Előszó
A telefon 1870-ben történt feltalálását követő száz évben a [hírközlés úgyszólván kizárólagosan analóg jelátvitellel történt. Az elvi problémák fokozatos megoldása után az elektromos technológia és az alkatrészipar úgyszólván azonnal szállította a megvalósításhoz szükséges eszközöket. így születtek meg először a hangfrekvenciás majd később a vivőfrekvenciás berendezések.
A fejlődés ezen a területen az 1950-es években lezártnak tekinthető. Ezután már csak a félvezetők bevezetése és a berendezések kisebb módosítása és tökéletesítése következett, de alapvető, az analóg átvitelt lényegében érintő továbbfejlődés nem történt. Úgyszólván teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy az analóg jelátvitellel kapcsolatban ma már minden probléma meg van oldva, további fejlődés nem lehetséges.
Röviden tekintsük át az analóg jelátvitellel elért eredményeiket. A vezetékes hírközlésben a mai legtökéletesebb átvivő (közegen, a koaxiális kábelen kb. 60 MHz-ig vihetünk át jeleiket. Ez elegendő 10.800 beszédcsatorna vagy más ekvivalens sávszélességű jel átvitelére. Kísérletek folynak a frekvenciatartomány 200 MHz-ig való kiterjesztésére, de ez abszolút felső határnak tekinthető. Ilyen magas frekvenciatartományban az erősítők nemlinearitása már alig szorítható le a megkívánt érit ék alá. Másrészt ilyen frekvenciákon a koaxiális kábelek csillapítása is olyan mértékben megnő, hogy az erősítőszakaszok hossza 1 km alá lecsökken, ami nem valósítható meg gazdaságosan.
Mivel egy kábelben több koaxiális cső helyezhető el, egy kábellel több tízezer beszédcsatorna vagy ezzel ekvivalens sávszélességű, mindkét irányú jelátvitel valósítható meg.
Hasonló számú beszédcsatorna átvitele valósítható meg egy-egy nyomvonalon a korszerű mikrohullámú berendezésekkel is.
Mivel egy nyomvonalon tetszőleges számú koaxiális kábel fektethető le anélkül, hogy köztük zavaró hatások lépnének fel, la létesíthető beszédcsatornák száma igen nagy lehet, velük a mai igényeket minden további nélkül ki lehet elégíteni.
Felmerül tehát a kérdés, miért van mégis szükség új átviteli módok keresésére? A fontosabb okok a következők:
a./ Az analóg átvitel alapjában véve bonyolult. Az alkalmazott AM vagy FM moduláció szűrők alkalmazását teszi szükségessé, amelyek tervezése, gyártása nehézkes. A szűrők költségesek és nagyméretűek. Lényeges változást a mechanikai és kristályszűrők szélesebb körű alkalmazása sem jelent.
Ezzel szemben a modern félvezető technika segítségével a digitális áramkörök egyre könnyebben gyárthatók, egyre kisebb méretekben és olcsóbban és egyre szélesebb frekvenciatartományban.
Vissza