A pilisi apátság története I-II. (rossz állapotú)

Tartalom

I. kötet
Előszó I-XI.
I. RÉSZ: BEVEZETÉS
I. Fejezet: A cziszterczi remi keletkezése, fejlődése és bejövetele
hazánkba 3. l.
Kor-viszonyok. A benczés kolostorok állapota. A »colan«-i remeték.
Róbert fejők lesz. Átköltözés Molesme-be. Megoszlás a molésmeiek között. Róbert távozása Molesmeből és vissza-térése. Ujabb
ellentét Molesmeben. Engedély a kitelepülésre. Megérkezés Cisterciamba. Novum-Monasterium alapítása. Róbert apáttá választása s
vissza-térése Molesmebe. Alberik Cistercium apátja lesz. II. Pascal pápa megerősíti a rendet. Cisterciumban senki sem jelentkezik
fölvételre. Alberik halála. István apát lesz. Vissza-vonultabb élet
kezdete. Nélkülözés s gyakori halál Cisterciumban. Bernárd és társainak belépése a rendbe. Bernárd születése, származása, iskoláztatása s anyjának halála. Bernárd pályát választ s eszméinek másokat is megnyer. Bernárd és testvéreinek bucsuzása atyjoktól.
Firmitas alapítása, Bernárd testi és lelki tulajdonai. Bernárd betegeskedik. Pontiniacum, Clara-Vallis és Morimundus alapítása.
Bernárd apát lesz. A benczések, clugnyiek és czisztercziek alkotmánva. A leszármazás rendszere a cziszterczieknél. István törvényhozói működése. Bernárd ismét beteg. Bernárd apáti elve. Bernárd
világtörténelmi jelentősége. István halála. Bernárd a cziszterczi
rend terjesztője. Bernárd halála. Magyar-ország Mária országa. A
német-országi beolvasztó politika. Hazánk közeledése Francziaországhoz. III. Béla a czisztercziek pártfogója 1-27. l.
II. Fejezet: A czisztercziek belső szervezete 28. l.
Ruházat és viselet:
A ruházat Sz. Benedek szerint. Alberik szabályozza a ruházatot. A cuculla, froccus, tunica, scapulare, elő-kötő és öv. Miért fehér a
czisztercziek ruhája? Küzdelmök a fehér szin miatt a clugnyiekkel.
A nagy-káptalan fenn akarja tartani az ősi szigort. A nagy-káptalan és az atya-apáti intézmény mint az egyöntetűség megvédői.
A »megtért testvérek« ruházata. A hajkorona és a borotválkozás. 29-35. l.
Napi rend :
A háló-terem beosztása. Az ágy. Ruhában alusznak. Az idő felosztása.
A fölkelés. A »Matutinum« végzése. A czisztercziek isteni tiszteletének méltósága. Elmélkedés s olvasás »Matutinum« után. Mosakodás és ruha-váltás »Laudes« után. A káptalan (capitulum)
lefolyása. A perjel kiosztja a munkát. A konvent a szántóföldeken.
Mit imádkoznak a mezőn? A mixtum. Az ebéd ideje. Étetek; az
ebéd lefolyása. Hála-adás ebéd után. A régi szigor enyhülése. A
pitanica. Hal- és hús-evés. Böjtölés. Italuk. Alvás ebéd után. Vizivás »Nona« után. Étkezés »Vesperas« után. A »collatio«. Alvás
a completorium befejeztével. A téli élet-mód. A minutio 36-53 l.
Hivatalok a kolostorban:
Az apáti állás feladata s a vele járó kötelmek. A perjel, alperjel és
újoncz-mester. A rendbe-lépés módja. A próba-év. A beesküvés.
Az újoncz-mester dolga. Kit lehet a rendbe fölvenni? Nem kell
egész próba-év. A sekrestyés, az ének-mester, a beteg-ápoló, a
gazda, az asztal-teritő, a vendég-fogadó, a kapus, a pénztáros és
ruhatáros hivatala. A mozgó-hivatalok 53-72. l.
Földművelés, baromtenyésztés s ipar cziszterczieknél:
Jut idejök a kézi munkára is. Föld-birtokból élnek. Magok végezik a
munkát. Tizedet nem szednek. Elvből telepednek a völgyekbe. A
kolostor környéke fölvirúl. A megtért testvérek (fráter conversi)
intézményét életbe léptetik. A kevésbé művelteket osztják ezek
közé. Helyzetük, munka- és szünet-idejök. Káptalanjok. Imájok. A
megtért testvérek helyzete a kolostorban és a pusztákon (grangia).
