A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága

Szerző

Budapest

'Balla Zoltán: A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	178 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-05-7444-6
Megjegyzés:	További szerzők a könyvben. Fekete-fehér és színes képekkel, ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szeizmikus veszélyeztetettség megítélése szempontjából a legfontosabb kérdés: várható-e a vizsgált objektumot érintő földrengés, és ha igen, milyen erősségű. Ez a kérdés többféle megközelítésben tárgyalható, de a lényeg mindig az, hogy a jövőbeli földrengések lehetőségét és erősségét múltbeli események és folyamatok alapján becsüljük meg. A különböző megközelítések között eltérések vannak egyrészt abban, milyen távoli múlt eseményeit vizsgáljuk, másrészt abban, mennyire közvetlenül kapcsolódnak az illető jelenségek a földrengésekhez. Nyilvánvaló, hogy minél közelebb vannak időben és minél szorosabb kapcsolatban állnak a földrengésekkel a tanulmányozott események és folyamatok, annál megbízhatóbbak a levont következtetések.
A földrengésekkel legszorosabb kapcsolatban nyilvánvalóan maguk a földrengések állnak, ezért a szeizmikus kockázatot többnyire a korábbi földrengések elemzésével igyekeznek meghatározni. Hazánk a kis és közepes szeizmicitású térségek kategóriájába tartozik, ahol a jövőben várható földrengéstevékenységre csak egy hosszabb, valószínűleg s többezer éves megfigyelési intervallum alapján lehet következtetni. RETHLY A. (1952) katalógusában ugyan feldolgozta a hazánkban 456-tól megfigyelt rengéseket, de anyaga messze nem teljes, s megbízhatóbb adataink csak az elmúlt két-három évszázadból vannak. Ezek alapján még eloszlási törvényszerűségeket is nehéz körvonalazni, ezért a szeizmikus kockázat becslésében egyéb adatokat is használnunk kell.
A földrengések a földkéregben lejátszódó mozgások konkrét megnyilvánulásainak tekinthetők. A kéregmozgások egészében véve a geológia, a tektonika tárgykörébe tartoznak, ezért a földrengések előrejelzésében általában nagy szerepet tulajdonítanak a szerkezeti vizsgálatoknak, amelyeket részint földtani módszerekkel, részint a társtudományok: geofizika, geomorfológia stb. keretében végzett kutatások kiegészítésével folytatnak le.
A Paksi Atomerőmű Rt megbízásából a telephely szeizmicitása és az atomerőmű biztonsága szempontjából mértékadó földrengés meghatározásának érdekében már több mint egy évtizede kiterjedt, a földtudományok több területét érintő kutatások folytak a létesítmény területén és tágabb környezetében. A vizsgálatok során jelentős mennyiségű adat, geológiai, tektonikai, geofizikai, szeizmológiai, geotechnikai és geomorfológiai ismeret és tapasztalat halmozódott fel jelentések, szakvélemények, részben publikációk formájában. Az elvégzett kutatások a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő telephely minősítés példáját adják.
Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ (Szerkesztők) 9
CHIKÁN Géza - CHIKÁN Gézáné - KÓKAI András - TURCZI Gábor:
Földtani vizsgálatok Paks környékén, 1985-1994 11
1. Bevezetés 11
2. Felszíni földtani felvételek 12
3. Fúrásos kutatás 17
4. Mesterséges feltárások 19
5. A földtani képződmények szintézise 20
6. Térinformatikai adatbázis 21
Irodalom 25
BALLA Zoltán - DUDKO Antonyina - MAROS Gyula: Paks környékének
mélyszerkezete és neotektonikája 33
1. Bevezetés 33
2. A medencealjzat szerkezete 34
2.1. Gravitációs és mágneses anomáliakép 34
2.2. A medencealjzat gravitációs hatása 35
2.3. Következtetések 36
3. A miocén képződmények szerkezete 37
3.1. Törések 37
3.2. Összletek 38
3.3. Következtetések 39
4. A negyedidőszaki üledékek szerkezete 40
4.1. Mélyebb szintek: sekélyszeizmikus szelvények 40
4.2. Felszín közeli rétegek: kőzetrésmérések 41
