1.062.618
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A nyelvtől a stílusig
Válogatott tanulmányok, cikkek
Budapest
| Kiadó: | Tinta Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 460 oldal |
| Sorozatcím: | Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához |
| Kötetszám: | 100 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 978-963-9902-39-8 |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Kemény Gábor (1948), a mai magyar nyelvhasználat és a modern magyar szépirodalmi stílus ismert kutatója ebben a kötetben nyelvészeti és stilisztikai tárgyú írásaiból ad válogatást. A tanulmánykötet egy közel négy évtizedes kutatói pálya eredményeinek keresztmetszetét nyújtja az olvasónak.A gyűjtemény a tanulmányokat két ciklusra osztva közli: előbb a köz- és szaknyelvi tárgyú írások, utánuk a 20. századi magyar szépirodalom stílusának fejlődését bemutató tanulmányok következnek. Néhány cím a tartalomból:
• Szótévesztésből jelentésváltozás
• A magyar sportnyelv ereje és gyöngéi
• Nyelvleírás - nyelvművelés - stilisztika
• A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában
• Babits-motívumok József Attila-versekben
• Ottlik Géza és a nevek
A két rész között egy, a média nyelvikép-használatát tárgyaló, így egyszersmind nyelvészeti és stilisztikai jellegű hosszabb tanulmány (Kép és kommunikáció) teremt kapcsolatot. A kötet írásait a szerző szakmai önvallomása (Hogyan... Tovább
Fülszöveg
Kemény Gábor (1948), a mai magyar nyelvhasználat és a modern magyar szépirodalmi stílus ismert kutatója ebben a kötetben nyelvészeti és stilisztikai tárgyú írásaiból ad válogatást. A tanulmánykötet egy közel négy évtizedes kutatói pálya eredményeinek keresztmetszetét nyújtja az olvasónak.A gyűjtemény a tanulmányokat két ciklusra osztva közli: előbb a köz- és szaknyelvi tárgyú írások, utánuk a 20. századi magyar szépirodalom stílusának fejlődését bemutató tanulmányok következnek. Néhány cím a tartalomból:
• Szótévesztésből jelentésváltozás
• A magyar sportnyelv ereje és gyöngéi
• Nyelvleírás - nyelvművelés - stilisztika
• A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában
• Babits-motívumok József Attila-versekben
• Ottlik Géza és a nevek
A két rész között egy, a média nyelvikép-használatát tárgyaló, így egyszersmind nyelvészeti és stilisztikai jellegű hosszabb tanulmány (Kép és kommunikáció) teremt kapcsolatot. A kötet írásait a szerző szakmai önvallomása (Hogyan (nem) lettem nyelvész?) és egy interjúja (Nyelv és önbecsülés) foglalja keretbe. A könyv használhatóságát nagymértékben fokozza a tanulmányokban idézett és ismertetett bőséges szakirodalom, továbbá a részletes tárgy-, név- és szómutató. A kötet a nyelvtudomány művelőin kívül a felső- és a középfokú.oktatásban tevékenykedő tanárokat és diákjaikat is érdekelheti, mivel gazdag ismeretanyagot közvetít választékos, élvezetes stílusban. A könyvet haszonnal forgathatják a média, különösen a nyomtatott sajtó munkatársai is. Vissza
Tartalom
Előszó 7Hogyan (nem) lettem nyelvész? (Önvallomás a szakmáról és egyebekről) 9
I. ANYANYELVÜNK MÚLTJÁBÓL, JELENÉRŐL, JÖVŐJÉRŐL 17
Házsártos 19
Vigyorog, mint a fakutya 25
Szótévesztésből jelentésváltozás 33
„Nekiesik, mint borjú az új kapunak" 39
A közhelyről - közhelyek nélkül 47
Címszavakban a sajtónyelvi címadásról 59
A magyar sportnyelv ereje és gyöngéi 78
Szakszókincs - szaknyelv - tudományos nyelv
(Újabb szempontok egy régi vitakérdéshez) 85
Magyar szaknyelv Magyarországon és a szomszédos országokban 92
A nem latin betűs írású nyelvek neveinek magyar helyesírásáról
(Szempontok és javaslatok) 105
Igekötő-elhagyási tendencia: normasértés vagy normatágítás? 117
Nyelvi változás és mikrodiakrónia 137
Tendenciaszerű nyelvi változások leírása és értékelése 145
A szintetikus és az analitikus kifejezésmód érvényesülése
újabb nyelvhasználatunkban 150
Nyelvleírás - nyelvművelés - stilisztika 171
II. KÉP ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
(A nyelvi kép típusai és funkciói a rendszerváltás előtti médiában) 177
III. STÍLUSFEJLŐDÉSI TENDENCIÁK A XX. SZÁZADI
MAGYAR SZÉPIRODALMI NYELVBEN 255
A Nyugat jelentősége a modern magyar szépirodalmi stílus kiteljesedésében 257
Az eltévedt lovas (Egy Ady-szimbólum értelmezéséhez) 281
Kosztolányi nézetei a nyelv esztétikumáról 288
Prózastílus-jellemzés kvantitatív módszerrel
(Krúdy Gyula három regénye és tíz novellája 1913-ból) 297
A pajzsos ember motívuma Krúdy Gyula prózájában 342
A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában 347
Tárgyiasító és allegorizáló metaforaalkotás Cholnoky László kisregényeiben 357
„... dudás a fuvolást..." (Babits-motívumok József Attila-versekben) 374
A „lelki táj" mint közlésforma József Attilánál 385
„Kemény a menny" (Szabolcsi Miklós könyve József Attiláról) 389
Átutazóban a nagyepika felé
(Nyelvi képek, motívumok szövegszervező funkciója
Déry Tibor Pesti felhőjáték című regényében) 390
A nyelvi kép funkciója az újabb magyar elbeszélő prózában
(Kőbányai János: El; Mészöly Miklós: Sutting ezredes tündöklése;
Tolnai Ottó: Briliáns) 400
Képsűrűség mint nemzedéki stílusjegy? 409
Ottlik Géza és a nevek (írói névadás a Hajnali háztetők-ben) 415
Stílusmagatartások a hetvenes évek magyar szépprózájában
(Stílustörténeti vázlat) 419
Nyelv és önbecsülés (Az interjút készítette: Javorniczky István) 423
A tanulmányok eredeti lelőhelye (Bibliográfiai tájékoztató) 429
Mutató 433
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal