Előszó
A normannok
Skandináviába vezetjük az olvasót, ezen tengertől mosott országba, melynek természetszépségei érdek tekintetében versenyeznek történelmével. A rideg sarkkör, mely az örökös hó és jég vonalát jelzi, komoly választó falat képez a derültebb déli vidék és az örökös mámorban sinlő éjszak között; melynek bolyongó ködfelhőit csak ritkán űzi szét az éjszaki fény varázsvilága. Égbe nyuló jegesek dermedt méltósággal tekintenek alá a legsajátszerübb és legmeglepőbb sziklaalakoktól környezett vidékre, melynek magaslatairól mind megannyi ereiként az életnek, forrnak, pezsgenek, sietnek alá az üditő vizek. Dörgő zuhatagok hideg vizgőzbe rejtik a közel tájat, s a napsugarak befolyása alatt csodaszerű szinjátékot, szivárványt rögtönöznek - a porrá zuzódott viztömegek felett.
Az örökké változatlan Oceán majd fényes tükörként övedzi körül a természet szilárdabb müvét, melynek hatalmas tagjai mélyen benyulnak az óriási viztömegbe, mintha mindmegannyi karmai volnának, melyek segedelmével magát a hűtlen elem fölé emelné, majd dörgő és vésztjelentő csapásokkal látogatja meg, s pusztitó jelenlétének mindenütt hátra hagyja nyomait a kimosott óriási sziklaüregekben és mélyen benyuló sziklanyelveken. S mig a magaslatok az örökös hó merev szépségétől boritvák, melyekre a feljövő és lemenő napsugarak bűbájukat hintik, s mig a partokat a zajlás és ár muló fehér habgyöngyeikkel szegélyezik, addig a két végpont között őserdők titokteljes magánya terül el néma, ünnepies méltósággal, melynek megragadó csendjét csak ritkán zavarják meg a szárnyas világ ide tévedt vándorai. Örökzöld tűnövények és óriási tölgyek váltakoznak egymással, s a gazdag mohával fedett sziklák nem ritkán diszes oltárokat és áldozattüzhelyeket képeznek a természet ezen remek egyházában, mely egyszerüségében mutatja felülmulhatlan nagyságát... De valamint a kimosott és szakgatott szikláknak, ugy a zöld rengetegeknek is meg van a maguk fényes tükre, mintha a természet szeretné, ha müvei különleges szépségeiben gyönyörködnek és bájos kristálytavak töltik be nem ritkán az erdők tisztásait, s a sima átlátszó vizek felületéből kiemelkedő zöld szigetkék, odahintett óriási smaragdoknak látszanak...
Nagy Károly római császár története
A frankok eredetileg két törzsre oszoltak. Egyiket száli, másikat ripuárinak hivták. Mindkettő büszke, szilaj, bátor, s szárazon és vizen egyformán vitéz és félelmes vala.
A békét nyomornak, a nyugalmat szolgaságnak tekintvén - ugy a győzelem, mint vereség szüntelen uj háborukra sarkalta, s csak oly szivesen onták véröket, hogy zsákmányt s dicsőséget szerezzenek, mint bosszuállás s sérelmek, vagy a harcztéren szenvedett kudarczok megtorlása végett...
Vissza