A nővérek háza

Fülszöveg

Link ezúttal nem idegborzoló krimivel áll az olvasók elé, hanem családregénnyel, amelyet - talán, hogy valamennyire azért hű maradjon önmagához - egy krimi-ízű kerettörténettel vesz körül. A kerettörténet napjainkban, pontosabban még a mobiltelefonos idők előtt, az 1990-es években játszódik, hősei egy „sztár-pár", egy sikeres és divatos ügyvédnő, Barbara, és a férje, Ralph, akik a férfi közelgő születésnapja alkalmából egy Isten háta mögötti észak-angol tanyán bérelnek házat. Nem azért, mintha nagy szerelmükben el akarnának húzódni a világ szeme elől, hanem mert házasságuk szerényen szólva is kátyúba jutott, és nyugalomban akarják megbeszélni a továbbiakat. A nyugalom kissé erősebbre sikerül a kelleténél, ugyanis egy hóvihar betemeti az egész környéket, és elvágja őket minden emberi közegtől, sajnos az élelemforrásoktól is. Éheznek, fáznak, villany nélkül dermedeznek, mígnem a férfi útnak indul egy rozzant pár síléccel, hogy segítséget, vagy legalábbis élelmet hozzon. Barbara lába alatt beszakad egy padlódeszka, és egy elrejtett, régi kéziratköteg kerül a kezébe... A háznak és a benne lakóknak élettörténete, amelyet az egyik szereplő írt le. Gyakorlatilag az egész századon átnyúlik, két világháborút és rengeteg családi, szerelmi és egyéb emberi tragédiát, fordulatot hordoz a történet, amint az egy ilyen mesétől várható is. A középpontban mindig az erős vagy gyengébb nők állnak, egyikük még a szüfrazsett-mozgalomban is részt vesz. Megtartó és tékozló, gyermekded és kőkemény, munkás és harcos nők, árvák, feleségek, szeretők, anyák, és persze nővérek, gyermekek, fiatalok és öregek... mintha a szerző minden fénytörésében fel akarná mutatni a női életet, a szereplehetőségeket, azonosulási és elhatárolódási mintákat kínálva minden női olvasónak, a férfiaknak meg talán olyan nőképeket, amelyek ma is érvényesen mutatják fel a „másik nem" értékeit és hibáit. Vissza