Csendben élnek. Ételök. Az udvar-mester; a vendég-fosadó: a
beteg-ápoló; a béresek és a pásztorok helyzete. Malom. A lopás
büntetése. A konvent a pusztákon. A »familiáris« intézmény. Vásárokra járás megengedése és megtiltása. Gazdálkodásukban nem
a nyerészkedés a czél. A bormérés. A kéregetés megtiltása. Tulajdona senkinek sem lehet. A czisztercziek gazdasági rendszerének
szelleme. Érdemeik az anyagi művelődés terén 72-88. l.
Tudomány a cziszterczieknél:
Élet-nemök. Az elmélkedés. A könyvek másolása. A szerzetesek érdeme e téren. Egyszerűség a másolásban. Miért szegények a magyar-országi czisztercziek mű-emlékek dolgában? A cziszterczi
irók. Miért nem maradt fönn a hazai cziszterczi irók emléke?
A hazai czisztercziek jó hir-neve Rómában. A veszprémi egyetemen czisztercziek tanítottak-e? A verselés tilos. Minden provincziában állítanak hittudományi intézetet. A párizsi kollégium és elüljárója. Milyeneket küldenek Párizsba? Mily kolostorokban
szervezzenek iskolát? A felső iskolák reformálása. A párizsi kollégium hirnevének biztosítása. XII. Benedek pápa rendeletének
életbe léptetése. A kollégiumba küldendők tulajdonai. A mai főgimnázium elő-képe a cziszterczi kolostorokban 89-96. l.
Nagykáptalan és atya-apátság:
A nagy-káptalan és atya-apátság fontossága. A nagy-káptalan ideje,
tárgya, törvényhozói és bírói szerepe. Mikor mennek a tagok Cisterciumba? Meddig tart a gyűlés? Hogyan mennek a gyűlésre? A definitorok. A gyűlés folyása. A nagy-káptalanra menés hangsúlyozása; fölmentés alóla. Az elmaradók megbüntetése. A költség fedezése.
IV. Béla adománya a nagy-káptalan költségei fedezésére. A határozatokat mindegyik apát megviszi övéinek. Az atya-apát mint
visitator. A visitator joga, kötelessége és megbüntetése. Szerzetesek a visitator kíséretében. A vizsgálásért mit szabad elfogadni?
Az apát-választás. A választók és a választhatók. Idegen befolyást
nem engednek meg a választásnál. Mennyi szavazatra van szükség?
Milyen embert kell apátnak választani? Az apát lemondása és
letétele. Az anyagi ügyek ellenőrzése az atya-apát által. A czisztercziek nem lelki pásztorkodnak. A cziszterczi rend kiváltságos.
Az apát esküje a megyés püspök előtt. A rend virágzása, tekintélye és hanyatlása. 97-114. l.
II. RÉSZ: A PILISI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 1184-1541.
I. Fejezet: A pilisi apátság színhelye, keletkezése és alapítója.
Hazánk nyugati határai nem felötlők. A kis és nagy magyar Alföldet szétválasztó hegységek. A Duna-könyök jelentősége. A Pilis-hegység
természete. A Pilis név jelentése. A pilisi apátság hol-léte feledésbe
megy. Az apátság színhelye a pálosoké lesz. A Pilis-hegy alján
levő rom a pilisi apátság, vagy a szent-kereszti pálos kolostor
maradványa-e? A pálosok Szent-Keresztje az esztergomi egyházmegyében, a pilisi apátság pedig a veszprémiben volt. Van elegendő jogczim, hogy a romokat a pilisi apátságénak tartsuk. Pilis-Szent-Kereszt neve ma is Pilis. Kovácsi a pilisi egyház közelében
volt. A színhely természete és a stílszerű kőmaradványok cziszterczi építkezésről tanúskodnak. Az alapítás éve bizonyos; a napra
nézve eltérés van az adatokban. III. Béla az apátság alapítója 115-127. l.
II. Fejezet: A pilisi apátok pápai megbízatásai 128-157 l.
III. Fejezet: A pilisi apátok királyi megbízatásai 158-168. l.
IV. Fejezet: A pilisi apátság birtokai, birtok-perei, jövödelmei
és kiváltságai 169-237. l.
V. Fejezet: A pilisi apátság élete 238-298. l..
I. Az alapítás ideje és helye. Az apátság jövője. Az apátok szereplése. A
czisztercziek mint a nagy-káptalan kezdeményezői. Róbert apát a
kapornaki káptalanon. Pilis uj telepeket küld ki kebeléből. Ki-
rályaink rokonszenve az apátság iránt. Meráni Gertrúd tetemének
egy része Pilisen. Zilált viszonyok Pilisen. Az apát elcsapása. 238-243. l.
II. A tatárok pusztítása. Pilist fölégetik, de le nem rombolják. Esztergom
s vele a pilisiek levéltárának egy része elhamvad. János apát
biztosítja birtok-jogát. IV. Béla viszonya Pilishez. Az apátság
birtokai. A czisztercziek birtokai egy-egy csomó pont körül. Az
apátság fénykora. János már a tatárjáráskor is apát. IX. Gergely
bizalma az apátsághoz. János apát egyénisége. A pilisi apátság
helyzete a többi rendi apátságok között hazánkban 243-248. l.
III. IX. Gergely felszólítja IV. Bélát a czisztercziek birtokainak visszaadására. A pápai adóztatás hazánkban. Hazánk képe az Árpádok
kihaltakor. Gentilis megjelenése hazánkban. A pilisi apátság hozzájárulása a prokuráczióhoz. A XIV. századi pápai tized-szedés
nálunk. A nagy-káptalan határozata a tizedre 249-252. l.
IV. Róbert és István mint atya-apátok. István héti birtokát bérbe adja.
János, Haymo és István apát; ezen utóbbinak és konventjének
pecsétje. Vilmos és János apát kormányzása. Nagy-Lajos király
Pilisen. Henrik apát gazdálkodása. Henrik önkénykedése András
czikádori apáttal. Henrik leköszön apátságáról és Ausztriában birtokot szerez. Nagy-Lajos megmenti az apátságot az anyagi bukástól. Henrik visszakerül apáti székébe. Az anyagi helyzet megjavul. Henrik pecsétje. Rendi szabályzat a pecsétekre nézve 253-260. l.
V. Ulrik és János kormányzása. János atya-apát támogatja leány-apátsága
ügyét; elküldi szerzeteseit tanúskodás czéljából a bél-három-kutiakhoz. A pilisi apát mint a szent-gotthárdi apátság atya-apátja.
János állás-foglalása az egyházi szakadás idején. János pecsétje.
Keresztély kormányzása, megjelenése a konstánczi zsinaton. A
pilisi apát az esztergomi provincziába eső apátságok reformátora.
Konrád és Hermann apát 260-267.
VI. A »gubernátor«-i intézmény. Konrád apát. Miklós gubernátor. Hermann apát megválik apátságától. A hanyatló apátságot Rosner
Jodok új életre kelti. Hermann újra apát, de nem okul. Pecsétje.
Ferencz és György apátok. Ez utóbbi önkényes, - nem apátnak
való ember. Emberei - az ő parancsára - hatalmaskodnak a
győri vámnál és a margit-szigeti apáczák csabai birtokán. Mátyás
király reform-törekvései. Az osztrák szent-kereszti és az uj-helyi
apát, mint a pilisi apátság visitátorai. A főpapi kinevezés joggyakorlata hazánkban. István apát tiltakozása a pilisi apátság másra
ruházása ellen 267-274. l.
VII. Politikai viszonyok Hunyady Mátyás király halála után. A török gyors
megérkezése Mohácsról Euda alá. A pilisi apátság felgyújtása és
egy rendtag elégése. A czisztercziek búcsúja Pilistől. Menekülésök
osztrák Szent-Keresztre. Normann János törekvése apátsága he-
lyének vissza-szerzésére. Egyéb jószágát is menti és védi. I. Ferdinánd király alamizsnása lesz. Az 1254-iki oklevelet átiratban
kiveszi. Halála. Sírfelirata osztrák Szent-Kereszten. Utóda Pythyán
János. A czisztercziek öröksége idegen kezekre száll 274-279. l.
VIII. Az apátság romjait elhordják. Az ásatás kilátásban. A rom-kövek
megörökitése képben és biztos helyre szállításuk. Össze-hasonlitás a
bél-három-kuti templommal. Az apátság helyének megválasztása.
Az első berendezés. Az apátságok elnevezése. Az átmeneti stil
behozatala hazánkba. Az építkezés egyöntetűségének oka. A czisztercziek alap-elve az építkezésben. Egyházaik alaptervezete. A
kereszt-hajó. Az egyenes záródás. A páros kápolnák. A középső
hajó aránytalan hossza. A boltozás. A tető-torony. A harang.
Altemplom nincs. Triforium. Szent Bernárd az egyszerűséget
hangsúlyozza az építkezésben. A színes ablakok. A fal-festményt
tiltják. Fa-kereszt engedélyezése. A belső díszesítés: vonal, levélcsomó és levél-füzér által. A portaié. A padozat. Temetkezés a
templomban. A nők kizárása a templomból. Az egyházi edények
és ruhák egyszerűsége. Egyházaikat a Bold. Szűz tiszteletére avatják föl. A cziszterczi kolostor beosztása 279-298. l.
Függelék: A pilisi apátok és rendtagok névsora 299-301. l.
