A pesti lány

Fülszöveg

Nem tudom pontosan, hány évesek lehettünk, de már mindnyájan kiábrándultunk egy-két ideálunkból és így tapasztalt férfiaknak hittük magunkat. Kezdtük lenézni a "mindig nyavalygó, nyafka, anyás" lányokat. Ekkor egy igazi pesti fruska érkezett nyaralni a mi kis városunkba. Csinos, elegáns, bátor fellépésű, éles nyelvű, hetyke járású sok mozit és színházat látott, nagyszerűen táncoló pesti fruska. Csakhamar körülötte forgott az egész gimnázium, ő pedig nagy fölénnyel ugratott valamennyiünket, sorra mindenkinek kiadta az útját, mondván, hogy neki egy vidéki fiú - smafu. No, erre aztán a vidéki fiúk meg a vidéki lányok összefogtak, hogy megmutassák, ők is tudnak valamit... Így kezdődött az a dolog, amiből "A pesti lány" című regényem megszületett. Pest és vidék, ez a probléma megmaradt, csak én változtam meg, mert időközben vidéki fiúból pesti apává öregedtem. S ha elnézem meg elhallgatom lányomat és iskolai meg tánciskolai barátnőit, olykor ma is megrezzenek arra a gondolatra, hogy ezekkel a pesti lányokkal szemben sem lenne könnyű vidéki fiúnak lenni. Ez a veszély, sajnos, már nem fenyeget, s a múlton kívül talán ennek is része van abban, hogy a regény csatáiban - úgy érzem - egy kicsit a vidéki fiúk pártján állok. De azért megvédem a pesti lányokat is, elsősorban a rosszindulatú vidéki pletykázókkal szemben, akik eleve mindent bűnösnek tartanak, ami a nagyvárosból jön. Szegény pesti lány olykor nem is tehet arról, hogy őt ilyennek vagy olyannak látják. Nekik is szeretnék igazságot szolgáltatni a könyvemmel. Az egykori vidéki diák sok emléke és a mai pesti apa sok élménye között akad a regényben egy "irodalomtörténeti" esemény is. A regény egyik diák-hőse eszperente nyelven beszél, vagyis csupa e-magánhagnzós szót használ. Valaki egyszer szemére is veti, hogy Karinthy Frigyest utánozza. Nos, ez igaz is. Az eszperente betűjátékot - mint annyi mást - Karinthy találta fel s gyakran játszotta Az Est szerkesztőségében, ahol én akkor fiatal újságíró voltam. Hetekig titokban gyakoroltam a nyelvet, míg egy napon oda merészkedtem Karinthy elé:
- "Mester, engedje meg, versenyre kelhessek kegyeddel ezen nyelven..."
Karinthy szigorúan levizsgáztatott, s hogy ez a vizsga hogyan folyt le, az majdnem szó szerint olvasható "A pesti lány"-ban, Spaltenberg tanár úr és a Langán-fiú vitájában. Vissza