hogy a gyarmati rendszer, amely öt évszázaddal ezelőtt alakult ki, a második világháború után néhány évtized alatt összeomlott. Jó példa erre a portugál gyarmatok esete. A második világháború után éppen Portugália, a leggyengébb klasszikus gyarmattartó hatalom, őrizte meg birtokait. A hatvanas években, a "dekolonizáció évtizedében", Portugália afrikai gyarmatain - Angolában (1961), Bissau-Guineában (1963) és Mocambique-ban (1964) -, a példátlan terror ellenére, nagyszabású felszabadító háború robbant ki. Lisszabon, NATO-szövetségesei közvetett és közvetlen támogatásával, fegyveres erővel kísérelte meg fenntartani sok évszázados gyarmatbirodalmát. A "kapitányok mozgalma azonban, kifejezve a tömegek akaratát, a portugál nép demokratikus és haladó erőinek támogatásával 1974. április 25-én néhány óra alatt elsöpörte a félévszázados Salazar-rendszert. Ekkor kezdődött el a portugál gyarmatbirodalom felszámolása.
A népi felszabadító mozgalmak, amelyek tulajdonképpen a gyarmati rendszer kialakulásával egy időben születtek, nem korlátozódtak egyik vagy másik államra, hanem a földteke hatalma területeire terjedtek ki. A harc nemcsak egyik vagy másik gyarmati hatalom, hanem a gyarmati leigázás egész rendszere ellen irányult. Vissza