A Pest Megyei Levéltár fond- és állagjegyzéke

Előszó

A Pest Megyei Levéltár iratanyagáról készített fondjegyzék először 1975-ben jelent meg a fondjegyzék szerkesztési alapelvek figyelembe vételével. Az évek során a fondrendszerben bekövetkezett változásokat nem minden esetben lehetett a gyakorlatban, a korábban már rendezett iratanyagoknál érvényesíteni. E mellett a rendszerváltozás óta felmerült besorolási problémák is megoldásra várnak, hisz a feudális, kapitalista és szocialista kori tagolás nem teszi lehetővé az 1990 után megszűnt, és levéltárba került cégek iratanyagának a fondrendszerben történő elhelyezését. A közigazgatásban keletkezett anyagok átvételekor pedig néhány év után felmerül az iratképzőnél lévő új fondok problémája a besorolás. Jelen fondjegyzék a Pest Megyei Levéltárban található iratanyagnak fondfőcsoportok és fondok szerinti összegzését adja a rendezések során kialakult levéltári rendben. Ennek következtében néhány helyen szükségképpen eltér az általános fondszerkesztési elvektől.
A megyei törvényhatóságoknál (IV.) Pest-Pilis-Solt vármegye, illetve 1876-tól Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltára anyaga mellett a XX. századi közigazgatási változások miatt kialakult helyzet következtében a mai Pest megyéhez tartozó egykori Bars és Hont illetve Nógrád és Hont vármegyék területeihez tartozó településekre vonatkozó megyei közigazgatási iratanyagot is tartalmazza. A megyei városok és községek (V.) esetében a városi anyagoknál a feudális és kapitalista kori tagolást a rendezéskor megtartották, az ajánlott 1944-és korszakhatárt figyelembe vették. A községek esetében az 1950-es évnél választották szét az iratanyagot. Ebben az esetben négy fő csoportot alakítottak ki és ezen belül kisebb egységeket. Ezek tagolása a következő: A: 1848 előtt, B: 1849-1871, C: 1872-1944, és a D: 1945-1950 között keletkezett iratanyagokra utal úgy, hogy az a) betű a képviselőtestületi, a b) az elöljárósági, a c) a községi bíráskodás, a d) az adó- és tulajdon-nyilvántartási, az e) a községi orvos és az f) az állatorvosi iratanyag jelölésére szolgált. E betűjelek állandóak, így ha egy község anyaga hiányos, akkor a betűsorok nem folyamatosak. Ezzel a rendezési elvvel a később előkerülő iratoknak biztosították a hivatali rendszerben a helyet. E mellett tájékoztató jelleggel is bír, hisz a fondjegyzékben a település levéltáráról fontos adatokat tudhat meg a kutató. A közigazgatás területi szakszervei (VI.) csoportnál a javasolt ágazati tagolást alkalmazták, és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változás dátuma alapján javasolt korszakhatárokat vették alapul. A jogszolgáltatás területi szervei (VII.), az intézetek, intézmények (VIII.), testületek (IX.) esetében hasonló módon jártak el az egykori fondjegyzék készítők, és ezt megtartottuk. A rendezési munkák során, a fondjegyzék szerkesztési alapelvek részleges módosításakor lehetőség nyílt a kis terjedelmű gyűjteményes fondok kialakítására. Ezt az iskolai anyag esetében, egyes települések céhes anyagánál többször alkalmazták. Az egyesületek (X.) esetében a politikai és más célú társulások, kulturális és népművelő, valamint szakmai és gazdasági jellegű egyesületek rendszerének kialakításával lehetőség nyílt a könnyebb áttekinthetőségre. A gazdasági szervek (XI.) tagolásánál hasonló módszert alkalmaztak. Az egyházi szervek és iskolaszékek (XII.), a családok (XIII.), személyek (XIV.), a gyűjtemények (XV.), olyan kisebb terjedelmű fondfőcsoportok amelyek anyaga igen fontos kortörténeti szempontból. A tanácsköztársaság (XVI.) irat-együttesét néhány esetben kiemelték a közigazgatási iratok sorából, így ez mesterségesen létrehozott fondfőcsoport. Sok esetben nem volt lehetőség az iratok külön választására a közigazgatási anyagban, ezért a végén jeleztük, hogy az adott anyag hol található. Vissza