III. RÉSZ: OKLEVÉLTÁR 305-470.l.
Név- és tárgy-mutató az I. és II. részhez 471-495. l.
Név- és tárgy-mutató az »Oklevéltár«-hoz 496-509. l.

A műben levő térkép, épület-részletek, pecsétek és aláírások.
A pilisi apátság magyarországi birtokainak térképe 169. l.
István apát pecsétje 1340-ből 255. l.
A pilisi konvent pecsétje 1341-ből 255. l.
Henrik apát pecsétje 1361-ből és 1367-ből 259. l.
IV. János apát pecsétje 264. l.
Hermann apát pecsétje 1464-ből 268. l.
István apát kéz-aláírása 1505-ből 274. l.
János apát kéz-aláírása 1517-ből 274. l.
A cisztercziek bélháromkuti egyházának alaprajza (1. ábra) 285. l.
Nagy-heveder átmeteszete (2. és 16. ábra) 286. és 519. l.
Kis boltozat-borda átmetszete (3. ábra) 268. l.
Kis boltozat-borda oldal-nézete a mester-jegygyel (4. és 17 ábra) 286 és 519. l.
Záró-kő elülnézetben (5. és 18. ábra) 287 és 519. l.
Záró-kő alaprajza alulnézetben (6. ábra) 287. l.
A borda kereszt-metszete kiegészítve (7. ábra) 287. l.
Oszlopfő elülnézetben és alaprajza (8. és 19. ábra) 288. és 521. l.
Pillér-csoport lábazat elülnézetben és alaprajzban (9. és 20. ábra) 292. és 521. l.
Pillér-lábazat profilje nagyban (10. ábra) 293. l.
Nagy oszlop-fő bimbója (11. és 21. ábra) 293. és 523. l.
Kis oszlop-fő bimbója (12. és 22. ábra) 293. és 523. l.
Oszlopfő részlet (13. és 23. ábra) 294. és 525. l.
Párkánydarab, esetleg gyámkő oldalnézetben és átmetszetben (14. és 24. ábra) 295. és 525. l.
Ajtó biritókő jobb fele nézetben és átmszetszetben (15. és 25. ábra) 295. és 527. l.
Oszlop-részlet (26. ábra) 527. l.
IV. Béla király 1254-iki aranybullás oklevelének fac-similéje

II. kötet
Előszó I-VIII.
I. RÉSZ: A PILISI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 1541-1814. 1-263. l.
I. Fejezet: A gubernátorok korszaka 1541-1712. 1-104. l.
I) A pilisi apátság élete:
A mohácsi csata jelentősége. Átmenet a középkorból az újba. A megváltozott politikai viszonyok befolyása a nemzeti és a német párt
létrejövésére. A pártok jogosultsága. A török hódoltság kezdete;
hazánknak három részre oszlása. A hitújítás terjedésének okai. A
katholiczizmns helyzete a reformáczió idején. A pilisi apátság
birtokainak sorsa a hódoltság kezdetén. Pythyán Jánossal a gubernátori korszak megkezdődik. Ujlaky Ferencz apátoskodásának
tartama. Ujlaky Ferencz származása és pályafutása. Pere Cayró
Simonnal az »Academia lstropolitana«-féle épület szomszédos
telke miatt. Ujlaky Ferencz a »Quadripartitum« összegyűjtésében
résztvesz. Ujlaky Ferencz halála és sirfölirata. Oláh Miklós esztergomi érsek megvizsgálja, jogos kezekben vannak-e az apátságok
és prépostságok? A vizsgálat Ujlaky János pilisi apátra is kiterjeszkedik és kedvezőtlenül végződik. A főpapság tanácskozása az
országos, esetleg megyei zsinat ügyében. Ujlaky János a megyei
zsinat mellett van. Mossóczy Zakariás pilisi apát lesz. Mossóczy
a magyar »Corpus Juris«-t kiegészíti, a pozsonyi házak- és szőlőkről pontos lajstromot készíttet és tiltakozik javadalmának más
számára történő adományozása ellen. Halála. Hethesi Pethe Márton
emelkedése. Tiltakozik a pilisi apátság birtokainak lefoglalása ellen. Kazaházi Joó Balázs már hittanhallgató korában megkapja a
pilisi apátságot. Emelkedése az egyházi pályán. Tevékenysége a
pilisi apátság ügyeiben. Napragi Dömötör pályafutása. Tiltakozása
az 1608-iki országgyűlésen. Szent Lászlónak fej ereklyetartóját
megmenti. Minden áron esztergomi primás akar lenni, de Pázmánynyal szemben mellőzik. Füley Tamást pilisi apáttá nevezik
ki; ő meg tudakozódik apátságának eredete után. Tiltakozik a
pilisi apátság ősi birtokainak jogtalan lefoglalása és adományozása
ellen. A magyar főpapság az ellenreformáczió élén. A katholikus
liga és a protestáns unió. Rudolf király leköszön Mátyás főher-
czeg javára. A főpapság tiltakozása a koronázás előtti törvénykönyv sérelmes része ellen. Ebben Füley Tamás is résztvesz Forgách Ferencz prímás tartományi zsinatot hí össze. Pázmány Péter prímás a katholiczizmust új életre akarja kelteni. A kath.
