Előszó
A magyar fonóipari szakirodalom hézagpótló munkával bővül ezzel a kiadvánnyal. A szakkönyvet hosszú gyakorlattal rendelkező művezető írta a fonóipari művezetőknek, technikusoknak azzal az elhatározással, hogy segítségükre legyen műszaki problémáik gyakorlati megoldásában.
Az eddig ismert elméleti tárgyú fonóipari szakkönyvek mellett ennek a munkának a jelentősége ott keresendő, hogy elméleti síkon el nem sajátítható, a gyakorlat alapján kialakult ismereteket ad közre. Időszerűsége a sok tanulnivágyó és az elméleti tanulási lehetőséget kihasználó ipari szakmunkásnak, átképzősnek, fiatal technikusnak lehetőséget nyújt arra, hogy egy életen át szerzett gyakorlati tapasztalatot, fogást ismerjen meg a könyv áttanulmányozásával.
Ezek azok a problémák, amelyek a múltban a szakemberek titkolódzása miatt nem voltak ilyen egyszerű módon megszerezhetők; hosszú, áldozatos munka, véletlenek juttatták hozzá még a gyakorló szakembert is ezekhez az ismeretekhez, arról nem is szólva, hogy feltörekvő szakmunkások részére sohasem nyílott lehetőség megszerzésükre.
Rigler János könyve foglalkozik a fonóművezető, a fonótechnikus, összes munkaterületeivel. Megkezdi az új gépek szerelésének tárgyalásával és ezzel kapcsolatosan ismerteti az általános gépszerelési szabályokat, majd kitér az egyes fonógépek speciális szerelési problémáira. Foglalkozik a fonógépek gyártásra való előkészítésével, a különböző termelőorgánumok beállításával. Foglalkozik * továbbá mindazokkal a fonóipari számításokkal, amelyek az anyagnak az előírt fonallá való alakításához a különböző gyártási lépcsőkön szükségesek. Kitér a fonallal kapcsolatos számításokra, a fonalszám, a nyújtás, az egyesítés, a sodrat számításaira és a csatlakozó művezetői problémákra. Foglalkozik a gépek fordulatszámával, a termelékenység kiszámításával, továbbá mindazokkal a kérdésekkel, amelyek egy általános fonóterv felállításához, annak a gépeken és a berendezéseken való érvényesítéséhez szükséges.
Vissza