A növények élete I-II.

Az életjelenségek analízise a molekuláris szinttől az ökológiai szintig/Egyetemi tankönyv és a posztgraduális képzés segédkönyve

Szerző

Szalai István

Máthé Ákos

Grafikus

Lászlóffy Aladárné

Szeged

'Szalai István: A növények élete I-II. ' összes példány

Kiadó:	JATEPress
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	1.103 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-482-063-8
Megjegyzés:	Számos ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
A NÖVÉNY ÉS A VÍZ (Vízforgalom és vízgazdálkodás)
Bevezetés	7
A víz jelentősége és szerepe	9
A vízmolekula szerkezete	10
A víz fizikai és kémiai tulajdonságai	10
A növények víztartalma szervek szerint változik	12
A növények vízszükséglete részben az ökológiai körülményektől függ	14
A növények vízmegtartó-képessége ökotípusok szerint változik	16
A vízellátás hatása a növények testének felépítésére és elterjedésére	17
A talajban lévő víz állapota és hozzáférhetősége a növény számára	18
A talaj és a víz viszonya	18
A vizet a gyökerek veszik fel	19
A gyökerek vízfelvételét számos tényező befolyásolja	24
A vízellátottság és a növekedés viszonya	25
A növények vízmérlege	26
A vízegyensúly alaptípusai	26
A vízmérleg alakulása vízhiányban	27
A növény vízegyensúlyának fenntartására törekszik	28
A talaj kiszáradása és a levelek vízállapota között összefüggés van	28
A gyökereknek fontos szerepe van a száraz talajokban a hajtásfejlődés szabályozásában	29
A gyökér vízviszonyai jelentősen megváltoznak a kiszáradó talajban	30
A gyökérből "negatív" és "akkumulatív" jelek érkeznek a hajtásba	310
A szélsőséges vízellátás következményei	32
A víz elpárologtatása	33
A párologtatás mértékét a párologtató szervek anatómiai felépítése befolyásolja	34
A sztómás párologtatás fizikai jellemzői	36
A sztómák mozgását befolyásoló külső és belső tényezők	39
A transpirációt a sztómák szabályozzák	45
A gázcserenyílások állapotának vizsgálata	46
A párologtatás intenzitásának mérése	47
A mérési adatok értékelése	49
A transpiráció napi menetét és mértékét a környezeti tényezők befolyásolják	50
Ha a gőznyomás csökken a levegőben, csökken a párologtatás is	51
A szél sebességének növekedése fokozza a párologtatást	52
A transpiráció jelentősége	53
Folyóirat- és szemlecikkek	54
ÁSVÁNYI TÁPLÁLÉKOK
Bevezetés	57
Az ásványi tápelemek forrása a talaj	58
A tápanyagok formája a talajban	58
A tápanyagok hasznosíthatósága több tényező függvénye	59
Mit nevezünk tápanyagnak és mit tápelemnek?	62
Az egyes tápelemek szükségességének bizonyítása különböző tenyészetek alkalmazásával	64
A tápelemekkel való ellátottság	69
Az ellátottság mértéke és annak fokozatai	70
A hiány- és többlettünetek felismerése	71
A tápanyagok a talajból kimosódhatnak	74
A tápanyagok a szövetekbe beépülnek	74
Az ásványi elemek körforgása a talaj és a növény között	76
Az esszenciális elemek és jelentőségük	76
Szerkezetalkotó (nem fémes) elemek	78
Ionhatású elemek	82
Mikrotápelemek (nyomelemek)	85
Kevésbé ismert élettani hatású elemek	92
A nátrium	92
A szilícium	93
Folyóirat- és szemlecikkek	94
A TÁPANYAGOK FELVÉTELE (Permeáció és abszorpció)
Bevezetés	97
A nem ionizálódó oldatok belépése és felhalmozódása a sejtben	98
A víz felvétele	100
Az ionizálódó anyagok belépése és felhalmozódása a sejtben	111
A biomembránok jellege és természete	112
Tápanyagfelvétel a gyökéren keresztül	123
Ionabszorpció a gyökerek "szabad tereiben"	123
Az apoplaszt jelentősége az ionok felvételében	126
A szelektív ionfelvételt a membránok szabályozzák	127
Az aktív ionfelvétel általános törvényszerűségei	128
Az ATPáz enzimkomplex szerepe az aktív ionfelvételben	132
A passzív ionfelvétel	136
Tápanyagfelvétel a levélen keresztül	139
A levelek passzív ionfelvételét befolyásoló tényezők	139
A levélen keresztüli táplálás feltételei	140
Folyóirat- és szemlecikkek	142
A TÁPANYAGOK ELOSZTÁSA ÉS A KIVÁLASZTÁS (Transzlokáció és elimináció)
Bevezetés	145
A rövid távú szállítás	146
Vízszállítás a parenchíma-szövetekben	147
Az ionok és az oldatok rövid távú szállítása	150
A hosszú távú szállítás	155
A víz hosszú távú szállítása	155
Az ionok és az oldott anyagok hosszú távú szállítása	165
Az asszimilátumok hosszú távú szállítása	166
A floemtranszport mechanizmusa	171
A floemfeltöltődés és kiürülés	176
A biológiai tényezők szerepe a transzportban	181
Kiválasztás (elimináció)	182
A rekréció	184
Szekréció	187
Exkréció	189
Folyóirat- és szemlecikkek	190
AZ AUTOTRÓF NÖVÉNYEK ENERGIASZERZÉSE ÉS A SZÉN ASSZIMILÁLÁSA (Fotoszintézis)
Bevezetés	199
A fotoszintetizáló apparátus morfológiai felépítése	202
A fotoszintézis pigmentjei	206
A klorofilok	207
A karotenoidok	208
A fény jelentősége a fotoszintézisben	208
A fény természete	208
A fény abszorbeálása	209
Az abszorbeált energia továbbítása	210
Az abszorpciós és hatásspektrum	211
A fotoszintetizáló apparátus molekuláris felépítése és működése	212
Az antenna pigmentek és a reakciócentrumok	213
A fotoszintetizáló apparátus tagolódása	215
Az első fotokémiai rendszer	216
A második fotokémiai rendszer	219
A FS-1 és FS-2 funkcionális egysége	223
A citokróm b6/f komplex	224
A víztől NAD+-hoz szállított elektronok kapcsolata a fotofoszforilációval	226
Protonszállítás a tilakoid membránokban az ATP-szintetázhoz	228
A fotoszintézis hatékonysága	231
A szén-dioxid megkötése és redukálása	233
A szén-dioxid útja és redukciója a C3 típusú növényekben	233
A szén-dioxid útja és redukciója a C4 típusú növényekben	238
A szén-dioxid útja és redukciója a pozsgás növényekben	245
A C3 és C4 típusú növények fotoszintetizáló enzimjeinek fényszabályozása	249
A glikolát-ciklus és a fénylégzés	250
A szén-dioxid redukcióval kapcsolatos egyéb vegyületek szintézise	256
A fotoszintézis természetes környezetben	262
A fotoszintézis teljesítménye	262
A fotoszintézises teljesítmény belső szabályozói	264
A fotoszintézises teljesítmény külső szabályozói	267
A fotoszintézis intenzitása és a hozam viszonya	277
Folyóirat- és szemlecikkek	280
A SZERVES MOLEKULÁKBAN RAKTÁROZOTT ENERGIA SZABADDÁ TÉTELE (Biológiai oxidáció)
Bevezetés	283
A raktározott szénhidrogének és zsírok elbontása	284
A keményítő elbontása	284
A zsírok és zsírsavak elbontása	286
A glükóz biológiai oxidációjának mechanizmusa és jellege	289
Az 1. alapreakció (dehidrogenálás)	290
A 2. alapreakció (végoxidációk)	305
Az oxidatív foszforiláció mechanizmusa	315
A cianidrezisztens légzés	323
A respirációs energia konzerválása	325
Egyéb terminális oxidázok	328
A légzési formák jelentősége és a légzési anyagcsere szabályozása	330
Az aerob és anaerob légzés viszonya	331
A Pasteur-effektus	332
A glükolízis és a pentóz-foszfát-út viszonya	333
A légzés jellemző élettani vonatkozásai	333
A légzés alapanyaga és a légzési együttható	333
A légzés intenzitása	337
A légzés és az ontogenezis viszonya	338
A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre	344
A pozsgás növények légzése	347
A légzést befolyásoló egyéb tényezők	348
Folyóirat- és szemlecikkek	351
A NITROGÉN- ÉS A KÉNANYAGCSERE
Bevezetés	355
Nitrogénforrások	356
A molekuláris nitrogén	356
Szervetlen kötésű nitrogén	356
Szerves anyagok elbomlásából származó nitrogén	356
A molekuláris nitrogén megkötése	357
A N2 megkötése szabadon élő mikroorganizmusokkal	358
A N2 szimbiotikus megkötése	359
A szimbiotikus N2-megkötés biokémiája és fiziológiája	360
A N2-megkötés produktumai	364
A szervetlen nitrogénvegyületek felvétele és asszimilálása	369
A szervetlen nitrogénvegyületek felvétele	369
A nitrátredukció folyamata	370
Az ammónioumion szerves vegyületté való alakulása	373
Az aminosavak szerepe az anyagcserében	377
A nitrogén-vegyületek átalakulása a fejlődés folyamán	379
A magvak nitrogén-anyagcseréje	379
A vegetatív és reproduktív fejlődési szakasz nitrogén-anyagcseréje	380
A nitrogén körforgalma a növényben és a természetben	385
A kén asszimilációja és a kénanyagcsere	386
A szulfát felvétele és aktiválása	387
A szulfát redukciója	388
Az APS-út	388
A szulfátredukció helye	391
Folyóirat- és szemlecikkek	392
MÁSODLAGOS (SPECIÁLIS) ANYAGCSERE (Anyagcsere mellékutak)
Bevezetés	395
Terpenoidok (izoprénvegyületek)	400
A terpenoidok kémiai szerkezete és bioszintézise	400
Hemi-, mono- és szeszkviterpenoidok	403
Triterpenoidok	405
Diterpenoidok	405
Tetraterpenoidok	405
Politerpenoidok	406
Fenoloidok	408
Fenil-propánszármazékok	409
Fenolkarbonsavak és egyszerű fenolok	416
A flavonoidok	420
Bioszintézisük	420
A virágok színeződése	422
A pigmentek biológiai jelentősége	423
Fitoalexinek	424
Betalainok	425
A betalainok élettani szerepe	427
Azotoidok	427
Alkaloidok	429
Porfirinek	437
Folyóirat- és szemlecikkek	442
AZ ANYAGCSERE INTRACELLULÁRIS SZABÁLYOZÁSA
Bevezetés	445
A génműködés szabályozása	445
A fehérjemolekula szintézisének szabályozása	446
Koordinált szabályozás	447
Az "átírás" (transzkripció) szabályozása	450
A gén-kifejeződés az eukarióta sejtekben több szinten szabályozott	456
Represszió hisztonokkal	464
A szubsztrát-indukció és a végtermék-represszió a magasabb szervezettségű növényekben	469
Az enzimműködés szabályozása	469
A visszakapcsolásos gátlás	469
Az izoenzimes szabályozás	470
Alloszterikus enzimek	474
Folyóirat- és szemlecikkek	477
FÜGGELÉK
Speciális részek, értelmező szótár	481
A könyvben alkalmazott rövidítések	503
Fontosabb kézikönyvek, tankönyvek és sorozatos művek	506
Tárgymutató	508
II. kötet
A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI
Bevezetés	7
A differenciálódás és a fejlődés ciklusai	8
A sejtnövekedés és sejtfejlődés menete	13
A növekedés kinetikája és időbeli lefolyása	15
A szervek növekedése	20
A gyökér növekedése	20
A szár növekedése	22
A levél növekedése	22
A növény fejlődése a környezettel szinkronban van	24
Történeti visszapillantás	26
Circadien és egyéb ritmusok jellemvonásai	27
A ritmus endogén és exogén szabályozói	30
A ritmus jellemzői	32
A biológiai óra mechanizmusa	32
A biológiai folyamatok circadien változása a sejtben	34
A biológiai óra a természetben	35
Folyóirat- és szemlecikkek	36
Bevezetés	39
Auxinok	40
Az auxin felfedezése	40
Az auxinok kémiai jellemzése és kimutatása	43
Az auxinok bioszintézise	45
Az auxinok anyagcseréje	47
Auxin-optimumok	49
A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései	50
A gibberellinek	54
A gibberellinek felfedezése és előfordulása	54
A gibberellinek izolálása és jellemzése	56
A gibberellinek bioszintézise és anyagcseréje	57
A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései	60
A citokininek	65
A citokininek felfedezése és jellemzése	65
Természetes (natív) citokininek	65
A citokininek élettani jelentősége	66
A citokininek bioszintézise	68
A citokininek szállítása és előfordulási formái	70
A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései	70
Az etilén	73
Az etilén hormonális hatásának felfedezése és jellemzése	73
Az etilén bioszintézise és anyagcseréje	74
A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései	78
Brassiszteroidok	80
Az abszcizinsav	81
Az abszcizinsav felfedezése	81
Az abszcizinsav bioszintézise és anyagcseréje	81
Az abszcizinsav eloszlása és szállítása	82
Az abszcizinsav élettani jelentősége	84
A molekulaszerkezet, az aktivitás és a hatásmechanizmus összefüggései	85
Poliaminok	86
Egyéb természetes növekedésszabályozók	88
Hormonreceptorok	91
A receptorok molekuláris szerkezete	91
A jeltovábbítás mechanizmusa a membránban és a citoplazmában	93
Folyóirat- és szemlecikkek	97
NYUGALOM ÉS AKTIVÁLÓDÁS
Bevezetés	101
A nyugalmi állapot típusai	101
Az elsődleges (mély) nyugalom	102
A másodlagos (kényszer) nyugalom	102
Relatív nyugalom	102
A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása	103
A rügyek nyugalma és aktiválódása	104
A rügynyugalom fázisai	104
A rügynyugalmat kialakító külső hatások	104
A rügy "ébredése" a nyugalomból	105
A rügynyugalom mesterséges megszüntetése	105
A rügynyugalom hormonális szabályozása	106
A magvak nyugalmi állapota	107
Embriónyugalom	109
A magburok jelentősége a nyugalomban	111
A másodlagos (indukált) nyugalom	116
A mag "ébredése" a nyugalomból	117
A magnyugalom fázisai	127
A magvak aktiválódása (a csírázás)	131
A mag szerkezete és tápanyagösszetétele	131
A csírázás folyamata	135
A csírázás I. szakasza	138
A csírázás II. szakasza	141
A csírázás III. szakasza	145
A csírázás belső szabályozói	148
A csírázás külső szabályozói	152
A csírázóképesség és csírázási erély	158
Folyóirat- és szemlecikkek	161
A JUVENILIS (VEGETATÍV) FEJLŐDÉS
Bevezetés	165
A juvenilis fejlődési szakasz morfológiai és fiziológiai bélyegei	166
A juvenilis fejlődés hormonális szabályozása	169
A hormonok eloszlása és szállítása a juvenilis szervekben	170
A hormonok szerepe a szár növekedésében	174
A hormonok szerepe a gyökér növekedésében	176
A hormonok szerepe a levél növekedésében	178
A merisztémák aktiválódása	178
Növekedési korrelációk	180
Az apikális dominancia	181
A polaritás	183
Az egész és a rész viszonya a korreláció kialakításában	187
A differenciálódás módozatai	188
Az egyenlőtlen sejtosztódás és a differenciálódási minták	189
A csúcsmerisztémák differenciálódása	192
A hormonok szerepe a differenciálódásban	198
A differenciálódás tanulmányozása steril tenyészetekben	198
Az izolált növényi részek tenyésztése	199
Szervtenyészetek	200
Szövettenyészetek	205
A szövettenyészetek jelentősége és gyakorlati alkalmazása	213
Az izolált növényi részek differenciálódása	217
Organogenezis	218
Az izolált sejtek embriogenezise	219
A regenerálódás fogalma	220
A sejtmag és a plazma szerepe a regenerálódásban	221
Folyóirat- és szemlecikkek	225
A FEJLŐDÉS REPRODUKTÍV SZAKASZA I. (A virágok fejlődése)
Bevezetés	229
A virágkezdemények megjelenése és fejlődése	229
A tenyészőkúp áthangolódása	230
A virágkezdemények kialakulásának morfológiai folyamata	231
A homeotikus gének szerepe a virágkezdemények egyedfejlődésében és evolúciójában	234
A virágzat fejlődése	236
A virágörvök azonosságának genetikai szabályoszása	237
A virágrészek evolúciója	239
A virágrészek számának evolúciója	239
A magános virág fejlődésének fiziológiai feltételei	240
A fészekvirágzat fejlődésének fiziológiai feltételei	240
A virágrügy fejlődésének befolyásolása	241
Az ivari differenciálódás	242
A gametofiton ivart meghatározó módosulásai	242
Az ivar módosulása az egysziklevelű növényekben	243
Az ivar módosulása a Cucurbitaceae családban	244
A gibberellinek befolyása a nemek kialakiulására	245
A virágpigmentek képződése	246
A fényszakaszosság (fotoperiódus) jelentősége a virágkezdemények fejlődésében	248
A fotoperiódus fogalma	248
A fotoperiódus hatásmechanizmusa	250
A nappalhosszúság érzékelése	251
A rövidnappalos növények fény- és sötétigénye	252
A hosszúnappalos növények fény- és sötétigénye	253
A fitokróm szerepe a fotoperiódusban	254
A virágzási stimulus transzlokációja	258
A fotoperiódikus utóhatás	262
A virágzás endogén inhibitorai	263
A virágzási hormonok szintézisének sorrendje	265
A hőszakaszosság (vernalizáció)	266
A vernalizáció jelensége	266
Hidegigényes növények	266
Az őszi gabonafélék vernalizációja	267
A kétéves levélrózsás növények vernalizációja	268
A hideghatására keletkező virágzási inger természete	268
A vernalizálódás legjellemzőbb vonásai	270
A virágképzés és a hormonok	271
A gibberellinek szerepe a virágképzésben	271
A citokinionek és az auxinok szerepe a virágképzésben	274
A florigén-elmélet	275
A nappalhosszúsággal szemben semleges növények virágzása	277
A virágzás és a virágok felnyílása	280
Folyóirat- és szemlecikkek	282
A FEJLŐDÉS REPRODUKTÍV SZAKASZA II. (Megporzás, megtermékenyülés és termésképzés)
Bevezetés	287
A hím és női szaporító szervek	288
A portok morfológiai felépítése és funkciója	288
A termő	294
A pollentömlő képződése	296
A pollentömlő in vitro fejlődése	296
A pollentömlő in vivo fejlődése	298
A pollen életképessége	301
Megporzási módok	301
Kompatibilitás és inkompatibilitás	303
Megtermékenyülés	313
A pollentömlő találkozása a magkezdeménnyel	314
Embrió- és a magképzés	317
A megtermékenyülést követő változások	318
Az embrió fejlődése	319
A magképzés	320
Partenokarpia	324
A termés fejlődése	325
A termések növekedése	326
Terméshullás	333
A gyümölcs érése	333
A gyümölcsérés sémája	334
A gyümölcs érését kísérő jelenségek szimptómái	339
Az érés szabályozása	348
Folyóirat- és szemlecikkek	352
AZ ÖREGEDÉS ÉS A SZERVEK LEVÁLASZTÁSA (Szeneszcencia és abszcisszió)
Bevezetés	357
Az öregedés típusai és az öregedés szabályozása	360
Az öregedés típusai	360
Az öregedés szabályozása és a protein-ciklus	361
A magvak öregedése	367
A magvak környezetéhez való alkalmazkodása	367
A dehidrálódáshoz való alkalmazkodás	368
A száraz vagy a nedves magvak öregednek-e gyorsabban?	368
Az ultraszerkezet változása az öregedő magvakban	369
A levelek öregedése	371
A levelek szekvenciális öregedése	371
A levelek szinkron öregedése	373
