A párt újjászervezése 1956-1957

Előszó

Pártunk 1956-1957. évi újjászervezésének időszaka a magyar kommunista mozgalom, a szocialista építőmunka tapasztalatainak rendkívül gazdag tárháza. Eredményei, tanulságai forradalmi erőt, bizonyos értelemben útmutatást adnak mai tevékenységünkhöz, elméleti és gyakorlati munkánkhoz. A párt újjászervezése történelmi bizonyítéka annak, hogy forradalmi mozgalmunk képes a belső megújulásra, az átmeneti vereségek, kudarcok okainak feltárására, azok felszámolására. A munkásosztálynak objektív érekei fűződnek a tudatos képviseletére és harcának vezetésére hivatott párt eszmei, politikai, szervezeti megerősítéséhez. A belső megújulás feltétele, hogy a mozgalom hű maradjon azokhoz a forradalmi eszmékhez, amelyek meghatározzák elméleti-politikai arculatát és irányt mutatnak politikai küzdelmeihez. E hűség jegyében képes a mozgalom leküzdeni minden torzulást, felszámolni az elkövetett hibák következményeit. A forradalmi elmélet, a marxizmus-leninizmus tanítása alapján kellett megoldást találni abban a helyzetben is, amelybe a párt - részben az elkövetett hibák, részben a megváltozott társadalmi feltételek következtében - 1956. október 23-a után került.
Az elmúlt 30 év történelmi távlatának fényében világosan látható és felmérhető annak jelentősége, hogy a magyar kommunista mozgalom ebben a megújulási folyamatban - saját forradalmi erői mellett - támaszkodhatott a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista világrendszer országainak elméleti, erkölcsi, politikai, gazdasági és a munkás-paraszt hatalom megvédéséhez szükséges katonai segítségre. Vissza