egyházi javadalmak visszaváltását tervezi. II. Ferdinánd király
a pilisi apátság jogainak védelmére kel. Füley Tamás kettős kérelme II. Ferdinánd királynál. Füleynek ügyes-bajos dolga Pázmánynyal és saját jobbágyaival. Pázmány megyei zsinatot hí össze Nagy-Szombatba. Bécsben és Nagyszombatban papnevelőt szervez, s ezen utóbbi fentartásában az egész főpapság osztozik. Füley
Tamás mint pilisi apát. A római magyar-német kollégium. Szelepchényi György ennek növendéke. Szelepchényinek rohamos
emelkedése. Mint hű hazafi erélyesen fölemeli szavát az alkotmánysértő kormányzat ellen. Szelepchényi mint esztergomi érsek
és pilisi apát. Csákánban templomot és kastélyt épít. A csákáni
plébánia jövödelmét növeli. Gubasóczy János egyházi pályája;
hazafias őszintesége az uralkodóval szemben. Korompay Péter
mint kanczellár pilisi apát lesz. Jaklin Balázs fokozatos emelkedése. A Zobor hegyre camalduli szerzeteseket telepít s fentartásukra leköti a pilisi apátság javait. Illyés András egyházi pályafutása és irodalmi működése. Erdélyi püspöki székét tényleg
elfoglalja, - de ismét el kell hagynia. Vissza akarja szerezni a
pilisi apátság egykori birtokait. Viszálya Mattyasovszky László
kanczellárral az apátság birtoklása miatt. Illyés András biztatja
Hermann Engelbert cziszterczi szerzetest, hogy a rend tegye meg
a kellő előkészületeket a pilisi apátság visszaszerzésére. Nezorin
Flórián wellehrádi apát tárgyal és az uralkodóhoz folyamodik ezen
ügyben. Az uralkodó reményt nyújt a visszacsatolásra. Illyés András Csákánt és Szent Pétert Nezorin Flóriánnak adja bérbe. Illyés
halála után Nezorin újra folyamodik a pilisi apátság elnyeréseért.
Kérését III. Károly király meghallgatja 1-51. l.
2) A pilisi apátság birtokai, birtokperei és jövödelmei 51-104. l.
Apát-Maróth.
A határos birtokosok. Zselléreinek és telkeinek száma s királyi adója.
Házainak száma. 1578-iki jobbágyai és zsellérei névszerint. A
török földesurak és adózás Apát-Maróthon. A pilisi apátnak eső
adók. 1643-iki jobbágyai és zsellérei, s az ezen kori adózások
és szolgálmányok. Birtokviszonyok Illyés András idejében.
C s á k á n.
Csákán Ujlaky Ferencz kezén. A porták száma a XVI. században.
A jobbágyok és zsellérek 1578-ban. Mossóczy Zakariás pilisi apát
Csákánt elcseréli Illésházy Istvánnal. Hethesi Pethe Márton a
csákáni tizedet bérbe veszi. Birtokviszonyok 1620-ban. Bethlen
Gábor Csákánt elzálogosítja. Jaklin Balázs Csákánt és Szent-Pétert Maholány Jánosnak adja bérbe. Illyés András szakítani akar
Maholanynyal. Csákánt először házilag akarja kezelni; később
Nezorin Flóriánnak adja bérbe s vele Szent-Pétert. Ujlaky János
pilisi apát panasza Dobó István emberei ellen. Hethesi Pethe
Márton hármas pere. Újlaki János pere a pozsonyi klarisszákkal.
Füley Tamás pere a csákán-jánoki határok miatt.
Pozsonyi vám.
Kamper Ferencz és Pozsony-város mint a vám bérlői. Az apátok a
bérbeadásnál nagy körültekintéssel járnak el. Rudolf király Pozsony városát telekkönyvi kivonat kiadására utasítja. Súrlódás
Kazahági Joó Balázs pilisi apát és a város között. Füley Tamás
apát az apátság vámjogát védi és a bérlet-összeget felszökteti.
