I. kötet: | |
Előszó (Sárkány Sándor) | 5 |
A növények testének felépítése és szerveződése | |
A növényi sejt felépítése és működése (Frivaldszky Loránd) | 9 |
A növényi sejt megismerése | 9 |
A növényi sejt organizációja | 13 |
A sejtmag | 14 |
A citoplazma | 23 |
Az endoplazmatikus retikulum, a riboszóma és a szferoszóma | 25 |
A vakuólum-rendszer | 27 |
A Golgi-készülék (Diktioszómák) | 30 |
A mitochondriumok | 31 |
A citoplazma mogzásjelenségei és mozgásszervei | 32 |
A kloroplasztisz és egyéb plasztiszok | 33 |
A sejtfal | 39 |
A sejtdifferenciálódás és az elemi szövetek kialakulása (Verzárné Petri Gizella) | 46 |
A növények testszerveződésének legjellemzőbb vonásai (Gracza Péter) | 61 |
A növények vegetatív testének differenciálódási fokozatai | 61 |
Az egysejtű növényi szervezetek | 61 |
Az egysejtűek társulásai | 64 |
Citoplasztikus szervezetek | 66 |
A tipikus többsejtű növényi szervezetek testalakulási viszonyai | 68 |
A teleptestű növények szeveződési formái | 68 |
A hajtásos növények szerveződési formái | 75 |
A növények testalakulási viszonyai a reproduktív funkcióval kapcsolatban | 83 |
Az egysejtű növények szaporodása | 85 |
A teleptestűek reproduktív szervei | 87 |
Egysejtes, unilokuláris szervek | 88 |
Többsejtes, plurilokuláris szervek | 91 |
Szövetes szaporító szaporító szervek | 92 |
A hajtásos növények reproduktív szervei | 94 |
A hajtásos növények vegetatív szerveinek kialakulása és működés (Rákosiné Szentpéteri Gabriella) | 100 |
Az embrió típusai és a csíranövény kialakulása | 100 |
A zárvatermők embriójának szöveti felépítése | 108 |
A gyökérrendszerek kialakulása | 111 |
A gyökér tenyészőkúpjának kialakulása és típusai | 111 |
A kialakult gyökérrendszer működése és típusai | 122 |
A hajtásrendszer kialakulása | 126 |
A hajtás tenyészőkúpjának kialakulása és működése | 126 |
A levél kialakulása | 129 |
A levél típusai | 132 |
A lomblevél belső szerveződése | 132 |
A lomblevél külső szerveződése | 144 |
A rügy kialakulása, típusai, rügykibontakoztatás | 148 |
A fiatal hajtás szer veződése | 150 |
A hajtástengely típusai | 156 |
A levelek és oldalhajtások elhelyezkedése a hajtástengelyen | 159 |
A hajtástengely elágazásának törvényszerűségei | 161 |
A hajtásrendszer másodlagos vastagodása | 163 |
A fatörzs | 166 |
A hajtásos növények reproduktív szerveinek kialakulása és működése (Andrásfalvy András) | 171 |
A harasztok reproduktív szervei | 172 |
A nyitvatermők szaporító szervei | 173 |
A zárvatermő növények virágának felépítése | 175 |
A virág szerkezete, a virágképlet és a virágdiagram | 181 |
A virágzat vagy reproduktív hajtásrendszer | 184 |
A virág működése, a virágnyílás és megporzás | 186 |
A magkezdemény, a makrospóra és a makrogametofiton | 189 |
A virágporszem (hím gametofiton) alakja és mérete | 190 |
A hím gametofiton és a megtermékenyülés fogalma | 191 |
A csíra és a mag kifejlődése | 191 |
A termés alaktana és működése | 194 |
A termés és a mag terjedésének alaktani feltételei | 199 |
A hiszto- és morfogenezis biokémiai vonatkozásai (Pozsár Béla) | 202 |
A szerveződést szabályozó hormonok | 202 |
A sejtosztódás indukciója | 205 |
Sejtdifferenciálódás | 207 |
Hisztogenezis | 208 |
Levélnövekedés | 209 |
A szárparenchima növekedése | 210 |
A virágfejlődés indukciója | 213 |
A növények egyedfejlődésének alapvető törvényszerűségei (Sárkány Sándor) | 215 |
Néhány egysejtű és teleptestű szervezet egyedfejlődése | 216 |
Egysejtűek három típusai | 216 |
Teleptestűek három fő típusa | 220 |
Haplonta szerveződés | 220 |
Intermédier szerveződés | 222 |
Diplonta szerveződés | 231 |
A lombosmohák egyedfejlődése és testszerveződése | 233 |
A hajtásos növények kétszakaszos egyedfejlődése | 239 |
Izomeiospórás és homomeiospórás szerveződés | 239 |
A heteromeiospórák megjelenése és szerepe a csipkeharasztok és a rucaörömfélék kétszakaszos egyedfejlődésében | 249 |
A sporofiton hármas funkcióváltása a magvas növények egyedfejlődésében | 256 |
