Fülszöveg
A következőkben röviden ismertetjük a könyv felépítését és céljait.
Az első fejezet a rendszerleírás, amelyben - a kapcsolási rajz alapján - áramköri szinten ismertetjük a gép működését.
Ezen belül mindenekelőtt átfogó képet (1.1. Rendszervázlat) adunk a gép belső működéséről blokksémák segítségével, majd a főbb egységek (processzor, TED stb.) köré csoportosítva részleteiben is megtárgyaljuk a hardver szintű működést.
A rendszerleírás tartalmazza az egységek egymás közti kapcsolatainak leírását, az egyes integrált áramkörök bekötését, azok egyedi feladatait (pl. a TED tárkezelő, billentyű- és videovezérlő feladata), ahol lényeges, rövid működési leírással kiegészítve. Az egyes fejezetekben nemcsak tisztán a hardvert írjuk le, hanem kapcsolódunk a programozáshoz is, tekintve, hogy e kettő igen szoros kapcsolatban van egymással.
A második fejezet elsősorban felhasználói, programozói szempontból közelíti meg a belső működést, vagyis szemben az előző fejezettel, amely a fizikai...
Tovább
Fülszöveg
A következőkben röviden ismertetjük a könyv felépítését és céljait.
Az első fejezet a rendszerleírás, amelyben - a kapcsolási rajz alapján - áramköri szinten ismertetjük a gép működését.
Ezen belül mindenekelőtt átfogó képet (1.1. Rendszervázlat) adunk a gép belső működéséről blokksémák segítségével, majd a főbb egységek (processzor, TED stb.) köré csoportosítva részleteiben is megtárgyaljuk a hardver szintű működést.
A rendszerleírás tartalmazza az egységek egymás közti kapcsolatainak leírását, az egyes integrált áramkörök bekötését, azok egyedi feladatait (pl. a TED tárkezelő, billentyű- és videovezérlő feladata), ahol lényeges, rövid működési leírással kiegészítve. Az egyes fejezetekben nemcsak tisztán a hardvert írjuk le, hanem kapcsolódunk a programozáshoz is, tekintve, hogy e kettő igen szoros kapcsolatban van egymással.
A második fejezet elsősorban felhasználói, programozói szempontból közelíti meg a belső működést, vagyis szemben az előző fejezettel, amely a fizikai felépítéssel foglakozik, ezen fejezet témája a mikrogépnek és belső egységeinek logikai felépítése és programozása (pl. a CPU regiszterei, címzési módok stb.).
A harmadik fejezet, mint címe is mutatja, a mikrogép azon részeit ismerteti, amelyek a PLUS/4-est alkalmassá teszik a külső készülékekkel való kapcsolattartásra. Ismertetjük a gép ki- és bemenetei vonalait, azok feladatait. Szó lesz röviden az RS232-es és az IEC szabványokról, a PLUS/4-esen megvalósított - ezekhez hasonló - csatlakozási lehetőségekről, és más I/O (Input/Output) kivezetésekről.
A negyedik fejezet a ROM-listát tartalmazza, amely lényegében a belső működtető szoftver (operációs rendszer és BASIC interpreter) magyarázatokkal ellátott, dissassemblált programlistája.
A könyv célja a Commodore PLUS/4-es gép belső működésének megismertetése azokkal az olvasókkal, akik mélyebben kívánnak foglalkozni a Commodore gépcsalád e kiváló tagjával.
Lényeges szempontnak tartottuk, hogy az Olvasónak összefüggéseiben mutassuk be a működést, ugyanakkor olyan segédletet kívánunk a kezébe adni, amely későbbi munkája során is megkönnyíti a javítási, kezelési, programozási feladatok elvégzését. Ezért ügyeltünk arra, hogy a könyvben a megfelelő helyen - a szövegbe illesztve - szerepeljenek az összefoglaló jellegű ábrák, ill. táblázatok, pl.:
a fontosabb egységek kapcsolási rajzai,
a CPU utasításkészlete,
karakterkészlet,
billentyűmátrix,
rendszerváltozók,
TED regisztertérkép stb.
Vissza