A Pécsi Székesegyházi Énekiskola énektanítási módszere (aláírt példány)

Előszó

Ez a könyv elsősorban szakemberek számára íródott a 24. órában. Az elmúlt 50 év alatt akadtak olyanok, akik írtak az Énekiskoláról dolgozatot, tanulmányt, stb., de ezek kívülállók voltak. Ösztönzésre egy előadás formájában ismertettem az énekiskolás módszert, összevetve a „magyar" koncepcióval, melynek megálmodója Kodály Zoltán, és a „módszer" kidolgozója Ádám Jenő volt. Ez az előadás jelenik meg most könyv alakjában.
Szerénytelenség nélkül merem vállalni, mert én magam 6 éven át, 1943-tól 1948-ig énekiskolás voltam, - egy tanítóképzős érettségi után, ahol nagyon megtanítottak tanítani, - zeneakadémiai diplomával 42 éven át tanítottam éneket, valamennyi iskolatípusban, ami ma Magyarországon létezik: zenei és „sima" ált. iskola alsó tagozatos osztályától kezdve, valamennyi középiskolán át, (gimnázium, zenei tagozatos gimnázium, szakmunkástanuló intézet, szakközépiskola), majd 20 éven át a Radnóti Miklós gyak. gimnáziumban, ahol a zeneakadémisták gyakorlatvezető tanára voltam. Karnagyként tucatnyi énekkar élén vezényeltem, zenei ált. iskola, gimnázium, férfikar, vegyeskar, - 10 éven át a budai Ferencesek Kapisztrán kórusa élén, stb., - majd e közben 3 éves tanulmányt folytatva az orgonálásban, koncertező orgonista is lettem, (Spanyolország, Anglia, Izland, Finnország, Németország, Csehország stb.), és 1996-97-es tanévben a pécsi Püspöki Énekiskola utolsó igazgató-karnagya voltam.
Dr. Haberl Xavér Ferenc regensburgi tanár-karnagy módszerén nevelkedett 3 pap-karnagy kezdte el Pécsett ezt a munkát az 1888-ban megindult Énekiskolában, mely 1953-ig, az államosításig tartott. Glatt Ignác könyve alapján Garadnay Balázs 1990-ben, szakdolgozat formájában tette közzé a módszert, - ennek és a magam gyermekkori átélt tapasztalatai alapján próbáltam életet lehelni, (és néha szubjektív emlékekkel és meglátással tarkítva, - melyért ezúton kérek elnézést,) - ebbe az egyedülálló és zseniális módszerbe. Vissza