A philosophus

Előszó

Hazánknak zárt földrajzi egysége révén az a rendeltetése Európa életében, hogy egyrészt természetes gátul szolgáljon az északi és déli szláv néptengerek egyesülésének s így védje a Nyugatot a szlávság elhatalmasodása ellen, másrészt elsajátítva a Nyugati műveltségét, azt tovább terjessze Kelet felé.
E hivatásának teljesítésében ezer esztendő. óta éppen azok iparkodnak megakadályozni, éppen azok törnek a megrontására, akiknek természetes védője: a Nyugat. Henrik császár hódítási kísérletétől Trianonig egyformán rövidlátó a Nyugat politikája Magyarországgal szemben, pedig hazánk a honfoglalástól kezdve a kún-tatár harcokon, a dürnkruti csatán, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király harcain, a török háborúkon keresztül egészen a lezajlott világháborúig egész életén át nem tett egyebet, minthogy a keresztény civilizáció és a Nyugat bástyájaként hűségesen állta a Kelet és a szlávság ostromát. Rövidlátó szomszédaink szemében mindenkor szálka volt hazánk léte, függetlensége, és az, ami független létünk megtartására lelkesített: nemzeti öntudatunk.
Önállóságunk megszüntetésére a nyilt fegyveres támadások mellett gazdasági, felekezeti (Kollonics), telepítési eszközökkel is kísérleteztek, majd mikor a nemzet a török uralom alól történt felszabadításáért érzett „hálából44 lemondott önállóságának egy részéről és elfogadta a Habsburg-ház örökösödési jogát, majd a Pragmatica Sanctióban kiterjesztette azt a női ág egy részére is, a trónra került fiatal királynő sima, asszonyi kezekkel, észrevétlen eszközökkel tett kísérletet a régi tervek megvalósítására. Vissza