1.062.338

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A pártszervezési és oktatási munka kérdései

Fordító
Budapest
Kiadó: Szikra
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 95 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta Franklin-nyomda N. V., Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
1. Ki lehet a SzK(b)P tagja?
A kommunista párt magas célkitűzései és e célok megvalósításáért vívott küzdelem nehézségei megkövetelik, hogy a párt tagjai olyanok legyenek,... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
1. Ki lehet a SzK(b)P tagja?
A kommunista párt magas célkitűzései és e célok megvalósításáért vívott küzdelem nehézségei megkövetelik, hogy a párt tagjai olyanok legyenek, akik szívósan és odaadóan harcolnak a kommunizmus ügyéért. A párt összeforrottsága, politikai vonala és végeredményben magának a pártnak a sorsa attól függ, hogy kikből áll a párt. Ennélfogva, mint Sztálin elvtárs mondotta, „pártunk ... erőd ..., amelynek kapui csak a méltók előtt nyílnak meg".
A bolsevik párt egész története azt mutatja, hogy ez a párt valóban a munkásosztály, a dolgozók legjobbjait választja sorai közé. A bolsevik pártot a párttagságról szóló és a SzK(b)P szervezeti szabályzatában olvasható lenini megfogalmazás vezeti: „A párt tagja az, akt magáévá teszi a párt programját, dolgozik o párt valamely szervezetében, aláveti magát a párt határozatainak és fizeti a tagdíjat". Lenin ezt a meghatározást a bolsevizmus hajnalán tette. És bár az elmúlt évtizedekben a párt munkájának körülményei megváltoztak, Leninnek a párttagságról szóló megfogalmazása annyira időszerűnek bizonyult, hogy ma is irányadó a párt számára. Vissza

