1.062.395

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A nyolcak és az aktivisták

Kiállítási katalógus/Válogatás az Antal-Lusztig-gyűjteményből

Grafikus
Fotózta
Debrecen
Kiadó: Debrecen 2010 Programiroda
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 52 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kiállítási katalógus. Színes fotókkal és illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Debrecen képzőművészeti nagyhatalom - ez a kijelentés lapidáris tömörségével és keménységével valószínűleg meglepheti most magukat a debreceni polgárokat is. De igaz.
Hogy miként néz ki ez a tézis... Tovább

Előszó

Debrecen képzőművészeti nagyhatalom - ez a kijelentés lapidáris tömörségével és keménységével valószínűleg meglepheti most magukat a debreceni polgárokat is. De igaz.
Hogy miként néz ki ez a tézis részleteire bontva? Íme, a tények:
Noha köztudott, hogy Munkácsy főműveiből több is Debrecenben van, és hogy Medgyessy Ferenc életműve révén a város számot tarthat arra, hogy a magyar szobrászat Mekkájaként tartsák számon a szakmabeliek őt, a modern magyar festészet és a vele összefonódott képzőművészeti közélet több mint száz éven át mégis szinte kizárólagosan Budapesten zajlott. A fővárosnak ezen a domináns szerepén legfeljebb csak réseket tudott ütni Pécs városa a maga modern képtárával vagy a Vasarely-gyűjteményével, és ugyanígy, csak mint Budapest meghosszabbítása hódíthatta magához néhány évtizeden át a székesfehérvári István Király Múzeum a hét végi verniszázsok közönségét. Holott voltak figyelemre méltó gyűjtemények és országos jelentőségű tárlatok másutt is, elég csak például a győri vagy a szombathelyi múzeum rendezvényeire gondolnunk vagy arra emlékeztetnünk, hogy az igen értékes Mihályfi-gyűjtemény már régóta a Salgótarjáni Múzeum tulajdonában van. De a vidéken elrejtett kincsek mégis mintha Csipkerózsika-álmukat aludnák, melyből csak egy-egy rezzenésnyi volt eddig az ébrenlét.
Legalább is ez volt a helyzet a legutóbbi időkig. Mígnem az történt, hogy a fővárosból Debrecenbe tartó professzorokkal és művészettörténész-hallgatókkal telt meg az Inter-City egyik-másik kocsija, vagy hogy messzi nyugat-európai városokból váltottak maguknak errefelé irányuló repülőjegyet a modern magyar képzőművészet barátai. De nyugtalanná vált a fővárosban székelő galériák és árverési házak vezető rétege is. Kiadók, könyvszerkesztők és galériatulajdonosok megbízottjai, köztük reprodukciók készítésére specializálódott profik, keresett fényképészek pakolták össze a szerszámaikat, és szálltak vonatra. Úgy tűnt, hogy sürgős a dolguk, és az is kiderült, hogy most mind egy és ugyanazon titkos cím felé igyekeztek, mégpedig egy eddig kevéssé ismert magángyűjteményt szerettek volna valahol a magyar vidéken megtekinteni. Csak most kezd a diszkréció fátyla erről a gyűjteményről lehullani, és csak az utóbbi időben kapott lábra a hír, hogy ez a gyűjtemény debreceni illetékességű. - Több száz mű! - kelt útra az első riasztás. - Aztán jött a helyesbítés: - Valószínű, hogy több ezer mű! - De mivel vannak adatok, amik a számoknál is sokkal rangosabbak, íme a harmadik variáns: - Most már biztos, hogy itt vannak mindazok a főművek, amik évtizedeken át, mint „kallódóak" szerepeltek a szakirodalomban vagy azok, melyekről csak bizonytalan legendák keringtek eddig. A magyar művészet színe-java, ami tulajdonképpen soha nem volt elveszve, hanem csak elhalványult kissé, mert elmosódtak az elmúlt évtizedek folyamán egy kissé a pontosabban látható körvonalait, most megint (nem megkerült, hanem) előtérbe, igazi reflektorfénybe került. Vissza

Tartalom

Nyolcak
Berény Róbert: Jelenet. 1912. 10
Berény Róbert: Spanyol nő. 1913. 11
Czigány Dezső: Táj boglyával. 1910 körül 12
Czigány Dezső: Nő piros kötényben. 1910 körül. 13
Czigány Dezső: Nevető önarckép. 1920 körül. 14
Czóbel Béla: Csendélet íriszekkel. 1920 körül. 15
Czóbel Béla: Hátakt. 1928. 16
Czóbel Béla: Ülő lány. 1930. 17
Fémes Beck Vilmos: Térdelő nő. 1912. 18
Kernstok Károly: Táj fákkal. 1910 körül. 19
Lesznai Anna: Hímzés terv 1. 1910 körül. 20
Lesznai Anna: Hímzés terv 2. 1910 körül. 21
Márffy Ödön: Orosz tengerészek. 1910 körül. 22
Márffy Ödön: Testvérek. 1910 körül. 23
Márffy Ödön: Egisto Tangó. 1914. 24
Medgyessy Ferenc: Lovas. 1915. 25
Orbán Dezső: Táj I. 1910-es évek. 26
Orbán Dezső: Táj II. 1910-es évek. 27
Orbán Dezső: Passaui utca. 1920. 28
Pór Bertalan: Önarckép. 1913. 29
Pór Bertalan: Margitka. 1913. 30
Tihanyi Lajos: Táncolók. 1908. 31
Tihanyi Lajos: Trencsényi utca. 1912. 32
Tihanyi Lajos: Balatoni táj. 1918. 33
Vedres Márk: Fuvolázó. 1905 körül. 34
Aktivisták
Bohacsek Ede: Törökbálinti táj. 1913. 35
Bortnyik Sándor: Absztrakt kompozíció. 1923. 36
Kassák Lajos: Kompozíció. 1923. 37
Kassák Lajos: Kompozíció. Évszám nélkül. 38
Kmetty János: Bibliai jelenet. 1911. 39
Mattis-Teutsch János: Lángoló táj. 1911. 40
Mattis-Teutsch János: Lélekvirág. 1924. 41
Mattis-Teutsch János: Női alak. 1918-20 körül. 42
Moholy-Nagy László: Asztaltársaság. 1919. 43
Moholy-Nagy László: Ülő asszony. 1920 körül. 44
Moholy-Nagy László: Női portré. 1921. 45
Nemes Lampérth József: Szobabelső. 1912. 46
Nemes Lampérth József: Táj boglyával. 1913. 47
Nemes Lampérth József: Tabán. 1917. 48
Uitz Béla: Férfi portré. 1914. 49
Uitz Béla: Hátakt. 1917. 50
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem