Bevezető gondolatok | 5 |
"Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk". Seneca egykori megjegyzésének jelentése, vizsgálata | |
Tanulás és viselkedés az iskolában, az életben | |
E könyv célkitűzése | |
Miért és hogyan választja valaki a pedagóguspályát? | 12 |
Szaktárgyi tudás | |
Pályaalkalmasság | |
Hivatásérzet | |
Egy szerencsés eset leírása | |
A pedagógussá válás műhelyében | 19 |
Hogyan, mire nevel, nevelhet a pedagógusképző, felsőoktatási intézmény? | |
Néhány szó a képesítés nélküli kezdőkről, az életben való helytállásról | |
Melyik hallgatóból lesz igazán jó, hasznos pedagógus? | |
Az iskolai munka gyakorlatára nevelés | |
Gyakorlat teszi a mestert! Az első lépések fontossága | 28 |
Az első munkahelyi vezető felelőssége; visszatérés pedagógusként a régi iskolába; a kollegák | |
Fegyelem és osztályfoglalkoztatás | |
Formalizmus és célszerűség az órára készülésben | |
Kedves tanár, kedvenc tárgy; néhány büntetési forma csődje; az osztályozás; tanári önérzet és tisztesség | |
A beilleszkedés igénye nem lehet egyoldalú követelmény! | |
Ki is az a bizonyos jó tanár? | 46 |
A szabály lehetőségei és felszabadító ereje; a módszerek okos és értelmes tanulmányozása, használata | |
A tanári szabadság és lehetőségei; a módszer dialektikája: az ismétlés és utánzás esélyei és képtelensége | |
Fokozatos terhelés, folyamatos önképzés | |
A tanítás és a helytörténet | |
A kétféle pedagógustípus: az igényes és az önelégült oktató | |
Az élet követelményeihez igazodó igény kielégítése | |
A fölélenyesség nélküli kedély fontossága; a tanári, testületi tekintély és a tanár-diák viszony. Osztályzás, buktatás, munkáltatás, megszokottság, unottság - és ezek keveredése | |
Kitérés a továbbképzésre: mai és lehetséges formák; az oklevélszerzés, a második diploma | |
A pedagógus munkája az osztálytermen kívül | 72 |
Pedagógusfeladatok a tanórán és azon kívül; a személyes példaadás felelőssége és terhe; a véletlen találkozások nevelési lehetőségei; a tanár-diák viszony szélesebb értelmezése | |
A könyvtárba szoktatott tanuló magára ébredése, a kihelyezett irodalomóra nevelő ereje, buktatói | |
Színházba, kirándulásra megyünk, betakarítási munkát végzünk, újságot szerkesztünk, színházat játszunk | |
Pedagógus-szerepkörök | 84 |
Az osztályfőnökség | |
Az igazgató feladatai és lehetőségei, jogai és kötelességei | |
A tantestület szerepe az igazgató munkájának alakulásában | |
A szakfelügyelő helye és szerepe; az országos irányítás szükségessége és a helyi elemzés elengedhetetlen kapcsolata; az iskolai munka színvonala és a tanügyigazgatás | |
A funkciók rendkívüli változatossága | |
Visszatérés az alapkérdéshez, hogy az alapozó munka legyen tökéletesebb: tájékoztató és nyitott | |
A pedagógus munkája az iskolán kívül | 103 |
A pedagógus család | |
Önképzés, kutatás, egyéb területek | |
A tudományos ismeretterjeszés továbbképző alkalmai a TIT-ben vagy más formában | |
A közművelődés más területei, a közösségi játékok szerepe | |
A nyelvtanulás és nyelvtanítás szükségessége | |
Elismerés, önbecsülés | 120 |
Visszatérés a bevezetéshez: hogyan is bocsáthatja újtára az iskola leendő kollegáját? | |
Vélekedések pályánkról | |
Munkánk látható eredménye, mit is tudunk felmutatni? Ki kire büszke? | |
Az "önelszámoló" gondolkodás lehetőségei: a pedagógus egyrészt okul saját diákmúltjából, másrészt mindig a nála eredményesebben dolgozók, többet tudók példáját követi. | |
Társadalmi kapcsolatok | |
Feladata az elöljáróknak a rólunk való gondoskodás, ügyünk emelése, megbecsültségünk növelése - de a napi munkában való helytállás: egyéni lehetőség és kötelesség, a közösségen belül | |
Befejezés: az-e a pedagógus, akit az istenek gyűlölnek? | |