4.3. Felszín: űrlineamensek 43
4.4. Következtetések 43
5. Összesítés 43
Irodalom 45
RÁNER Géza - SZABÓ Zoltán (összeáll.): Geofizikai kutatások Paks
térségében 61
1. A Paksi Atomerőmű Rt. megbízásából végzett geofizikai mérések áttekintése 61
2. Neotektonikai kutatások, aktív vagy várhatóan aktív törések meghatározása 62
3. A tektonika és a földrengések közötti kapcsolat 63
4. Távérzékelési felvételek digitális vizsgálata (GULYÁS A.) 64
5. Légigeofizikai vizsgálatok 65
6. Gravitációs kutatások (SZABÓ Z.-PÁNCSICS Z.) 65
7. Földmágneses kutatások (KOVÁCSVÖLGYI S.) 67
8. Tellurika, magnetotellurika (MADARASI A.-NEMESI L.-VARGA G.) 67
9. Szeizmikus mérések 68
9.1. Refrakciós mérések 69
9.2. Reflexiós mérések (D. LŐRINCZ K.-REDLERNÉ TÁTRAI M.) 69
9.3. Sekélyszeizmikus mérések (GUTHY T.) 71
9.4. Dunai szeizmikus mérések (TÓTH T.) 71
9.5. A szeizmikus mérések további feladatai 72
10. Geoelektromos mérések (NEMESI L.-STICKEL J.) 72
11. Mérnökgeofizikai szondázások (FEJES I.-STICKELJ.) 72
12. Földradar mérések (PATTANTYÚS-Á. M.) 73
13. Szeizmokarotázs, P, S, Q mérések (TÖRÖS E) 74
14. Mélyfúrási geofizika (BUCSI SZABÓ L.) 74
15. Összefoglalás 74
Irodalom 75
SZEIDOVITZ Győző - VARGA Péter: A Paksi Atomerőmű telephelyének
földrengésbiztonsága, kárpát-medencei nagyobb rengések áttekintésével 95
1. Bevezetés 95
2. Paks földrengésbiztonságával foglalkozó szakvélemények áttekintése 95
3. Földrengésforrások felderítésének lehetőségei 101
4. A Kárpát-medencében keletkezett néhány nagyobb rengés paramétereinek
és geokörnyezetének áttekintése 102
4.1. A pannon rétegeket is érintő töréses zónák 104
4.2. A pleisztocén és holocén mozgásokra utaló nyomok 104
4.3. Földrengésforrások stabilitása 105
4.4. Blokkok kontúrjainak vizsgálata 106
4.5. A kecskeméti földrengés (1911) 107
5. Összefoglalás 109
Irodalom 109
TÓTH László - MÓNUS Péter: A Paksi Atomerőmű mikroszeizmikus
megfigyelő hálózata 113
1. Bevezetés 113
2. Szeizmológiai, műszaki koncepció 114
3. Az állomások helykiválasztásának szempontjai 114
4. A mérőhálózat konfigurációja és felépítése 115
5. A mérési eredmények feldolgozása és szeizmológiai értelmezése 115
6. Eredmények 116
Irodalom 117
TÓTH Tamás - HORVÁTH Ferenc: Neotektonikus vizsgálatok nagyfelbontású
szeizmikus szelvényezéssel 123
1. Bevezetés 123
2. Szeizmikus szelvényezés alapjai 124
2.1. A mérési módszer fizikai alapjai és gyakorlati kivitelezése 124
2.2. A mérési eredmények feldolgozása és értelmezése 126
3. Többcsatornás, közepes behatolási mélységű szeizmikus mérések a Dunán 127
3.1. Mérési módszer 127
3.2. Feldolgozás menete 128
4. Szárazföldi nagyfelbontású szelvények (ELGI mérések) újrafeldolgozása 130
5. Értelmezés 132
5.1: A rétegtani és szerkezeti elemek kijelölése a szelvényeken 132
5.1.1. A kvarter/pannon diszkordancia felület kijelölése a szelvényeken 132
5.1.2. Vetők kijelölése és korrelációja 133
5.2. A vetődések kora és mértéke: a mai aktivitás és a „képesség" problémája 136
6. Következtetések 137
Irodalom 138
MAROSI Sándor - SCHWEITZER Ferenc: Geomorfológiai vizsgálatok
Paks környékén 153
1. Bevezetés 153
2. Atektonikus kőzetrések 153
3. Felszínfejlődési vázlat, rekonstruált ősföldrajzi kép 154
3.1. Folyóvízi üledékek feküjének paleodomborzata az atomerőmű térségében 155
3.2. A mezőföldi völgyhálózat irányítottsága 156
3.3. Alföld-peremi erózióbázisok és a Duna helyváltoztatásai 157
3.4. A dunai medrek irányváltozásai 158
3.5. Löszhátsági völgyek és az Os-Sárvíz 159
4. A domborzati formák (geomorfológiai térkép) 159
4.1. Folyóvízi eróziós és akkumulációs formák 160
4.2. Komplex genezisű formák 161
4.3. Deflációs formák 162
4.4. Antropogén formák 163
5. Összefoglalás 163
Irodalom 164
ZÁRSZÓ (Szerkesztők) 177

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem