A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1928. szökőévre

Előszó

Részlet a könyvből:
"A gondtalan ember azt gondolja, hogy Kalendáriom és Naptár az ugyanaz. Pedig kimondhatatlan a kettő közt a külömbség. A kalendáriom is naptár és annyiban egyeznek, hogy mindenik a legősibb telekkönyv. Minden szent, vagy ha tetszik, minden név be van ott táblázva egy-egy napra, amely az övé. A felekezeti villongás itt is befészkelte ugyan magát, mert igen sok név a prostáns egyház szerint más napot kapott, mint amelyet a római pápa már eladományozott valamely szentnek. De határvillongások és revindikációs perek nem igen fordulnak elő a birtokosok közt. Sőt magában a katolikus naptárban előfordult az az eset, hogy két nagy szent, Péter és Pál együtt csak egy napot, tehát közös birtokot kaptak és Arany János tanúsága szerint, békésen és barátságban árulnak egy gyékényen és nagy tekintélynek örvendenek felekezeti külömbség nélkül, mert őhozzájok igazodik Magyarországon az - aratás. Más szentek sokat vesztettek régi presztízsükből. Igy a valamikor nagy fontossággal birt Szent György és Szent Mihály, akikhez igazodott a cselédváltozás, a házbér ideje és költözködés a lakásból és az esteli harangozás. E két szentnek nagy hatalma volt, amig a kalendáriomból nem lett naptár, ők osztották az esztendőt két nagyon egyenlőtlen két részre, még pedig olyan igazságtalanul, hogy az év egyik fele éppen csak hogy fele volt a másik felének. Az egyik felében, még pedig a rövidebben, Szentgyörgytől Szentmihályig esti nyolc órakor harangoztak az Angyali üdvözletre, a másik felében: Szentmihálytól Szentgyörgyig este hétkor." Vissza