A pedagógia elméleti alapjai

Kézirat

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Kis Jenő: A pedagógia elméleti alapjai ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	391 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Változatlan utánnyomás. Megjelent 425 példányban. Tankönyvi száma: J13-185.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből: "
A Testnevelési Főiskola hallgatója "nagy pillanatot" él: megkezdi pedagógiai tanulmányait. Eddigi életútjának logikus folyománya e "kezdőpont". Régóta készül a testnevelő... Tovább

Tartalom

Bevezetés. Tantárgyunk. Célja. Fogalmi alapvetés. Tudományos alapjai. Tanulmányozásának módszere	3
Elkezdjük a pedagógiai tanulmányainkat	3
Célkitűzés	4
Fogalmi alapvetés	6
A pedagógia elméleti alapjainak tudományos összetevői	13
A nevelésfilozófia és a pedagógia alapjai	13
A neveléstörténet és a pedagógia alapjai	14
Anyagunk tanulmányozásának eszközrendszere. Jegyzetünk szerepe ebben	17
A nevelés fogalma	21
A nevelés a legegyetemesebb pedagógiai fogalom	21
A nevelés kialakulása	22
Problémafölvetés	22
A nevelés kialakulásának marxista elmélete	24
A nevelés és a társadalmi gyakorlat determinációs viszonya	27
A nevelés legáltalánosabb fogalmának főbb jegyei	28
A nevelés fogalmi alakulásának problématörténetéből	32
Problémafölvetés, tárgyalásmód	32
A nevelés lényeges jegyei a rabszolgatartó társadalomban	35
A feudalizmus korának felfogása a nevelés lényegéről	46
A nevelés fogalma a felbomló feudalizmus időszakában	49
A nevelés felfogása a kapitalizmus korában	54
A szocializmus történeti korszakának felfogása a nevelés lényegéről a szovjet pedagógia tükrében	85
A nevelés lényegének marxista nevelésfilozófiai összefoglalása	90
A történeti áttekintés alátmasztja a nevelés legáltalánosabb fogalmának meghatározását	90
A módositott Arisztotelesz-i modell konkretizálása	101
Marxista értékelméleti alapvetés	106
A személyiség pedagógiai értelmezésének problémái	111
Összefüggések, problémák, a fejezet célja	111
Az ember- és a gyemekkép alakulásának problématörténetéből. Az emberfelfogások jelentősége ebben	115
A tárgyalásmód sajátossága	115
Az ember az őstársadalomban és a nevelés kialakulása idején	116
Az ókori rabszolgatartó társadalmak ember- és gyermekképe (emberfelfogása)	117
Emberfelfogás és gyermekkép a feudalizmusban	119
A polgári társadalom felivelő szakaszának emberfelfogása és ember (gyermek) képei	122
Az elidegenedés marxista kategóriájának jelentősége és a marxista humanista emberfelfogás	126
Utalás a polgári reformpedagógia gyermekképeire. A funkcionális pedagógia felfogása	130
A szovjet pedagógia klasszikusának gyermekképéről (Makarenko)	134
A marxista pedagógiai személyiségelmélet főbb problémái	135
A nevelés lehetőségei	144
Problémafelvetés. Fejezetünk gondolatmenete. Tanulmányozásának célja és módszere	144
Adalékok a nevelhetőség problématörténetéhez. Kérdések és kiegészítések	148
A nevelhetőség problémájának összefoglalása, különös tekintettel a testi nevelés lehetőségeire	162
Az alapösszefüggés	162
Az értékprobléma és a nevelhetőség problémája	162
Fejlődés-érés-nevelés alapösszefüggése	163
Néhány fontos gyakorlati meggondolás	164
A fejlődés értékmentes és értékfogalma	170
A fejlődés és nevelés környezeti meghatározottsága	171
A nevelés vezető szerepe a fejlődésben? Nem	174
A nevelhetőség problémakomplexuma a testi nevelés gyakorlatában	175
A nevelés célrendszere	179
Célelméleti tanulmányaink feladatai	179
A nevelésfilozófia szerepe célelméleti tanulmányainkban	181
A cél szerepe a nevelésben	182
Cél-nevelés cél-célrendszer. A fogalmak meghatározása	182
A célrendszer fogalmának más értelmezései. Célszintek rendszere. Szinterek szerinti célok rendszere. Életkori (szempontu) célok rendszere	183
Makarenko a nevelés céljainak szerepéről	184
A cél egységesit. A cél regulái	185
A cél létrehozó-megvalósuló jellege	187
A cél meghatározásának kérdései	188
A célmeghatározás két vizsgálati szempontja	188
A célt meghatározó tényezők	188
A megfogalmaztot célok vizsgálata	190
A célrendszer- és eszközrendszer összefüggése	214
Az összefüggés lényege	214
Problématörténeti utalások	217
A "céleltérés", mint a nevelési folyamat hajtóereje	219
A pedagógus és a tanitvány viszonya	221
Összefüggések, problémafelvetés	221
A pedagógiai tény(ek) fogalma	221
