A nyírbátori iskolák tanárai a pedagógusok arcképcsarnokában

Fülszöveg

A tanítói gyakorlaton szerzett tapasztalat alapján miben látom a magyar néptanító feladatait?
Attól a pillanattól kezdve, amelytől számomra a tanítóság lett az óhajtott cél, mindig valami ismeretlen eredetű, de állandó vágy élt bennem, hogy én Tolnában vagy Baranyában legyek tanító. Olvasmányaim hatására a Dunántúlt alkotta meg képzeletem a magyarföld legszebb és legmagyarabb tájának, [ ] de az emberi együttélésből szükségszerűen fakadó hibák itt sem hiányoztak.
Az első pillanatban szembe találtam magamat a falu kétvallású lakosainak szüntelen háborúságával. Ehhez talán a jelenlegi körülmények között nincs jogom megjegyzéseket fűzni, de mégsem tudom visszatartani önkéntelen előtörő rosszallásomat. Ugyanis ki volt a legvéresebb harcosa a két vallás évszázados harcának? A tanító és a pap. A pap református volt (a községi iskolaszék elnöke), a tanító pedig katolikus. Hogy lehet a nép két nevelője példaadó erre a különös vallásosságra? Ő reájok várna annak a feladatnak megoldása,... Tovább

Fülszöveg

A tanítói gyakorlaton szerzett tapasztalat alapján miben látom a magyar néptanító feladatait?
Attól a pillanattól kezdve, amelytől számomra a tanítóság lett az óhajtott cél, mindig valami ismeretlen eredetű, de állandó vágy élt bennem, hogy én Tolnában vagy Baranyában legyek tanító. Olvasmányaim hatására a Dunántúlt alkotta meg képzeletem a magyarföld legszebb és legmagyarabb tájának, [ ] de az emberi együttélésből szükségszerűen fakadó hibák itt sem hiányoztak.
Az első pillanatban szembe találtam magamat a falu kétvallású lakosainak szüntelen háborúságával. Ehhez talán a jelenlegi körülmények között nincs jogom megjegyzéseket fűzni, de mégsem tudom visszatartani önkéntelen előtörő rosszallásomat. Ugyanis ki volt a legvéresebb harcosa a két vallás évszázados harcának? A tanító és a pap. A pap református volt (a községi iskolaszék elnöke), a tanító pedig katolikus. Hogy lehet a nép két nevelője példaadó erre a különös vallásosságra? Ő reájok várna annak a feladatnak megoldása, hogy a nép között ezen a téren teljes egyetértést teremtsenek. [ ]
A másik széles köre szomorú tapasztalataimnak és ezek hatására magam elé tűzött feladatok a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatosak. A falu, Decs, színmagyar község, [ ] mégis itt lehetett látni a legvilágosabban azt a veszedelmet, amit az ide is befurakodó, a földszerzés mohó étvágyától hajszolt németség jelent a magyarság számára. [ ] A németség térhódítása ellen a tanitó közvetlenül nem tehet semmit. [ ] De hogyha valaki mint egyén küzdhet ez ellen a veszély ellen, úgy az ki lehetne más, mint a tanító. [ ] A kisgyerek bekerül az iskolába, mentes még mindentől, ami a tanító munkáját megnehezítené. Ott van hát egy formálható lélek, a tanitó feladata, hogy a magyarság számára megnyerjen egy jdegen báránykát". Itt aztán ne sajnáljunk fáradtságot, időt, munkát. [ ]
Sokkal fontosabb azonban az, hogy a tanitó és a szülő, az iskola és a család között bensőséges viszony alakuljon ki. Hányszor előfordult az, hogy a tanuló azt hozta fel mentségül, hogy azért nem jött iskolába, mert nem volt kenyerök. Hogy tudjam aztán én, hogy igaz-e, amit mond vagy nem, ha nem ismerem a gyermek családját, szüleit és életkörülményeit. Aztán nem csak ezért kell felkeresni a gyermek szüleit!
A másik tanitó, akivel együtt tanítottam a tanyán, meglehetősen tartózkodó ember volt mindenkivel szemben, nem ment az soha sehova, [ ] Hogy érezzen aztán együtt az ilyen emberrel a messze erdők mélyén lakó ember, hogy hallgasson a szavára. Nem a saját erényeim dicséretére hozom fel, csak felfogásom bizonyítására azt, hogy a délutánok üres óráiban bejártam a széles határt és benéztem az alacsony ereszek alá rejtett sötét szobákba, ahol végtelen volt a boldogság, mert a fiatal tanító eljött és még a lovakat is megnézte. Csak is így szerezheti meg a tanító a nép megbecsülését és szeretetét, ami nem arra való aztán, hogy napjánál sütkérezzünk, pláne meg hogy anyagi előnyöket biztosítsunk magunknak, hanem arra. hogy a szülök megértését nélkülözhetetlen eszköznek tekintsük céljaink elérésében, és a nép ragaszkodását pedig arra használjuk fel, hogy irányítsuk életét és alakítsuk világnézetét. Nem szabad azonban a népszerűség hajhászásának hibájába esnünk. Vigyázzunk a nép megbecsülésére, mert ha ezt elveszítjük, elveszítünk felette minden hatalmat és irányítani nem tudjuk többé.
De nem csak ezek a feladatok azok, amelyeknek megvalósítása a tanító elsőrendű feladata. Az élet ezer körülmény elé állit bennünket, ahol csupán egyéni belátásunk lehet a döntő ítélő bíró. A tanítónak ezek szerint önálló, kezdeményezni merő, váratlan fordulatokhoz alkalmazkodni tudó széles látókörű embernek kell lenni, akit munkája végzése közben áthat a nagy felelősség tudata, hogy nem csak írni, olvasni tanít, de a környezete életét irányítja, nevel és vezet. A tanító a kapocs, amely összetartja a magyarság életét.'
Szeretném, ha ezeket a feladatokat erőmhöz mérten meg tudnám valósítani.
Nyíregyháza, 1943. szeptember 2. Váci Mihály
V. é. t.j. Vissza