A környezet, az életmód és a testalakulás összefüggései (Verzárné Petri Gizella) | 270 |
A növények alkalmazkodása | 270 |
A vízinövények vagy hidrofiták testalakulása | 271 |
A szárazföldi növények testalakulása | 273 |
Alkalmazkodás az állandóan nedves környezethez | 273 |
A száraz termőhelyen élő növények testalakulása | 274 |
A változóan nedves környezethez való alkalmazkodás | 278 |
A fényviszonyok és a testalakulás összefüggései | 281 |
A táplálék hatása a testalakulásra | 284 |
A "húsevő" növények | 287 |
Együttélés vagy szimbiózis | 289 |
A növényalaktan, növényszövettan és sejttan gyakorlati jelentősége (Stieber József) | 291 |
A növényalaktan és szövettan kapcsolata más tudományokkal | 294 |
Mit bizonyítanak a faszénvizsgálatok? | 296 |
Az évgyűrűelemzés gazdasági jelentősége | 299 |
A növényszövettan és a mezőgazdasági termelés | 300 |
A növényszövettan és egyes iparágak | 301 |
Növényszövettani vizsgálatok a kereskedelemben | 305 |
A növényalaktan érdekes vizsgálatai a bűnüldözésben | 307 |
A növénysejttan és a gyakorlat | 308 |
A növények élete | |
A növények életfeltételei (Frenyó Vilmos) | 313 |
A növények vízforgalma (Cseh Edit) | 316 |
A sejt vízállapota | 316 |
A sejt vízfelvétele: a víz permeabilitása | 319 |
A növények vízfelvétele | 322 |
A gyökérnyomás szerepe a vízfelvételben, és ennek mechanizmusa | 322 |
Transpiráció | 327 |
A sztóma-mozgás fiziológiája | 330 |
A vízhiány hatása a növényekre: a vízhiány felismerése | 332 |
A növények táplálkozásay a talajból (Böszörményi Zoltán) | 335 |
A növények nélkülözhetetlen tápanyagai | 335 |
Tápanyagok a talajban | 346 |
Talajoldat keletkezése a talaj szilárd fázisából | 346 |
Az oldott anyagok vándorlása a gyökérsejtek felületéhez | 351 |
A felvétel sejtélettani folyamata | 354 |
A növények táplálkozása a levegőből (Pozsár Béla) | 364 |
Fotoszintézis | 365 |
A Hill-féle reakció | 366 |
A fotoszenzibilátorok funkciója | 369 |
Az aszkorbinsav oxidációja | 370 |
A Hill-féle reakció bioenergetikai értékelése | 371 |
A fotoszintetikus foszforilálás | 372 |
A fotofoszforilálás | 374 |
A fotoszintetikus foszforilálás folyamatos típusának vázlata | 375 |
A fotolízis és a fotoszintetikus foszforilálás kapcsolata | 376 |
A széndioxid-fixálás a fotoszintézis folyamatában | 378 |
Nitrogén anyagcsere (Pozsár Béla) | 382 |
A nitrogén fixálása | 383 |
Nitrát-redukció | 385 |
Aminálás, transzaminálás, dezaminálás | 386 |
A fehérje-szintézis | 387 |
A nukleinsavak szerepe a fehérje-szintézisben | 387 |
A dezoxiribonukleinsav mint a genetikai információ tárolója | 388 |
A dezoxiribonukleinsavtól függő és független ribonukleinsav-szintézis | 390 |
A genetikai kód | 391 |
A polipeptidlánc szintézise | 391 |
A fehérje-szintézis szabályozása | 393 |
Hiszton-represszió | 394 |
A genetikai információ megnyilvánulása a fehérje-szintézisben, kapcsolatban az egyedfejlődéssel és az evolúcióval | 395 |
Anyagszállítás a hajtásos növényekben (Cseh Edit) | 397 |
A hajtásba történő víz- és ionszállítás | 397 |
A könnyezés jelensége | 397 |
A vízfelvétel és az ionszállítás | 399 |
A háncsba történő anyagszállítás | 403 |
A szállítás útjai és mechanizmusa | 406 |
A növény légzése (Pólya László) | 410 |
A légzés funkciói | 410 |
A kémiai energiák felhasználása az anyagcserében | 412 |
A légzés és az erjedés folyamata | 414 |
Légzési gázcsere | 414 |
Az erjedések | 415 |
Etilalkoholos erjedés | 416 |
Tejsavas erjedések | 418 |
Vajsavas erjedés | 421 |
A magasabbrendű növények anaerób légzése és annak kapcsolódása az aeróbfolyamatokhoz | 422 |
A citrát-kör a növényekben | 423 |
A zsírsavak lebontása | 425 |
A terminális oxidáció | 425 |
Egyéb terminális oxidáló rendszerek | 426 |
A hexózmonofoszfát-út | 427 |
A légzés erősségére ható tényezők | 428 |
Ingerlés és károsodások hatása a légzés erősségére | 430 |
A hőmérséklet hatása a légzés erősségére | 430 |
A légköri oxigén és széndioxid koncentrációjának hatásai | 431 |
