Előszó
Részlet a könyvből:
Itt kezdődik.
Tisztőtt Mártony sógor lyó egésségöt és hasolló lyókat kivánok, továbbá arra kéröm, hogy hirdesse ki a zulyságba a mi falunkat, hadd gyöjjenek ide a pesti urak. Mert lám ahogy hétfőn hazafelé gyövök az aratóktól, hát látom ám, hogy a zutca közepin ugyan szödik a kutyák egy sárgalábu urrúl az nadrágot.
- Segitség, aszondi, de úgy kajabált, hogy mindön asszony kiszalatt a házbúl.
Leveröm rúla az kutyákat, oszt mondok mér nem jár a zúr bottal?
Aszondi nem szoktam.
- No mondok akkor vagy szokjék, vagy bágyogbúl tsináltasson magának nadrágot.
Behivom osztán, hogy mondok a zannyuk majd öszve őtögeti rajta az nadrágot, oszt mondok neki mi járatba van itten.
- Hát aszondi én pesti úr vagyok, nyaralni akarok itten.
- Nyaralni, mondok, a magunk fajta embör tsak telelni szokott.
- De aszondi mink mög nyáron telelünk, mert Pestön erős a meleg.
- Hát mondok itt se fázunk nyáron.
Aszondi neköm mégis tetszik a falu, mert sok fa van benne. Nem vóna-e kendnek egy üres szobája?
- Vanni van mondok, kivált ha jól mögfizetik.
Mer etzörre a kösségi tömlötzre gondótam, hogy mostanába mindig üressen áll, oszt mondok ha butort raknék beléje, még egy pár forint haszna fordulna rajta az kösségnek...
Vissza