Fülszöveg
Tóth Boldizsárné az egyik legtermékenyebb írója a Nagykunság-vidéknek. Az utóbbi évtizedben nyolc kötete jelent meg s a kilencedik — A pokol tornácán (Villanások az első világháborúból) — most van születőben.
Valamennyi írása mélyen szántó, mélységesen emberi szociográfiai dokumentum kötet. Olyan értékfeltáró, értékközvetítő írások, amelyek ebben az értékeket könnyen veszni hagyó világunkban fontos figyelmeztetések.
A nyugdíjas biológia-földrajz szakos középiskolai tanárnő a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium egykori diákjaként csak addig hagyta el szülőföldjét, amíg Budapesten diplomát szerzett. Azután visszatért szülővárosába, mert visszahívta a felnevelő szülőtáj.
A szántóföldek, az egykori tanyavilág gyermekének vallja magát. Negyedszázadot töltött el tanyán, s ebből a legfogékonyabb gyermek- és ifjú éveket. Itt formálódott jelleme. Szántó-vető őseinek példája, bölcsessége, tisztessége, szorgalma egy életre nyomot hagyott lelkében. Itt tanult meg küzdeni, szerényen,...
Tovább
Fülszöveg
Tóth Boldizsárné az egyik legtermékenyebb írója a Nagykunság-vidéknek. Az utóbbi évtizedben nyolc kötete jelent meg s a kilencedik — A pokol tornácán (Villanások az első világháborúból) — most van születőben.
Valamennyi írása mélyen szántó, mélységesen emberi szociográfiai dokumentum kötet. Olyan értékfeltáró, értékközvetítő írások, amelyek ebben az értékeket könnyen veszni hagyó világunkban fontos figyelmeztetések.
A nyugdíjas biológia-földrajz szakos középiskolai tanárnő a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium egykori diákjaként csak addig hagyta el szülőföldjét, amíg Budapesten diplomát szerzett. Azután visszatért szülővárosába, mert visszahívta a felnevelő szülőtáj.
A szántóföldek, az egykori tanyavilág gyermekének vallja magát. Negyedszázadot töltött el tanyán, s ebből a legfogékonyabb gyermek- és ifjú éveket. Itt formálódott jelleme. Szántó-vető őseinek példája, bölcsessége, tisztessége, szorgalma egy életre nyomot hagyott lelkében. Itt tanult meg küzdeni, szerényen, szorgalmasan dolgozni.
A gyermekkori útravaló most is benne él: alkotni, segítséget nyújtani, a kitűzött célt soha fel nem adni, megbecsülni elődeinket, értékeinket, s megmenteni azokat az utókor számára. Ez adott erőt, kitartást neki a sok-sok küzdelem és tragédiák közepette.
Erről saját hitvallásában így beszél: „egykori alapélményeim, családi neveltetésem adták az indíttatást, azt a belső hangot, amely írásra ösztönöz."
Megannyi újságcikk, tanulmány és a már megjelent nyolc kötet — s a most kilencedikként megjelenő is — szűkebb szülőföldjének ihletésére készülhetett el.
Elmondhatjuk, hogy ezek az értékteremtő munkák sok-sok túri és Túrról elszármazott polgárnak szereztek és szereznek örömöt. Igen, mert sorsunk tükreként lehetőséget adnak a visszaemlékezésre, önazonosságunkkal való szembesülésre; a múltból merített tanulságok levonására.
Eddig megjelent kötetei:
— Dr. Homoki-Nagy István Kossuth-díjas természetfilmező, érdemes művész élete és munkássága (1994)
— Pacsirtadal (Vallomások egy tanyai iskoláról), 1998
— A pacsirta újra szól (2000)
— Cserkészliliom (A cserkészet gyökerei és virágai Mezőtúron), 2000
— Amiről a pacsirta énekelt (2001)
— Héki barázdák (Mezőhék története, 2003)
— Áldás és kárhozat (A Mezőtúr-csugari templom története, 2004)
— Tücsökzene (A Boldog család története, 2006)
Dr. Tóth Albert
Vissza