I. kötet | |
Szabó István: Bevezetés | 7 |
A jobbágyrendszer maradványai | |
Für Lajos: Jobbágyföld - parasztföld | 33 |
A törvényalkotás félszázados útja | 33 |
A sorsdöntő "úrbéri" minőség | 51 |
Osztozás a jobbágyi maradvány-, és irtványföldeken | 81 |
A földesúri szőlődézsma megváltása | 101 |
Küzdelem a legelőért és erdőért | 108 |
A végrehajtás mérlege | 139 |
Gyimesi Sándor: A telepítvényes falvak "felszabadulása" | 154 |
A telepítvényes falvak, típusaik és eredetük | 154 |
A telepítvényes viszony | 167 |
A telepítvényesek kimaradása a jobbágyfelszabadításból | 177 |
A "felszabadító" 1873. évi törvény és végrehajtása | 189 |
Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás | 207 |
A tagosítás szüksége | 207 |
Tagosítások a XIX. század közepén | 218 |
Új tagosítási törvények | 235 |
A tagosítás új szakasza | 245 |
Függelék: Adatok a parasztbirtok szétszórtságához egyes községekből a XX. század elején | 260 |
A termelés | |
Varga Gyula: A parasztgazdaság munkaeszközei | 267 |
A parasztság hagyományos munkaeszközei a jobbágyfelszabadítás korában | 272 |
A gép a mezőgazdaságban | 287 |
A gépesítés tényezői Magyarországon | 300 |
Az eszközváltás mérlege a parasztgazdaságban | 318 |
Balogh István: A paraszti gazdálkodás és termelési technika | 349 |
A magyar mezőgazdaságtan főbb kérdései a jobbágyfelszabadítás előtti évtizedekben | 349 |
A magyar paraszti gazdálkodás a jobbágyfelszabadítás korában | 356 |
A tőkés fejlődés útján | 375 |
A termelési technika átalakulása | 393 |
Balogh István: Az alföldi tanyás gazdálkodás | 429 |
A fordulós és tanyás gazdálkodási rendszer | 429 |
A tanyás gazdálkodás típusai és a tanyai lakosság száma (1848-1870) | 435 |
A tanyás gazdálkodás kiterjedése és termeléstechnikai fejlődése (1870-1914) | 455 |
A tanyás gazdálkodás társadalmi problémái | 468 |
II. kötet | |
A parasztbirtok | |
Orosz István: A differenciálódás és kisajátítás | 9 |
A parasztbirtok helye az ország birtokrendszerében | 13 |
A parasztbirtok változásai az úrbéri birtokrendezések következetében | 46 |
A parasztbirtok változásai az úrbéri birtokrendezésének lezáródása és 1914 között | 107 |
Hársvalfi Péter: Törekvések a parasztbirtok "védelmére" | 146 |
A parasztföld birtokjogi helyzete a korlátlan tulajdonjog kimondásjoga (1871) | 147 |
Az "agráriusok" és a parasztföld | 160 |
Újabb kísérletek - régi eszközökkel | 174 |
Szabad György: A hitelviszonyok | 184 |
A hitelhiány és a konzervatív hiteljog korlátjai között | 188 |
A szabad verseny sodrában | 205 |
A banktőke függésében | 217 |
Varga István: A közterhek | 246 |
A közteherviselés bevezetése | 252 |
Az új egyenes adó-rendszer | 258 |
Az adóteher | 287 |
Birtoktalanok | |
Sárközi Zoltán: A summások | 321 |
Mezőgazdasági vándormunkások | 323 |
A summásmunka térfoglalása | 334 |
A summások gazdasági és társadalmi viszonyai | 355 |
Summásjárás Kelet-Európában | 371 |
Katona Imre: Átmeneti bérmunkaformák | 382 |
Hajózási, erdei és vasúti munkások | 390 |
Építő és téglagyári munkások | 399 |
Kubikosok | 406 |
Rácz István: Parasztok elvándorlása a faluból | 433 |
A városok peremén | 437 |
A nyomor karavánjai | 450 |
Az itthon maradtak és a hazatértek | 477 |
Kultúra, autonómia, szövetkezet | |
Balogh István: A paraszti művelődés | 487 |
A paraszti műveltség a XIX. század közepén | 488 |
Egy nemzedék eszményei és a valóság (1840-1870) | 500 |
A művelődés intézményes útja és ereményei (1870-1914) | 527 |
A spontán művelődés útja | 550 |
Horváth Zoltán: A községi önkormányzat és a parasztság | 565 |
Az 1848-i vívmány: szabad község | 572 |
A községi szervezet az abszolutizmus kormányzatának igájában | 577 |
A községi autonómia válsága a kiegyezés korában | 598 |
Gyimesi Sándor: A parasztság és a szövetkezeti mozgalmak | 616 |
A szövetkezeti mozgalom | 624 |
Szervezet és működés | 639 |
A mozgalom mérlege | 645 |
Európai párhuzam | |
Niederhauser Emil: A parasztság - Európában | 655 |
Rövidítések a levéltári jelzetekben | 693 |
Bibliográfia | 695 |
Mutató | 725 |