Másodlagos növényi anyagok (Verzárné Petri Gizella) | 432 |
Az alkaloidák kapcsolata a növényi anyagcserével | 433 |
Belső és külső tényezők hatása az alkaloidák képződésére | 440 |
Az alkaloidák bioszintézise | 447 |
Terpének a növényi szervezetben | 454 |
Illóolajok a növényvilágban | 457 |
A kaucsuk (politerpén) - a növényi tejnedv jellegzetes anyaga | 462 |
Flavonok és antociánok | 464 |
A csersavak és cserzőanyagok | 468 |
A növények növekedése és fejlődése (Szalai István) | 472 |
Az egysejtűek növekedése | 472 |
A növekedés folyamata és tényezői | 473 |
Antimetabolitok | 475 |
Antibiotikumok | 476 |
A magasabbrendű növények növekedése | 478 |
Embrionális vagy plazmatikus növekedés | 478 |
A plazma gyarapodása | 478 |
A fehérje bioszintézisének szabályozása | 485 |
A sejt osztódása | 486 |
A megnyúlási növekedés | 488 |
A sejtek és szövetek differenciálódása | 490 |
A szervek fejlődésének belső szabályozói | 493 |
Polaritás | 493 |
A polaritás indukálása | 494 |
A polaritás magyarázata | 496 |
A korreláció | 497 |
Az egész és a rész viszonya | 497 |
A levelek befolyása | 498 |
A rügyek befolyása | 499 |
Regeneráció | 499 |
A determináció | 501 |
A fitohormonok | 501 |
Auxinok | 501 |
Gibberellinek | 502 |
Citokininek | 503 |
A külső tényezők szerepe a fejlődésben | 505 |
Hőmérsékleti hatások | 506 |
Fényhatások | 507 |
A fejlődés ritmikus (ciklusos) jellege | 509 |
A virágzás fiziológiája | 510 |
A virágképzés szabályozása | 510 |
Endogén virágzási serkentők | 511 |
Endogén virágzási inhibitorok vagy gátlók | 512 |
Az endogén szabályozók eredete és kontrollja | 512 |
Fotoperiodizmus | 513 |
A fotoperiódus és a környezeti hatások | 513 |
A fény- és sötétperiódus viszonya | 514 |
A virágzás fotoperiodikus indukciója és az endogén napi ritmusa | 517 |
Vernalizáció | 517 |
A virágzás hormonális szabályozása | 518 |
A "Florigén" elmélet | 520 |
A virágzás és termésérés élettana (Szalai István) | 522 |
A zárvatermő magvas növények szaporodása | 523 |
A virág fejlődése | 523 |
A megtermékenyítés | 527 |
Az embrió kialakulása | 528 |
Parthenokarpia | 529 |
Posztflorális jelenségek | 529 |
A termésfejlődés és termésérés | 530 |
A gyümölcs légzése | 531 |
A termésérés szabályozása | 534 |
A gyümölcsérés kísérő jelenségei | 537 |
Növényi ingerjelzések és mozgások (Frenyó Vilmos) | 539 |
A növények védekező berendezkedése | |
A növények hiperszenzitív - túlérzékenységi - reakciójának kórélettani jelentősége (Pozsár Béla) | 545 |
A gazdanövény és parazitájának anyagcserekapcsolata (Pozsár Béla) | 549 |
Növényi vírusok (Pozsár Béla) | 553 |
A citokininek és kórélettani szerepük (Pozsár Béla) | 557 |
A citokininek kémiai szerkezete és előfordulása | 557 |
A citokininek szerepe a nukleinsav- és fehérjeszintézisben | 558 |
Gombafertőzések hatása a citokininszint fokozódására | 559 |
Néhány korszerű vizsgálati módszer | |
Növényi sejt-, szövet-, szerv- és embriótenyésztés (Maróti Mihály) | 563 |
Tenyésztési technika | 564 |
A növényi részek tenyésztésének feltételei | 568 |
Fizikai tényezők | 570 |
Kémiai tényezők | 570 |
A növényi explantátumok alkalmazása | 574 |
Statisztikai módszerek biológiai vizsgálatokban (Osváth János) | 576 |
A természettudományos módszer | 576 |
Az indukció és dedukció | 576 |
A matematika és a statisztika szerepe | 577 |
A kísérletezés fogalma | 578 |
A fizikai és a biológiai tudományok témáinak eltérő jellege | 580 |
Több változós elemző módszer | 581 |
Regresszió analízis (RA) | 582 |
Korreláció (K) | 583 |
Variancia analízis (VA) | 583 |
Kovariancia analízis (KOVA) | 584 |
Diszkriminancia analízis (DA) | 585 |
Path analízis (PA) | 585 |
Faktor analízis (FA) | 585 |
Faktorok kiválasztása | 586 |
A polifaktoriális elmélet | 586 |
Főhatások és interakciók | 588 |
Tapasztalatok gyűjtése | 593 |
Kísérlet és észlelet | 593 |
Tapasztalati adatok gyűjtésének módjai | 593 |
Mintavétel | 594 |
A kísérletezés alapjai | 594 |
Elrendezés típusok | 596 |