Bethlen Gábor a pilisi apátság vámjogát Pozsony-városra ruházza. Füley Tamás pilisi apát II. Ferdinánd király támogatását
kéri ki. Pozsony városa huzza-halasztja a bérlet-fizetést. E miatt
folytonos a súrlódás. A szent-györgyi és bazini grófokkal szemben az apátság vámjoga veszélyben. Füley Tamás résen áll az
apátsági jogok védelmében. Csontos Márton vámkiváltsága. Szelepchényitől szintén a pozsonyiak bérlik a vámot, - de a bérlet-összeg kétszáz magyar forintra emelkedik. Jogutódai alatt ugyanezen viszonyok vannak életben.
Pozsonyi szőlők és házak.
A pozsonyiak nem fizetik le a Pythyán János és Ujlaky János pilisi
apátnak eső összeget. A Haffner, Hochweingarten, Kyrsner, Mehr-Schildt, Mehr-Zwetler, Schmidel, Schylth, Thonau-Leutten, Volradl és Zwetler nevü szőlők birtokviszonyai a XVI. században. A pilisi apátságnak a piaczon, a kórház- és Duna-utczában levő
pozsonyi házai és ezek lakói.
Szántó.
Szántó határos községei. A birtok Nyáry Ferencz kezére jut. A porták
száma és a királyi adó a XVI. és a XVII. század első felében.
A szántói jobbágyok és zsellérek 1578-ban. Szántó ura Chery pasa.
A jobbágyok kétfelé adóznak. A szántói savanyü-viz forrás a
XIII. és a XVI. században. Szántói birtokviszonyok 1643- és
1698-ban. A pilisi apátság pere a Tóthgál-családdal. Egyenetlenség
a szántóiak és a füzesgyarmathiak között.
Szent Péter (Apátfalva).
II. Fejezet: A wellehrádi uralom korszaka 1712-1784 104-234. l.
1) A pilisi apátság élete:
A török hatalma megtörik a katholikus fegyverek előtt. Az egyhitü
Magyarország. A külföldi czisztercziek életre keltik hazai cziszterczi apátságainkat. Wellehrád színhelye, alapítása és virágzása.
III. Károly király Nezorin Flórián wellehrád! apátot pilisi apáttá
nevezi ki/ kiemeli a czisztercziek érdemeit Magyarországban és
kijeleli jövő hivatásukat. A pilisi és wellehrádi apátság egyesitesének módozata. Nezorin Flórián bevezetése a pilisi apátságba.
Nezorin apát az apátság színhelyét és az ősi birtokokat vissza
akarja szerezni; Csákánt, Szántót és Apáth-Maróthot házi kezelés
alá veszi. Apáti tevékenységének jellemzése. Hermann Engelbert
titkárnak szerepe. Nezorin Flórián halála. Az önállósulás eszméje
napi rendre kerül. A wellehrádiak a bekebelezés mellett vannak.
Mály József kinevezése. Összpontosító törekvés feltűnése. Jogi
helyettesítés. Mály József apát beszámol apátsága jövödelmének
hova fordításáról. Működése és halála. Hauck Antal kéri pilispásztói apáttá kinevezését. Az apátsági jövödelmek hová fordításának feltüntetése. Mária Terézia Hauck Antalt pilis-pásztói apáttá is kinevezi. Az országgyűlés intézkedése a magyar apátságok
külföldi javadalmasairól. Hauck apát irányelvei és működése. A
gazdaságok kezelésének rendszeresítése. A kegyes alapítványok
átlagos jövödelmének feltüntetése. Hauck Antal egészségének hanyatlása, leköszönése az apátságról. Zúri Fülöp apát működése.
A csákáni templom helyreállítása. Zúri a rendi jogokat védi.
Mária Terézia a plébániák alapit ványainak megvizsgálását és a
szerzetesek összeírását rendeli el. II. József császár uralkodói
egyénisége. A szerzetesek külföldi összeköttetését reformálja; a
lelkészkedő rendtagoknak vizsgálat alá vetését elrendeli; az egyházmegyei papok és szerzetesek számáról s az egyházi javak jövödelméről hiteles kimutatást követel. A szerzetesek reguláiból
egyes kifejezéseket töröltet. VI. Pius utja Bécsbe. A wellehrádi
apátság eltörlése. Zúri Fülöp apát utolsó évei és halála . 104-132. l.
2) A pilisi czisztercziek működése a hitélet terén a XVIII. században: 132-138. l.
A pilisi czisztercziek a XVIII. században a birtokokat újjászervezik és
a hívek lelki életét gondozzák. Foglalkozásuk bizonyítékai. A
helytartótanács leirata a templomok és plébánia-épületek kijavítása érdemében. Mály József megteszi az első lépést, hogy Szántón a rendnek plébániája legyen. A lelkészi teendőket végző czisztercziek Szántón. Mály József a szántói plébánia szervezését
sürgeti a prímásnál. Az új szántói templom felavatásának kérdése.
Utasítás a Szántón végbemenő egyházi ténykedésre nézve. A lelkészi teendőket végező rendtagok
3. A pilisi apátság hadi adózása 138-144. l.
Előkészületek és adózás az első török háborúra III. Károly király
alatt. A főpapság hitelez a második török háború költségeinek
fedezése czéljából. Mály József pilisi apát is meghozza apátságai
részéről az áldozatot. Az 1741-iki hadi ajánlatok A pilisi apát
által nyújtott hadi segítség. A hét éves háborút megelőző készületek. Hauck Antal apát hadi ajánlata és az apátság rendes hadi adója
4. A pilisi apátság birtokai, birtokperei és jövödelmei 144-234 l.
Az apátság színhelye.
Nezorin Flórián apát bevezetése a pilisi apát,ág színhelyére. Az apátság súrlódása a pesti pálosokkal a pilisi apátság színhelye miatt.
Nezorin apát Pilis-Szántót is vissza akarja szerezni. Uj birtokszerzésre vonatkozó felfogás. Nezorin III. Károly király előtt
elpanaszolja az apátsági birtokok visszaszerzésének lehetetlenségét.
Bonyodalom Zichy Péterrel. Nezorin ismételten kéri őfelségétől
a régi birtokok viszsakapását. Mály József apát lépéseket tesz a
színhely visszaszerzése ügyében. A kérdés peres térre, majd az
alkudozás útjára jut.
Apáth- Maróth.
Nezorin beiktatása. Widenman Bernárd jelentése a birtokról. Jobbágyok. Birtokviszonyok. A község fekvése és állapota. Egyenetlenség az egyházas-maróthiakkal
C s á k á n.
Nezorin Flórián apát beiktatása Csákánba. Csákán állapota. Widenman
Bernárd jószágkormányzó lesz. A jobbágyok s ezek szolgálmányai.
Widenman Félen lakik. A csákáni építkezés. A templom állapota
s kijavítása. Nezorin utasítása az építkezésre nézve. Widenman
leköszön ; de nem fogadják el lemondását. Gomba megvételének
javaslata. Kalivoda Rajmund jószágkormányzóvá neveztetik ki.
Csákán ingósága. A jószágkormányzó bajlódása a jobbágyokkalKalivoda hivatal-utódja Cziganek István lesz. A jobbágyok viszonya
földesurokhoz és az államhoz. Sablik Lőrincz és Bosholt Pál
jószágkormányzó. Költség Csákánra. Csákán a világi gazdatisztek
kezében. Bohanovszky Konrád jószágkormányzósága. Vlach Róbertnek negyed-századot meghaladó gazdálkodása Csákánban. A
bevétel és kiadás közötti viszony 1777-ben. Csákáni perek
Gomba.
A gombai birtok megvételét ajánló és gátoló körülmények. Gomba
Szelepcsénvi György érseké, majd a Maholány családé. A gazdaság leírása. Gomba zálogba vétele harmincz évre. A gazdaság
szervezése. A Csatáry Judith-féle udvarház. Súrlódás az Illésházyakkal. A Maholány-család idő előtt vissza akarja váltani Gombát.
Jánok.
Kovácsi.
Kovácsi a Wattay-család kezén. Az apátság pere a Wattay-családdal
Kovácsi miatt.
Pozsonyi vám.
A vámügy Hermann Engelbert kezében. Bajlódás Pozsony városával.
Új bérleti szerződés. Hauck Antal apát erélyes föllépése a vámügyben. Vélemény-eltérés az ellennyugtatvány kérdésében. Per az apátság és Pozsony-város között. A vámtulajdonosok és Pozsony városa közötti ellentét. Kiegyezés Pozsony-város és az
apátság között.
Szántó.
Fábry Ferencz az apátságot beiktatja Szántó-birtokba. A szántói jobbágyok és ezek állapota 1712-ben. Szántó házi kezelés alatt.
Mottl Fábián a gazdaság élén. A jobbágyok kívánsága Smrhola
Jenő jószágkormányzósága idején. Perök az apátsággal. Mály József apát segit a jobbágyokon. Sűrű változások a gazdaság vezetésében. A szántói apátsági templom leírása. Szántó és Apát-Maróth 1774-ben. A szántói kántortanító ellátása.
Szent-Péter.
Visszaélés a tizeddel. A misérdiek kibérlik a pusztát. Szent-Péter jövödelme. Deschán Antal ki akarja bérelni Szent Pétert, de nem
sikerül neki. Határvillongás.
Tized.
Az apátság a csákáni tizedet bérli. A pozsonyi káptalannak eső tizednegyed ügye.
III. Fejezet: önállósulás, eltörlés és visszaállítás korszaka
1784-1814 235-257. l.
1. A pilisi apátság élete.
A pilisi apátság mint az egri gimnáziumnak egyik föntartója. A pilisi
apátság eltörlése. Csákán és Szántó hivatalos összeírása és átvétele. Stanislaw Tecelin jószágkormányzóra mily hatással van az
eltörlés. Visszavonulása freybergi rokonai körébe. Vérmes remények a rend visszaállítására nézve. Stanislawot rokonai körében
éri utól a halál. A hűbéri és a szabadság eszmék ellentétessége
és összeütközése. A szerzetes rendek kiszemelése a hazai nevelés- s tanítás-ügy szolgálatára. A cziszterczi rend visszaállítása s ennek
föltételei. A pilisi apátság okiratainak felfödözése Vág-Sellyén.
Ezekeket Csáky Albin gróf vallás- s közoktatásügyi miniszter
átengedi a jelenlegi pilisi apát, Vajda Ödön részére. Schumann
pilis-pásztói apát szerepe 235-242. l.
2) A pilisi apátság birtokai és jövödelmei 242-257. l.
Csákán.
Csákán állapota az önállósulás idején. A csákáni templom leírása. Csákán mint fiók-egyház. Összeírás és átvétel az eltörlés után.
Jobbágyok és zsellérek 1787-ben. A csákáni templom belső fölszerelése. A csákáni talajviszonyok és időjárás. A jobbágyok nyomorult helyzete. Az irgalmasrendüek mint hitelezők. Csákán
jövödelmezősége. Neuhold János bérlő. A cziszterczi rend mily
föltételek mellett kapja vissza a jószágot. Özv. Neuhold Jánosné
követelése. Nóvák Krizosztom pannonhalmi szent-mártoni főapát
Csákánt kibéreli. Csákán házi kezelés alatt.
Pozsonyi vám.
Szántó.
Szántó a függetlenülés idején, Stanislaw Tecelin és Kalivoda Menyhért
gondjai alatt. Majláth Ferencz a birtokot leltározza, átveszi, majd
meg kibérli. A szántói és apát-maróthi zsellérek és jobbágyok
1796-ban. A szántói plébánia felállításának kérdése. Machek
Vilmos jószágkormányzósága
Szent-Péter.
Függelék: Pilisen lakó rendtag. - Pilisi apátok (1541-1814).
Csákáni jószágkormányzók (1712-1814). - Szántói
jószágkormányzók (1713-1814) 253-263.l.
II. RÉSZ : OKLEVÉLTÁR 265-564. l.
Füley Tamás apát 1623. máj. 9-iki levelének facsimiléje
Név- és tárgymutató az I. Részhez 565-585. l.
Név- és tárgymutató az Oklevéltárhoz 586-603. l.
A műben levő kép, pecsétek és aláírások 604. l.

A műben levő kép, pecsétek és aláírások.
Napragi Dömötör aláírása 1608-ból 20. l.
Szelepchényi György arczképe 31. l.
Illyés András 1712. jul. 13-iki oklevele egyrészének facsimiléje 49. l.
Nezorin Flórián apát aláírása 1714-ből 107. l.
Nezorin Flórián pecsétje 1722-ből 110. l.
Mály József apát aláírása 1744-ből 113. l.
Hauck Antal apát aláírása 1762-ből 117. l.
Hauck Antal apát pecsétje 1751-ből 121. l.
Zuri Fülöp apát aláírása 1764-ből 122. l.
Widenman Bernárd aláírása 1713-ból 156. l.
Kalivoda Rajmund aláírása 1716-ból 161. l.
Cziganek István aláírása 1718-ból 164 l.
Bosholt Pál aláírása 1725-ből 166. l.
Sebeibe Alberik aláírása 1726-ból 168. l.
Kristen Máté aláírása 1730-ból 168. l.
Bohanovszky Konrád aláírása 1738-ból 170. l.
Vlach Róbert aláírása 1756-ból 172. l.
Trtina Lipót aláírása 1751-ből 224. l.
Bartis Mátyás aláírása 1757-ből 226. l.
Kosteletczky Máté aláírása 1777-ből 226. l.
Paszty Rajmund aláírása 1802-ből 240. l.
Schumann Theophil aláírása 241. l.
Schumann Theophil pecsétje 242. l.
Stanislaw Tecelin aláírása 1784-ből 246. l.
Machek Vilmos aláírása 1802-ből 254. l.
Füley Tamás apát 1623. máj. 9-iki levelének facsimiléje az oklevéltár legvégén.

Témakörök