A példaadás erkölcse

Előszó

Részlet a könyvből:

Az EMBER ÚJ VILÁGA
A műszaki civilizáció századában bekövetkezett változások nagymértékben átalakították gondolkodásunkat és kapcsolatunkat a természettel. A modern technika megnövelte az ember képességeit, új környezetet teremtett az ember köré. Ebben kell keresnünk azoknak a problémáknak a gyökerét, melyek korunkat olyannyira foglalkoztatják. Több mint két és fél ezer évvel ezelőtt egy kínai filozófus beszélt először a gépek használatából származó veszélyekből. Tanmeséjében egy öreg kínai azzal érvel, hogy aki gépet használ, az „gépszívet kap", és minden gondolata veszendőbe megy. A régi kínai mese értelmét azóta számtalanszor újrafogalmazták. Ma már divat a civilizáció „emberroncsoló hatásáról" írni és beszélni. Az ember felemelkedése, térben és időben való kiterjeszkedése viszont együtt járt a szerszámok fejlődésével; a technika önmagában nem lehet oka a gondolkodásban és életmódban mutatkozó válságjelenségeknek. A tudomány és technika ugrásszerű fejlődése az utóbbi száz évben - szemben a régi századokkal - az emberiség számára nem hagyott időt, hogy a rohamosan átalakuló életfeltételekhez alkalmazkodjék. Erre a történelemben nincs analógia. Az ipari forradalom kezdetén, a XVII-XVIII. században olyan technika alakult ki, amelyben a gép az emberi kéz mozgását utánozta. A mechanikai gépek mint modellek a természet alaposabb megismerését is lehetővé tették. Az ésszel és munkával alkotott „második természeten" (Leonardo kifejezése) kezdte tanulmányozni az ember az „első"' törvényszerűségeit. Közben az ipar térhódításával az életforma is átalakult. Megindult az évezredes közösségi élet felbomlása. Francis Bacon és követői azt hitték, hogy a természet törvényei egy nemzedéken belül megismerhetők. Bacon maga egy új világot várt a tapasztalati tények gyűjtésétől; a homo novust a méhhez hasonlította, aki „anyagot gyűjt a kert és mező virágaiból, melyet saját erejéből átalakít és mézzé érlel". Vissza