A nyelvújítás jelvilága

Előszó

„Az egyetlen egész bizonyosan magyar valami, amit ismerünk és elismerünk, a magyar nyelv" - írja Karácsony Sándor. Akkor tehát a magyar nyelv nagyon is alkalmas a jeltudományi megközelítésre. A magyar nyelv ma modern, fejlődő és fejleszthető nyelv. Korántsem volt mindig így. „A magyar nyelv nem csak önmagától ilyen jó", hanem a magyar kultúra nagyjai folyamatos működésének eredményeként. Az élükön Kazinczyval.
„Szellem vala ő, mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül eleveníté; s lépcső, melyen egykorúi magasbra hághassnak s a szerencsésebb maradék tetőre juthasson" - írta Kölcsey Ferenc Kazinczyról. Kosztolányi Dezső ragadta meg legjobban Kazinczy Ferenc személyiségének legfőbb jellemzőjét, értékét: Kazinczynak nem voltak remekművei, az élete volt remekmű (Fried 2006: 19). Ennek az „életremekműnek" a következménye az, hogy Kazinczy ma gyakori hivatkozási alap, egykori lakóhelye (Kisbányácska - Széphalom) az egyik leglátogatottabb nemzeti művelődési emlékhely, versenyek, mozgalmak, társaságok, iskolák őrzik nevét és szellemét. Nincs olyan irodalomtankönyv, amely kihagyná, igaz egyikben sem irodalmi (legföljebb epigrammaszerzői), sokkal inkább irodalom-, művelődésszervezői tevékenységét emelik ki. Kazinczy szervező tevékenységének néhány mozzanata: lapszerkesztés, fordítás, tudatos irodalmi élet, kritika, levelezés, művelődési (tudományos) társaságok alapítása, szervezése.
Van egy mondás, hogy a tudomány folyamatosan elavul, a művészet nem. Kazinczy tevékenysége azt mutatja, hogy a tudomány mellett a művészeti tevékenység is elavulhat, de a kiemelkedő, példamutató közösségi cselekvés (művelődés-, közösségszervezés) is egy nemzeti közösség panteonjába emelhet valakit. Kazinczy egyik metaforikus megnevezése a „széphalmi remete" (és a „nagy hibbantó") mellett „a széphalmi szent" (Fried 2006: 18). Ez utóbbi jól mutatja, hogy mennyire mélyen a szívébe zárta a magyarság. Kazinczy „életremekművének" üzenete az, hogy szerényebb irodalmi-művészeti tevékenység ellenére a közösségért végzett példamutató, hasznos cselekvéssel is lehet a „nemzeti panteonba" emelkedni. Közhely, ami Kazinczy kapcsán is elmondható: európai és nemzeti. Mint írja: számára „az emberiség és Pest-Buda tája" egyként hazája (Fried 2006: 20). Ez a mondat a reformkorban már így fogalmazódik meg: „Legszentebb vallás: haza és emberiség". Kazinczy azonban nemcsak szavakban volt európai és magyar. A legegészségesebb hazaszeretet lakozott benne, a hazai táj, beszéd (tájnyelv), irodalmi nyelv, kultúra tisztelete, szeretete, a más (akár Kárpát-medencei) kultúrák támogatása, az európai nagy kultúrák, klasszikus kultúrák föltétlen elismerése, mintaként állítása. Azon magyar szellemiségek közé tartozik, akik Európára példaként, irigyelt mintaként tekintenek, és Európát szüntelenül Magyarországra akarják hozni. Vissza