A PCM hírközlés II/I-II.

Tartalom

Előszó
1. Bevezetés 1
2. A Távvezetékek főbb jellemzői 4
2.1 A távvezeték egyenletek 4
2.2 A vezetékek paraméterrendszere 5
2.3 A vezetékparaméterek frekvencia és hőmérsékletfüggése 6
2.3.1 A fizikai paraméterek frekvencia és hőmérsékletfüggése 6
2.3.2 A hullámparaméterek frekvencia és hőmérsékletfüggése 7
2.4 Az áthallások 11
2.4.1 A közelvégi és a távolvégi áthallás 11
2.4.2 A közel és a távolvégi áthallás frekvenciafüggősége 13
2.4.3 Egyéb áthallások 16
2.5 A PCM átvitelre használatos vezetékek 17
3. Az impulzusátvitel. Általános szempontok 19
3.1 A szemábra 21
3.2 A zajok szerepe az impulzusátvitelnél 23
3.3 A hibaarány 24
4. A Fourier integrál 25
4.1 A Fourier integrál definíciója 25
4.2 A Fourier integrál fizikai értelmezése 27
4.3 A Fourier integrál felbontóképessége 28
4.4 A Fourier integrálra vonatkozó fontosabb tételek 29
4.5 Sztochasztikus jelek spektruma 35
4.6 A Dirac impulzus 36
4.7 Ismétlődő jelekből álló függvény spektruma 40
4.8 Periódikus függvények spektruma.A Fourier sor 40
5. A fontosabb impulzusfüggvények spektruma 44
5.1 A " " típusú impulzusok 44
5.2 Az "L" típusú impulzusok 44
5.3 A "Z" típusú impulzusok 46
5.4 Az "LZ"típusú impulzusok 48
5.5 Grafikus módszerek a spektrum meghatározására 50
5.6 A "P" típusú impulzusok 51
5.7 Az "E" típusú exponenciális impulzusok 52
5.8 Az "S" típusú szinusz impulzusok 55
5.9 Az "M" típusú modulált impulzusok 59
6. A fontosabb periodikus függvények Fourier sora 60
7. Az impulzusátvitel matematikai tárgyalása 68
7.1 Lineáris fázismenetű, aluláteresztő szűrő jellegű átvivő rendszerek impulzusátvitele 70
7.2 A six és a Six függvény 74
7.3 Az ideális aluláteresztő szűrő impulzusátvitele 78
7.4 Előírt f2 (t) -t előállító szűrő 81
7.5 Az"emelt koszinusz" karakterisztikájú szűrő 83
7.6 A Gauss görbe karakterisztikájú szűrő 85
7.7 A három alapvető szűrőtípus összehasonlítása 88
7.8 A páros echó módszer 89
7.9 Felüláteresztő szűrő impulzusátvitele 94
7.10 Szélessávú sávszűrő impulzusátvitele 95
7.11 Keskenysávú sávszűrő impulzusátvitele 96
8. A vonali kódolás 98
8.1 A kódolás információelméleti alapjai 99
8.2 Kódolási eljárások 110
8.2.1 A B/B kódok 111
A poláris kód 111
A Mark és a Space kód 111
A PPM és a PWM kód 111
A Bifázisú vagy Manchester kód 113
A BI Mark és Space kód 113
A Miller kód 113
A CMI kód 113
A BI/DI kód 115
Az MPSK kódok 115
A IMPSK kód 115
A PDK kód 115
Az mB/nB kódok 115
8.2.2 A ternáris kódok 116
8.2.2.1 Az AMI típusú kódok 117
Az AMI kód 117
A BnZS Kód 117
A HDBn kód 118
A CHDBn kód 119
Az AHDBn kód 119
8.2.2.2 További egyszerűen származtatható ternáris kódok 119
A Dicode 120
A Duobináris kód 120
A Dipulse kód 120
A TPC kód 120
A PST kód 120
Az MPST kód 121
8.2.2.3 Lineáris ternáris kódok 121
Az ikerbináris kód 121
Az átlapolásos bipoláris kód 122
A TIBn kód 123
8.2.2.4 A nemlineáris ternáris kódok 124
Az alfabetikus mB/nT kódok 124
A 4B/3T kód 126
Az MS 43 kód 126
Az MMS 4 3 kód 127
A FOMOT kód 127
8.2.3 Háromnál több szintű kódok 128
8.2.3.1 A 2m szintű redundanciamentes kódok 128
8.2.3.2 Az mB/nQ kvaternáris kódok 128
8.2.3.3 Az mB/nK kvináris kódok 131
8.2.3.4 Ötnél több szintű kódok 132
A részleges válaszú átvitel 160
9. A kódolt jelek jellemzői 133
9.1 A kódolt jel eredő diszparitása 133
9.2 Az állapotábra 134
9.3 A kódolt jel spektruma 137
9.3.1 A Bennett formula levezetése 137
9.3.2 Példák a spektrum meghatározására 142
9.3.3 w(f) jellemzői 147
9.3.4 A kódolás hatása a spektrumra 149
10. A blokk-szinkronizálás 151
11. A bit-keverő (Scrambler) 154
11.1 Az álvéletlen generátor 155
11.2 A kényszer szinkronizálású (reset) bit-keverő 156
11.3 Az Önszinkronizáló bit-keverő 156
12. Az alapsávi átvitel 157
12.1 Az analóg átviteli út 158
12.1.1 A jel regenerálhatóságának a feltételei 158
12.1.1.1 A Nyquist feltételek 158
12.1.1.2 A Gauss görbe alakú átviteli karakterisztika 159
12.1.1.3 A részleges válaszú átvitel 160
12.1.2 Az analóg átviteli út optimalizálása 163
12.1.3 Az analóg átviteli út áramkörei 173
12.1.4 Impulzustranszformátorok 173
12.1.5 A kiegyenlítés rendszere és a kiegyenlítők 182
12.1.5.1 Állandó kiegyenlítők 183
12.1.5.2 Változó kiegyenlítők 186
12.1.6 A vételi oldal szűrői 192
12.1.7 Az analóg átviteli út erősítői 193
12.2 A digitális átviteli út 196
12.2.1 Az önidőzítő áramkör 198
12.2.2 Az önidőzítés elve 199
Időzítés rezgőkörrel 201
A "tank" áramkör 202
Időzítés kristályszűrővel 207
Időzítés utánhúzó oszcillátorral 209
Időzítés PLL áramkörrel 209
Időzítés pilot-frekvenciával 213
12.3 A dzsitter 214
12.3.1 A dzsitter mérése 216
12.3.2 A dzsitter spektruma és a dzsitter átvitel 220
12.3.3 Egyetlen regenerátor dzsittere és dzsitter-átvitele 223
12.3.4 Hosszú regenerátor-lánc dzsitter-átvitele 227
12.3.5 A dzsitter káros hatásai 232
12.3.6 A dzsitter csökkentésének a módszerei 235
12.4 A kvantált visszacsatolás 238
13. A hibrid átvitel 243
13.1 Analóg átvitel Gauss görbe alakú csatornán 244
13.2 A hibrid átvitel gyakorlati megvalósítása 245
14. PCM átvitel analóg csatornánk nem alapsávi átvitel. A DIV, DOV, DUV átvitel 247
14.1 64 kbit/s-os jelfolyam átvitele primer csoporton 250
14.2 Digitális átvitel a szekunder és a tercier csoporton 253
14.3 Példa DOV átvitelre 254
15. A PCM rendszerek vonalszakasza 256
16. A 2048 kbit/s-os berendezés vonalszakasza 260
16.1 A regenerátor felépítése 260
16.1.1 A regenerátorok műszaki paraméterei 260
16.1.2 A regenerátorok integrálása 263
16.2 A távtáplált vonalszakasz 264
16.3 A távhiba behatárolás és a táv-ellenőrzés 268
16.4 A regenerátorok túlfeszültségvédelme 274
16.5 A regenerátorszakasz-hossz meghatározása 279
16.6 A zajok hatása az áthidalható távolságra 282
16.7 Az áthallások hatása az áthidalható távolságra 283
16.7.1 Az érpárok kiválasztása 284
16.7.2 Az áthallási teljesítmény 284
16.7.2.1 Az áthidalható távolság egy kábeles üzemmódban 293
16.7.2.2 Az áthidalható távolság két kábeles üzemmódban 295
16.8 A nagy erősítésű regenerátor 297
16.8.1 A termikus zajok 298
16.8.2 Az erősítő termelte zaj 299
16.8.3 Példa nagy erősítésű regenerátorra 301
16.9 A regenerátorok és a regenerátor-tartály konstrukciója 301
16.10 A primer PCM rendszer gazdaságossága 302
17. A szimmetrikus kábelen üzemelő egyéb rendszerek 304
17.1 A 8,448 Mbit/s-os rendszer vonalszakasza 305
17.2 A kis csatornaszámú rendszerek 306
17.3 A digitális integrált hálózat 308
17.4 Digitális átvitel a telefonkészülékig 308
17.4.1 Az időosztásos kéthuzalos digitális átvitel 309
17.4.2 A frekvenciaosztásos kéthuzalos digitális átvitel 313
17.4.3 Kéthuzalos átvitel hibrid duplex üzemmódban 314
18. A koaxiális kábeles rendszerek vonalszakasza 316
18.1 A koaxiális kábel 316
18.2 A koaxiális kábelen üzemelő rendszerek áttekintése 318
18.3 A távtáplálás koaxiális kábelen 320
18.4 A koaxiális rendszerek vonali kódolása 321
18.5 A koaxiális kábeles rendszerek regenerátorainak felépítése 326
18.6 A koaxiális hibrid rendszerek 337
19. A PCM összeköttetések megbízhatósága 338
19.1 Egy összeköttetés hibaforrásai 338
19.2 A megbízhatóság számítása 339
19.3 A hibaelhárítási idő és az üzemkészség 342
19.4 A megbízhatóság növelése "meleg" tartalékkal 343
20. A mikrohullámú digitális átvitel 344
20.1 Alapfogalmak 344
20.2. A frekvencia kiosztás 352
20.3 A digitális rádió moduláció 356
20.4 A digitális mikrohullámú berendezések felépítése 361
20.5 A digitális mikrohullámú berendezések 364
Függelék 369
F.1 Távíró (adat), FDM jelek, zene, TV digitális átvitele 369
F.1.1 Távíró (adat) jel digitális átvitele 369
F.1.2 FDM jelek digitális átvitele 372
F.1.3 Zene digitális átvitele 374
F.1.4 TV jel digitális átvitele 377
F.2 A PCM berendezésekre vonatkozó CCITT ajánlások 383
F.3 A CCIR 1982-es kötetei 387
F.4 Utólagos megjegyzések 388
F.4.1 Megjegyzések a 7.2 ábrához.Az x/sinx korrekció 388
F.4.2 A végtelen nagy energiájú Dirac impulzus 390
F.4.3 Összefüggés a jel/zaj és a hibaarány között 391
F.4.4 A "minta" szó értelmezése 391
F.4.5 A bit/s és a baud 392
F.4.6 A PSK eljárás. Kód vagy moduláció? 392
F.4.7 A kábel-csillapítás hatása a jel teljesítményére 392
Irodalom 394

Témakörök