A pápoci prépostság iratai

Előszó

A Győri Egyházmegyei Levéltár állagai közül az egyik legkisebb a győri káptalan magánlevéltárának részét képező pápoci prépostság iratai, koránál fogva történetileg mégis igen értékes. Az Isteni Megváltóról nevezett pápoci prépostságot négy fős káptalanával Magyar Pál özvegye, Gelsei Margit alapította 1365-ben. A prépost egyben a győri káptalan kanonokja is volt, ezért a káptalannak a török hódítás következtében történt megszűnésével birtokai és iratanyaga a győri káptalan majd az egyházmegye tulajdonába kerültek. Időben - nem tekintve a másolatban fennmaradt korábbi iratokat - 1281-től 1943-ig terjed az iratanyag, gyakorlatilag addig, amíg a prépost kérésére 1936-ban átíratták a szemináriumra birtokait, majd a háborút követő időszakban a birtokkezelés is kikerült a prépostok hatásköréből. A prépostság és birtokegyütteseinek (főleg Écs, Páli, Pápoc, Pázmánd és a beléjük olvadt puszták) iratanyaga mellett tartalmazza a kegyurasága alá tartozó plébániák, az általa fenntartott iskolák, alapítványok és más intézmények írásos hagyatékát is. A pápoci prépostság iratai három fő részre tagolódik, ezek a Törzsanyag, az ebből kialakított Cimeliotheca et theca sorozat, amelyről az elkészült darabszintű lajstromot is közöljük, valamint a Gazdasági iratok sorozata. Tekintsük bármily hagyományosnak, a Törzsanyag-Gazdasági iratok tagolás látszólag önkényes, azonban még az anyag eddigi keveredettsége, töredékessége, a korai gazdasági anyagnak a Törzsanyaghoz való hasonlósága mellett is egyértelműen az iratkezelési gyakorlat megváltozásán alapul. Vissza