Előszó | 3 |
Bevezetés | 5 |
A növénynemesítés és vetőmagtermelés fogalma | 5 |
A növénynemesítés és vetőmagtermelés fejlődése Oroszországban | 9 |
A nemesítés és vetőmagtermelés fejlődésének szovjet szakasza | 17 |
A növények egyéni fejlődése. Az örökletesség és annak változékonysága | |
Az élő és az élettelen testek természete és kölcsönös viszonya a környezettel | 27 |
Az örökletesség fogalma | 27 |
A változékonyság fogalma | 30 |
A növények növekedése és fejlődése | 31 |
A szakaszos fejlődés elmélete | 34 |
Konzervativizmus a növények örökletességében | 51 |
A növények egyéni fejlődésének irányítási módjai | 53 |
Az örökletesség megváltozása a környezeti viszonyok hatására és a szaporodáskor | |
Az örökletesség megváltozása a környezeti viszonyok hatására | 60 |
I. V. Micsurin és T. D. Liszenko tanítása a növények természetének irányított megváltoztatásáról nevelés útján | 67 |
Az örökletesség megváltozása a szaporodáskor | 70 |
A növénynemesítés általános alapjai és jelentősége a mezőgazdasági termelésben | |
A növénynemesítés feladatai | 75 |
A növények rövid növénytani rendszerezése | 75 |
A nemesítés alapanyaga | 81 |
A növények külső és belső tulajdonságai | 84 |
A fajta és jelentősége | 92 |
Helyi fajták | 93 |
A fajta iránti követelmények | 94 |
A fajta hatása a termőképességre és a termékminőségre | 97 |
A nemesítés módszerei | |
Általános fogalmak | 105 |
Az alapanyag létrehozása, megválasztása és megismerése | 106 |
A kiválogatás (kiválogatódás) | 113 |
A természetes kiválogatódás teremtő szerepe | 117 |
Az ember teremtő szerepe a mesterséges kiválogatás során | 118 |
A kiválogatás módszerei | 121 |
Milyen tulajdonságok alapján végezzük a kiválogatást? | 128 |
A keresztezés (hibridizálás) alapfogalmai | 131 |
Ivaros keresztezés | 132 |
A keresztezési szülőpárok megválasztása | 133 |
Távoli keresztezések | 136 |
A nemkeresztezhetőség leküzdése | 137 |
Szelektív megtermékenyülés | 138 |
A keresztezés módszertana és technikája | 141 |
Az önmegporzó növények keresztezésének technikája | 142 |
Az idegenmegporzó növények keresztezésének technikája | 147 |
Az önmegporzó növények szabad megporzása | 149 |
Az idegenmegporzó növények csoportos szabad keresztezése | 150 |
A szigetelés módjai. Szigetelő-típusok | 152 |
Az örökletesség formái, csoportjai és kategóriái | 152 |
A hibridek nevelése | 154 |
Vegetatív hibridizálás | 160 |
A vegetatív hibridizálás technikája | 163 |
A hibridizálás gyakorlati eredményei | 166 |
A mentor-módszer | 168 |
Évelő gabonafélék és ipari növények nemesítése | 170 |
A növényi szövetek minőségi különbözősége és ennek kihasználása a nemesítésben | 170 |
Új felfogás a sejttanban | 173 |
Beltenyésztés | 173 |
A nemesítési anyag és a fajták bírálata, szaporítása és vizsgálata | |
Vetéskategóriák | 176 |
A bírált nemesítési anyag nevelési körülményei | 177 |
A nemesítési anyag bírálatának módjai | 179 |
Télállósági bírálat | 179 |
Szárazságtűrési bírálat | 182 |
Bírálat a betegségekkel és élősködő növényekkel szembeni ellenállóképességre | 184 |
A termékminőség megállapítása | 189 |
A fajta gépi aratásra való alkalmasságának megállapítása | 193 |
Szántóföldi bírálat | 196 |
A gyűjtemény-tenyészkert | 197 |
A hibridtenyészkert | 197 |
A nemesítő tenyészkert | 200 |
A kontrolltenyészkert | 204 |
A fajtavizsgálat alapelvei | 206 |
Az állomási fajtavizsgálat | 210 |
Az állami fajtavizsgálat | 211 |
A köztermelési kipróbálás | 217 |
A fajták rajonírozása. Fajtacsere | 218 |
A vetőmagtermelés általános alapja | |
A vetőmagtermelés és feladatai | 220 |
A vetőmagtermelés fejlődésének rövid történeti áttekintése | 223 |
A szovjet vetőmagtermelés jelenlegi rendszere | 230 |
A fajták leromlása. A leromlás megakadályozásának módjai | 236 |
A vetőmag fajtatulajdonságainak megjavítási módszerei | 238 |
Az életkörülmények megváltoztatása, mint a fajták felújításának módja | 239 |
Fajtán belüli keresztezés | 244 |
Fajták közötti keresztezés | 247 |
Alkalmazzunk állandóan fajtajavító kiválogatást | 252 |
A vegőmagtermelés fejlődésének legközelebbi kilátásai | 253 |
Az elitvetőmag újratermelése | 254 |
A vetőmagtermelés technikájának és agrotechnikájának áltaános sajátosságai | 260 |
A vetőmagtermelés szervezetének sajátosságai növénycsoportonként | |
Gabonafélék, hüvelyesek és olajnövények | 268 |
Szálastakarmánynövények | 271 |
Burgonya | 273 |
Rostnövények | 276 |
A vetőmag minőségi tulajdonságainak és használati értékének ellenőrzése | 279 |
A fajtavetések szántóföldi vetésszemléje (approbációja) és regisztrálása | 283 |
A szálastakarmánynövények tájfajtáinak approbációja és felkutatása | 294 |
A szántóföldi növények vetőmagtermelése | |
A részletes vetőmagtermelés feladatai | 301 |
Gabonafélék | 302 |
Őszi gabonafélék | 303 |
Korai vetésű tavaszi gabonafélék | 310 |
Kései vetésű tavaszi gabonafélék | 338 |
Hüvelyesek | 354 |
Burgonya | 363 |
Napraforgó | 367 |
Gyökértermésű takarmánynövények | 371 |
Évelő pillangósok | 381 |
Évelő pázsitfűfélék | 395 |
Függelék | 400 |
Javasolt irodalom | 424 |