A pedagógus és a tanitvány viszonya	223
Meghatározás. Szempontok	225
A pedagógus-tanitvány viszony problématörténetéből	227
Összefoglalás. Gyakorlati konzekvenciák a hatékonyság szempontjából	239
A nevelés tartalma	242
A tartalom céljellege és eszközjellege	242
A pedagógiai folyamat (a nevelés) tartalmának definiciója	242
A nevelés-oktatás tartalmának problématörténetéből	242
Összefüggések	244
A nevelés tartalma a feudalizmus korában: a hét lovagi próba, ill. a hét szabad művészet	245
A felbomló feudalizmus korában. A formális és materiális képzés problématörténeti jelentkezés	246
A polgári fejlődés felivelő szakaszának elmélkedői a nevelés-oktatás tartalmáról	247
Marx és Engels a nevelés tartalmáról	252
A magyar népoktatás és a gimnázium tartalma a dualizmus korszakában. Eötvös. Kármán	253
A polgári reformpedagógia a nevelés-oktatás tartalmáról. A kulturpedagógia, mint a modern polgári pedagógia jellegzetes iránya a nevelés tartalmáról	255
A szovjet nevelés tartalma	260
A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyének tartalmi koncepciója	263
A nevelés tartalmának alakulása a magyar népi demokráciában a felszabadulásától 1948-ig	263
Néhány meggondolás a nevelés és oktatás tartalmának mai problematikájához	267
A pedagógiai folyamat szervezeti keretei és szinterei	267
Összefüggések, problémafelvetés, meghatározások	270
A nevelés megszervezésének és szintereinek problématörténetéből	270
Rabszolgatartó társadalmakban	270
A feudalizmus korszakában	271
A felbomló feudalizmus időszakában	272
A polgári fejlődés felivelő szakaszának elmélkedői	274
Az iskolarendszer alakulása Magyarországoon a feudalizmustól a kapitalizmusba való átmenet idején	278
A nemzetközi munkásmozgalom a XIX. században	279
Az iskolaszervezet alakulása hazánkban a dualizmus időszakában	281
A polgári reformpedagógia az oktatás és a nevelés szervezeti formáiról	283
A szovjet pedagógia	284
A magyar Tanácsköztársaság és az ellenforradalmi Magyarország, iskolarendszerei, művelődéspolitikája, szervezési elgondolásai	286
A magyar népi demokrácia az iskolarendszer szocialista átalakitásáért és a nevelés szocialista megszervezéséért	290
A pedagógiai folyamat szinterei	293
Az iskolarendszer (köznevelési rendszer) fogalma	293
A szocialista köznevelési rendszer (iskolarendszer) helyzete, problémái, perspektívái	294
A nevelési szinterek összefüggése a gyakorlatban. "Kötelező összhang"	297
A nevelés megszervezése	300
A problématörténeti tanulságok összefoglalása	301
A szervezeti forma megválasztása - értékválasztás	301
A pedagógia technológia történetileg kialakult alapproblémái	303
A fogalmak meghatározása. Összefüggések. Tárgyalásmód	303
Az oktatástechnikai eszközök történetileg kialakult mai rendszere és ennek értelmezése	308
Az oktatás-nevelés módszereinek és a módszer fogalmának történeti alakulásából	315
A módszerfogalom feltételei. Az őstársadalom nevelési módja	315
"Módszerek" a rabszolgatartó társadalmak nevelésében	316
Nevelési-oktatási módszerek a feudalizmus korában	319
A polgári fejlődés felivelő szakaszának gondolatai a nevelési módszerekről. A módszerfogalom létrejötte	321
Rendszerező közbevetés	326
Utalás a herbartiánus módszerfogalom utóéletére	327
Utalás a reformpedagógiai, ill. a modern polgári pedagógia módszerfogalmára	328
Befejezés. Utalás a szocialista pedagógia módszerfogalmára	330
A pedagógia mint tudomány	332
Összefüggések, problémafelvetés, tárgyalásmód	333
A pedagógia szó jelentése	333
A pedagógiai gyakorlat és elmélet viszonyproblémája	334
A neveléstudomány értelmezése, tárgya, jellege	337
Néhány történeti utalás a neveléstudomány történeti alakulásának menetére	338
A neveléstudomány helye a tudományok rendszerében, kapcsolatai más tudományokkal	341
A neveléstudomány tagolódása	347
A pedagógiai tények megállapításának módszerei	350
A pedagógiai vizsgálódási módszerek jelentőségei a gyakorló (testnevelő) tanár számára	350
A pedagógiai kutatás sajátos nehézségei és ezekből fakadó sajátosságai	351
A pedagógiai kutatás tárgya, célja	353
A pedagógiai kutatás szintjei, típusai. Történeti utalások	355
A pedagógiai kutatás néhány főbb módszerének bemutatása	357
Függelék	367
A feladatok megoldása	369
Alapvető (felhasznált) irodalom	373
Hivatkozot irodalom	374
Utmutató történeti témák szemináriumi feldolgozásához	379