Tartalom

I. A SzK(b)P tagságáról
1. Ki lehet a SzK(b)P tagja? 5
2. Milyen okmányokat kel) benyújtania annak, aki belép a SzK(b)P-ba? 7
3. Mi a rendje az alapszervezetben a tagfelvételi kérelmek megvizsgálásának ? 8
4. Meg lehet-e vitatni a felvételi kérelmet pártnapon? 9
5. Dönthet-e a tagfelvételi kérelem ügyében a műhely-pártszervezet? 9
6. Mi a tagfelvételi kérelem megvitatásának rendje az olyan alapszervezetekben, amelyekben osztályok, brigádok stb. alapján létrejött pártcsoportok vannak? 9
7. Meg kell-e vitatni a tagfelvétel kérdését az általános üzemi taggyűlésen, ha a pártszervezetnek pártbizottsága van? 10
8. Milyen rendben történik a pártba való felvételi kérelmek megvizsgálása a járási pártbizottságban? 10
9. Megvizsgálhat-e egy pártbizottság olyan tagfelvételi határozatot,
amelyet egy másik járás alapszervezete hozott? 11
10. Milyen időponttól kezdve számít valaki párttagnak? 11
11. Kit ajánlhat egy kommunista a párt tagjául ? 11
12. Mennyi ideig érvényes az ajánlás? 13
13. Érvényes-e a SzK(b)P olyan tagjának ajánlása, aki a pártba belépőt a múltban végzett közös munka alapján ismeri? 13
14. Érvényes-e a SzK(b)P olyan tagjainak az ajánlása, akik más járási pártszervezetek tagjai? 14
15. Milyen esetekben hitelesíti a járási f pártbizottság a SzK(b)P-ba
való belépéshez szükséges ajánlást? 14
16. Köteles-e a pártba tagként vagy tagjelöltként belépő komszomolista benyújtani a Komszomol járási (városi) bizottságának ajánlását? 15
17. Miért vezették be a tagjelöltséget? 15
18. Fel lehet-e venni a SzK(b)P tagjai közé olyan tagjelölteket, akik ideiglenes létszámban szerepelnek? 15
19. Kiterjednek-e a SzK(b)P szervezeti szabályzatában megállapított pártbüntetések a tagjelöltekre? 16
20. Ki lehet-e zárni valakit a pártból távollétében? 16
21. Megvizsgálhatja-e a járási pártbizottság az alapszervezet megkerülésével egy kommunista személyes ügyét? 17
22. Milyen pártbüntetéseket kell rávezetni a kartotékra? 18
23. Milyen rendben történik az alapszervezetek pártbüntetésről szóló határozatainak megerősítése? 18
24. Fel kell-e tüntetni a pártokmányokban a pártbüntetést, ha a magasabb pártszerv az erre vonatkozó határozatot hatályon kívül helyezte? 19
25. Meg kell-e említeni a kérdőíven a pártbüntetést, ha azt nem vezették rá az illető kommunista kartotékjára? 19
26. Kezdeményezheti-e a pártszervezet valamely kommunista pártbüntetésének hatálytalanítását? 19
27. Meg kell-e említeni a kérdőíven és az önéletrajzban a hatálytalanított pártbüntetést? 19
II. Az alapszervezetek munkájáról
1. Hogyan jönnek létre az alapszervezetek? 20
2. Lehet-e a műhelyekben műszakonkénti pártszervezeteket létesítem? 20
3. Lehet-e alapítani műhelyszervezeteket ott, ahol száz kommunistánál kevesebb van? 21
4. Lehet-e pártcsoportokat alakítani olyan műhelyekben ahol nincsenek műhelypártszervezetek? 21
5. Alakítanak-e pártcsoportokat a kolhozpártszervezetekben? 21
6. Hogyan kell megszervezni a pártcsoportnak a maga munkáját? 22
7. Milyen esetekben alakítanak tagjelöltcsoportokat és melyek ezek feladatai? 23
8. Milyen esetekben alakítanak egyesített párt-és komszomolcsoportokat s melyek ezek jogai és kötelességei? 25
9. Milyen jellegűnek kell lennie valamely vállalati alapszervezet munkájának a gazdasági vezetők utasításaival kapcsolatban? 25
10. Hogyan történik a pártellenőrzés az igazgatás gazdasági tevékenysége felett? 26
11 . Van-e joga a műhelypártszervezetnek az igazgatóság működésének ellenőrzésére? 29
12. Melyek egy szovjet intézmény alapszervezetének feladatai? 30
13. Mivel kell foglalkoznia a kolhozpártszervezetnek? 32
14. Hogyan végezze munkáját a falusi pártszervezet? 34
15. Miért szükséges feltétlenül, hogy a népnevelőgárda vezetője az alapszervezet titkára legyen? 36
16. Hogyan szervezik meg faluhelyen a népnevelőgárdákat? 37
17. Kinek a munkáját bírálja meg a beszámoló és választó taggyűlés: a vezetőség, vagy az egész szervezet munkáját? 38
16. Hogyan kell fogadni a vezetőség munkájának bírálatát, amely a beszámoló és választó taggyűléseken hangzik el? 39
19. Résztvesznek-e a választásban azok a párttagok, akik az ideiglenes pártlistán szerepelnek? 40
20. Meg lehet-e választani valamely párttagot távollétében a pártvezetőség tagjául? 40
21 . Van-e pártvezetőségi pótválasztás? 40
22. Hogyan oszlanak meg a kötelességek az alapszervezet vezetőségének tagjai között? 41
23. Hogyan kell megtartania pártszervezet beszámolóit: csak akkor-e,
ha lejár megbízatásuk, vagy pedig időszakonként? 42
24. Lehet-e gyűlést tartani munkaidő alatt? 43
25. össze lehet-e hívni együttes párt- és komszomol-gyűléseket? 44
26. Tarthat-e két alapszervezet közös taggyűléseket? 44
27. Be lehet-e engedni a taggyűlésre olyan párttagot, aki más pártszervezet nyilvántartásában szerepel ? 44
28. Ki vezeti a taggyűlést? 45
29. El kell-e készítem előre a taggyűlésre a határozati javaslatot? 45
30. Minek kell tekintem a titkár közlését a korábban hozott határozat végrehajtásáról a taggyűlésen: beszámolónak-e vagy tájékoztatásnak? 46
31. A taggyűlésen meg kell-e erősíteni a vezetőség jegyzőkönyveit? 47
32. Mi a módja az alapszervezetekben a párttagok nyilvántartásbavételének vagy törlésének? 48
33. Be kell-e jelentenie az alapszervezet titkárának a taggyűlésen a szervezethez érkezőket? 49
34. Mi a tagsági dijak fizetésének rendje? 50
35. Mely időponttól kezdve fizetik a tagsági díjat a pártba felvett tagjelöltek? 51
36. Milyen módon küldje be az alapszervezet titkára a párttagsági díjakat? 51
37. Hogy állapítják meg valamely párttag tagsági díj tartozását? 52
III. A városi, járási pártbizottság munkájáról
1. Mi a szerepe a pártaktívának a pártszervezet életében? 53
2. Helyes-e összehívni a pártbizottság ülését a választmánnyal együtt? 54
3. Kiegészítheti-e a járási választmány a járási pártbizottság létszámát a póttagok közül? 55
4. Hogyan kell összeállítani a pártbizottság munkájának naptári tervét? 56
5. Milyen rendben történik az alapszervezetek titkárainak megerősítése a járási pártbizottságban? 57
6. A pártbizottság osztályvezetőit csupán a pártbizottságban vagy a választmányban kell-e megerősíteni? 57
7. Adhatnak-e a pártbizottság osztályai saját nevükben vezető jellegű utasításokat? 58
8. Hogyan kell megszervezni a pártbizottság instruktorának munkáját? 58
9. Kinek kell elolvasnia a járási pártbizottságban az alapszervezetek gyűléseiről felvett jegyzőkönyveket? 61
10. Melyek a járási pártbizottság pártstatisztikai és adminisztrációs irodájának a kötelességei? 62
11. Milyen okmányok alapján vezetik rá a kartotékra a párttagok adataiban történt változásokat? 64
12. Milyen módon történik a párttagok átlépése egyik pártszervezetből a másikba? 65
13. Szükség van-e kiegészítő döntésre, hogy töröljék a párt nyilvántartásából azt a párttagot, akit a pártszervezet döntése alapján irányítottak más munkára? 66
14. Hol kaphatják meg a pártokmányokat azok a párttagok, akik valamilyen oknál fogva nem kaphatták meg azokat annál a szervezetnél, ahol felvették őket a pártba? 67
15. Fel lehet-e venni a párt nyilvántartásába azt a párttagot, akit egy minisztérium vagy hivatal helyezett át és igazolószelvény nélkül érkezett a pártszervezethez? 68
16. El lehet-e küldeni a kartotékokat a járási pártbizottságnak a párttagok személyes kérése alapján? 68
17. Ki szedi be a tagdíjakat az egymagukban álló párttagoktól? 69
18. Mivel keli foglalkoznia a pártértekezlet által választott ellenőrző bizottságnak? 69
Szlepov: Emeljük szakadatlanul a pártoktatás színvonalát 71
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem