A Nyugat-Balkán (dedikált példány)

Tartalom

BEVEZETÉS 9
I. A NYUGAT-BALKÁN TERMÉSZETI KÖRNYEZETE 11
1. A Nyugat-Balkán földrajzi helyzete, határai 11
2. A Nyugat-Balkán földtani és lemeztektonikai vázlata 11
3. A tektonikai helyzetből adódó földrengésveszély a Balkánon 14
4. Földrengések 15
5. Földtani, geomorfológiai jellemzők 17
6. Éghajlati sajátosságok 23
7. Vízrajz 24
8. Talajviszonyok 27
9. Növény- és állatvilág 27
10. Szómagyarázat 29
Felhasznált irodalom 29
II. A NYUGAT-BALKÁN: TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI BEVEZETÉS 31
1. Bevezetés 31
2. A Nyugat-Balkán, mint új politikai földrajzi térkategória 32
3. Benépesülés, kulturális-hatalmi központvándorlások és elsődleges államosodási folyamatok a Balkán-félszigeten 33
3.1. A görög civilizáció és „peremterületei" 34
3.2. A birodalomépítő Róma hegemóniája 35
4. A Bizánci Birodalom: a birodalmiság és a kisállamiság küzdelme a török megszállásig 36
5. A fél évezredes török uralom 38
6. Küzdelem a török hatalommal: államosodási, gazdasági, társadalmi fejlődési folyamatok a Balkánon az I. világháborúig 38
7. A balkáni folyamatok sajátosságai a két világháború közötti időszakban 41
8. A hidegháborús Balkán 42
9. Összegzés 43
Felhasznált irodalom 44
III. AZ EURÓPAI PERSPEKTÍVÁK VONZÁSÁBAN ÉS A HAGYOMÁNYOK SZORÍTÁSÁBAN: A VOLT JUGOSZLÁV TÉRSÉG, DÉLKELET-EURÓPA ÉS A NYUGAT-BALKÁN A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN (1991-2008) 47
1. Bevezetés 47
2. Jugoszlávia szétesésének tanulságai 49
3. A Nyugat-Balkán, mint jugoszláv múlt feldolgozásának eszköze 53
4. A Délkelet-Európa fogalom felélesztése, a Délkelet-Európái Együttműködési Folyamat 57
5. Közép-európai ambíciók a Balkánon az 1990-es években: a Közép-Európai Kezdeményezés 60
6. Az EU ötödik bővítése: a „közép-európai bővítés" és annak kihatásai a Balkán-félszigeten 61
7. A jövő távlatai 62
Felhasznált irodalom 63
IV. A NYUGAT-BALKÁN HATÁRAI ÉS TELEPÜLÉSI, REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI 65
1. A Nyugat-Balkán határai 65
1.1. A térség „régi" határai 65
1.2. Jugoszlávia szétesése, az új államok, az „új" határok és az etnikai feszültségek 69
1.2.1. Horvátország 71
1.2.2. Macedónia 72
1.2.3. Szerbia 73
1.2.4. Montenegró 75
1.2.5. Bosznia-Hercegovina 75
1.3. Összegzés 77
2. A Balkán városhálózata 77
2.1. A balkáni városhálózat elemei 78
2.2. A városhálózatot befolyásoló főbb természetföldrajzi tényezők 78
2.3. A városhálózat formálódásának társadalmi tényezői 79
2.3.1. Az ókori városhálózat 80
2.3.2. A középkori városhálózat 81
2.3.3. Az Oszmán-Balkán városhálózata 82
2.3.4. A nemzetállami városhálózatok 83
2.3.5. Városhálózat a második világháború után 84
2.4. A balkáni városhálózat és tágabb környezete 86
3. A Nyugat-Balkán városhálózatának sajátos vonásai 91
3.1. A háború közvetlen településformáló hatásai 92
3.1.1. A városok homogenizálódó etnikai terei 93
3.1.2. A lakosságszám-változások 94
3.1.3. A városokat ért anyagi károk 95
3.1.4. A háborús hatások területi kiterjedése 98
3.2. A településhálózat közvetett átalakulása 99
3.2.1. Funkciók változása 99
3.2.2. Vonzáskörzetek 103
3.2.3. Hierarchiaszint 105
3.2.4. A hálózatra gyakorolt hatás 106
3.3. „Az új integratív birodalom" 110
3.4. Összegzés 111
Felhasznált irodalom 111
V. KATONAI KÉPESSÉGEK A NYUGAT-BALKÁNON 117
1. Bevezetés 117
2. Regionális védelmi együttműködés a Nyugat-Balkánon 118
2.1. Adriai Charta 118
2.2. A Délkelet-Európái Védelmi Miniszteri Folyamat és a Délkelet-Európái Többnemzetiségű Békeerő 118
3. A nyugat-balkáni országok védelmi képességei 120
3.1. Albánia 120
3.1.1. Integrációs törekvések, együttműködés a NATO-val 120
3.1.2. Albánia fegyveres erői 121
3.1.3. Védelemgazdaság 123
3.2. Bosznia-Hercegovina 124
3.2.1. Integrációs törekvések, együttműködés a NATO-val 124
3.2.2. Bosznia-Hercegovina fegyveres erői 125
3.2.3. Védelemgazdaság 126
3.3. Horvátország 126
3.3.1. Integrációs törekvések, együttműködés a NATO-val 126
3.3.2. Horvátország fegyveres erői 127
3.3.3. Védelemgazdaság 130
3.4. Koszovó 131
3.5. Macedónia 132
3.5.1. Integrációs törekvések, együttműködés a NATO-val 132
3.5.2. Macedónia fegyveres erői 134
3.5.3. Védelemgazdaság 136
3.6. Montenegró 137
3.6.1. Integrációs törekvések, együttműködés a NATO-val 137
3.6.2. Montenegró fegyveres erői 137
3.7. Szerbia 138
3.7.1. Integrációs törekvések, együttműködés a NATO-val 138
3.7.2. Szerbia fegyveres erői 139
3.7.3. Védelemgazdaság 141
4. Összegzés 141
Felhasznált irodalom 142
VI. MAGYARORSZÁG KAPCSOLATRENDSZERE A BALKÁN ÁLLAMAIVAL 145
1. Bevezetés 145
2. Dél-Európa a magyar külpolitikai gondolkodásban 147
3. A magyar gazdasági-, politikai- és kulturális kapcsolatok a balkáni térséggel 149
4. Politikai és kulturális kapcsolatok a Nyugat-Balkánnal és a térséget övező fontosabb államokkal 153
4.1. Intézményi és politikai kapcsolatok 153
4.2. Kulturális és civil kapcsolatok 154
4.3. A vizsgálati térség államaival létesített gazdasági partnerkapcsolatok 156
4.3.1. Horvátország 156
4.3.2. Törökország 157
4.3.3. Albánia 158
4.3.4. Bosznia-Hercegovina 159
4.3.5. Bulgária 159
4.3.6. Ciprus 160
4.3.7. Görögország 160
4.3.8. Macedónia 160
4.3.9. Montenegró 161
4.3.10. Szerbia 161
4.3.11. Szlovénia 161
5. Összegzés 162
Felhasznált irodalom 163
VII. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK A NYUGAT-BALKÁNON 167
1. Bányászati tevékenység 167
2. Ipar 168
2.1. Energetikai rendszerek fejlődése 1945-1990 172
2.2. A Nyugat-Balkán energiarendszerének főbb vonásai 173
2.3. Az Európai Unió és a nyugat-balkáni energiarendszerek 176
3. A mezőgazdaság 176
3.1. Klimatikus és domborzati tényezők
3.1.1. Mediterrán 178
3.1.2. Hegyvidékek 179
3.1.3. Dombvidékek 179
3.1.4. Alföldek 180
3.2. A félsziget speciális termékei 181
3.3. Külkereskedelem 181
3.4. A privatizáció 182
3.5. Birtoknagyság és üzemi formák 183
3.6. A vidéki térségekre ható más tényezők 183
3.7. A háborús hatások 184
3.8. A terület agráriuma és az EU-támogatások 184
4. Közlekedés 185
4.1. A Nyugat-Balkán a globális közlekedési térben 186
4.2. Közlekedési alágazatok hálózatai 186
Felhasznált irodalom 188
VIII. A NYUGAT BALKÁN OKTATÁSI RENDSZEREI 191
1. Bevezetés 191
2. Horvátország 192
2.1. Az óvodai nevelés 192
2.2. Általános iskolai képzés 192
2.3. Középfokú képzés 193
2.4. Felsőoktatás 194
2.5. Kisebbségi oktatás 195
3. Bosznia-Hercegovina 196
3.1. A boszniai iskolarendszer struktúrája 198
3.1.1. Óvodai nevelés 198
3.1.2. Általános iskolai képzés 199
3.1.3. Középiskolai képzés 200
3.1.4. Felsőoktatás 200
4. Szerbia 201
4.1. Az oktatási rendszer 201
4.2. A vajdasági magyar oktatás helyzete 202
4.2.1. Általános iskolai oktatás 203
4.2.2. Középiskolai oktatás 203
4.2.3. Felsőoktatás 203
5. Koszovó 204
6. Macedónia 204
6.1. Az albán kisebbségi oktatás 205
7. Albánia 208
Felhasznált irodalom 209
IX. A NYUGAT-BALKÁN ETNIKAI KÉPE 211
1. Bevezetés 211
2. A XIX. század etnikai folyamatai a Nyugat-Balkánon 211
3. A XX. század etnikai folyamatai a Nyugat-Balkánon 212
3.1. Bosznia-Hercegovina 214
3.1.1. A háború és következményei Bosznia és Hercegovina népességére (1991 és 2004 között) 217
3.2. Macedónia 219
3.3. Horvátország 223
3.3.1. A horvátországi szerbek 225
3.3.2. A 2002 óta eltelt időszak jellemzői 228
4. Szerbia 229
5. Montenegró 233
6. Albánia 234
Felhasznált irodalom 235
X. A KÖTET SZERKESZTŐI, SZERZŐI 237

Témakörök