A pataki mult hétköznapjai

Előszó

Patak történelme gazdaságtörténeti vonatkozásaiban is értékes és eleven része volt a magyar életnek. Sajnálatos, hogy a pataki mult gazdaságtörténeti vonatkozásainak vizsgálatát meglehetősen elhanyagolták a pataki helytörténet kutatói. Megbízható kutatás pataki viszonylatban e téren elsősorban a pataki váruradalom gazdaságtörténeti vonatkozásaival kapcsolatban történt. (V.ö. Ravasz J.: A sárospataki uradalom gazdálkodása ... Bp. 1938.)
Ennek az uradalomnak valóban központi szerepe volt e vidéken és Patak a vári nagybirtok Caput bonoruma volt. Maga az uradalom is történelmi szerepet játszott mindaddig, ameddig a pataki várnak e tájban történelmi küldetése is volt. Az 1750-es évektől kezdve azonban a pataki gazdasági életnek csak kerékkötője volt a nagy uradalom. „A pataki mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi életnek ereire és forrásaira ránehezkedett egy pigra massa, a regnum dominale, a földesúri nagy birodalom" (Adalékok: 1914: 173.). A korcsmáltatás, a húsmérés, a bányajog, a száraz és ászokvámok feletti uradalmi rendelkezés, a dézsmák, tizedek, az úrdolga, a földbér, a pallosjog, az urasági jog alatt levő házak utáni taxa, csak kerékkötők voltak Patak gazdasági életében.
Mi most ebben a keretben Patak városának gazdaságtörténeti vonatkozásait tárjuk fel vázlatosan. Természetesen, a vári uradalom gazdaságával kapcsolatos azon kérdéseket is érintjük, amelyek a város gazdasági életével is összefüggésben vannak.
A pataki hétköznapok munkás életéről ad részképet Vályi András: Magyarországnak leírása (Budán 1796) c. könyvében : „Patak lakosai kézimesterségek, föld- és kivált szöllőmivelés utján élnek, némelyek, a diákok és kisebb tanulók által, akiknek itten igen oltsó élelmek és tanulásra elég alkalmatos módjuk van. Határja szorgalmatos müvelés után elég jó termékenységü, borai kivált némely helyeken nevezetesek, országútjában lévén, eladásra módjuk van. Hala bőven és oltsó elsőosztálybeli: a kispatakiak többnyire halászatból és tsikászásból élnek." Vissza