A leválasztott levelek öregedése	373
A virágok öregedése	379
Az ultraszerkezet változása az öregedő sziromlevelekben	379
Pigmentváltozás az öregedő sziromlevelekben	380
A szénhidrát- és nitrogén-anyagcsere változása és a cukrok adagolásának hatása	381
A hormonok jelentősége a virágok öregedésében	382
A gyümölcsök öregedése	383
Az egész szervezet öregedése	384
A szervek közötti hormonhatás jelentősége	387
A szervek leválasztása	388
Az abszicisszió sejttani vonatkozásai	389
Az etilén-auxin-egyensúly szerepe az abszcisszióban	390
Az abszcizinsav és egyéb leválasztásgyorsítók hatása	391
Mi váltja ki a természetes abszcissziót?	392
Az öregedés és a szervek leválásának kapcsolata	392
Folyóirat- és szemlecikkek	394
A NÖVÉNY ÉS AZ ABISOTIKUS KÖRNYEZET KAPCSOLATA
Bevezetés	397
Az életfolyamatok kardinális pontjai	397
A minimum- és maximum-pontok jelentősége	398
Az optimum-pont jelentősége	399
Kardinális hőmérsékletek	400
A hőmérséklet jelentősége	401
A magas hőmérséklet hatása	403
Az alacsony hőmérséklet hatása	405
Hőmérsékleti rezisztencia	412
A fény jelentősége a növekedésben és a fejlődésben	413
Fényhatások	415
A fitokróm és fitokróm-rendszer	419
A fény hatása a növekedés sebességére	438
A fény hatása a növekedés irányáre (fototropizmus)	439
A fototropizmus fogalma és típusai	439
A fototropikus indukció módja és a fényválasz	439
A fototropikus válasz helye	441
A fototropizmust magyarázó korábbi elméletek	443
A fototropikus válaszgörbe analízise	445
A receptor pigmentek	446
Az auxin inaktiválódása mint a fototropizmus mechanizmusa	448
A levelek fototropizmusa	449
A gravitáció hatása a növekedés irányára	450
A gravitropizmus változatai	450
A gravitropizmus általános törvényszerűségei	451
A gravitációt érzékelő mechanizmus	452
A levegő szennyezettsége és a növényi élet	460
A levegő szennyeződésének forrásai	461
A helyi szennyeződés	461
A szállított szennyeződés	463
A szmog hatása a magasabb szervezettwségű növényekre	464
Stresszhatások és stressz-anyagcsere	470
Az alkalmazkodás stratégiája	471
A stressz hatása a proteinszintézisre	473
A stresszorok által kiváltott biokémiai adaptációk	476
Folyóirat- és szemlecikkek	487
A NÖVÉNY ÉS A BIOTIKUS KÖRNYEZET KAPCSOLATA
Bevezetés
A magasabbrendű növények kölcsönhatásai	492
A gyökerek által kiválasztott anyagok	493
A levelek által kiválasztott anyagok	494
A magvakból és termésekből kiválasztott anyagok	495
A kolinok szerepe természetes környezetben	497
Az allelopatikus anyagok hatóterületei	497
Az egyszerűbb és magasabb szervezettségű növények kölcsönhatásai	499
Rhizoszféra	499
Szimbiózis	501
Mikorrhiza	513
Parazitizmus	518
A parazita életmód általános jellege	518
Növekedési rendellenességek, fejlődési zavarok	521
A gazdanövény és a parazita kapcsolatának formái	522
A kapcsolat kialakulásának körülményei	523
A kölcsönhatások kialakulásának típusai	525
Változások a fertőzött növényben	531
Tumorok	531
Történeti visszapillantás	532
A fertőzés folyamata	533
A plazmidok jellemzése és funkciója	534
A tumorképzés	535
Folyóirat- és szemlecikkek	538
FÜGGELÉK
Speciális részek, értelmező szótár	543
A könyvben alkalmazott rövidítések	555
Az internacionális (SI) mérési rendszer egységei és szimbólumai	558
Fontosabb kézikönyvek, tankönyvek és sorozatos művek	560
Tárgymutató	562

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem