Fülszöveg
Dohány, fitying, lé, lóvé, steksz, suska, zseton, zsozsó: bárhogyan nevezzük, a pénz így is, úgy is számít. A keresztények szerint minden rossznak gyökere a pénz iránti szerelem, a hadvezérek számára a háborúk mozgatórugója, a forradalmároknál a munka béklyója.
Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. Hasonlóképpen azt is bemutatja, hogy a világ hatodik leggazdagabb országának tartott Argentína a pénzügyi kudarcok eredményeként miként vált mára infláció tépázta csődtömeggé, és a pénzügyi forradalomnak köszönhetően hogyan válik a világ legnépesebb, de szegény országa egyetlen generáció alatt világhatalommá.
A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel. Éppen ezért...
Tovább
Fülszöveg
Dohány, fitying, lé, lóvé, steksz, suska, zseton, zsozsó: bárhogyan nevezzük, a pénz így is, úgy is számít. A keresztények szerint minden rossznak gyökere a pénz iránti szerelem, a hadvezérek számára a háborúk mozgatórugója, a forradalmároknál a munka béklyója.
Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. Hasonlóképpen azt is bemutatja, hogy a világ hatodik leggazdagabb országának tartott Argentína a pénzügyi kudarcok eredményeként miként vált mára infláció tépázta csődtömeggé, és a pénzügyi forradalomnak köszönhetően hogyan válik a világ legnépesebb, de szegény országa egyetlen generáció alatt világhatalommá.
A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel. Éppen ezért akárhogy is megy éppen a sorunk, a pénz történetét most a legaktuálisabb megismerni.
h-r^f
r ».'a
W-r* l^il*
Niall Ferguson a fiatal brit történésznemzedék egyik leghíresebb és szakmailag is legelismertebb képviselője. 1985-ben kitüntetéssel szerezte meg diplomáját Oxfordban, ahol 2000-ben a politikatudományok és a pénzügytörténet professzorává nevezték ki. Azóta oktatott a New York-i Stern Business Schoolban, a New York Egyetemen, valamint a Harvardon és a Stanford Egyetemen. Munkásságának sokszínűsége, olvasmányos stílusa, közérthető nyelvezete miatt gyakran hasonlítják a néhány éve elhunyt, Magyarországon is ismert brit történészhez, A. J. P. Tayiorhoz. A világ háborúja és A pénz felemelkedése című könyvei alapján készült dokumentumfilm-sorozatokat hazánkban is bemutatták.
''M
i
Az ókori Babilontól egészen napjaink Hongkongjáig éppen olyan fontos szerepet játszik a hitelezés fejlődése a társadalom felemelkedésében, mint bármelyik technológiai újítás. Az olasz reneszánsz tündöklésének anyagi hátterét a bankok teremtették meg, a kötvénypiacok pedig a hétéves háborútól kezdve az amerikai polgárháborúig számos konfliktus döntő tényezőivé váltak. Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel. Éppen ezért akárhogy is megy éppen a sorunk, a pénz történetét most a legaktuálisabb megismerni.
Vissza