A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban

Előszó

Kiadványsorozatunknak jelenlegi kötetével folytatni kívánjuk annak a célkitűzésnek a megvalósítását, hogy a megye helységeinek múltja után érdeklődők számára nyújtsunk használható adatokat, mégpedig elsősorban olyanokat, melyek akár nyelvi, akár egyéb okokból nehezen hozzáférhető levéltári forrásanyagokban találhatók. Az anyag összeállítása során ezúttal sem a történeti megyét vettük figyelembe, hiszen akkor jónéhány - ma Nógrád megyéhez tartozó - község anyagát volnának kénytelenek hiányolni az olvasók. Ezért nem vettük fel az összeállításba a XIX. század elején még Nógrádhoz tartozó, de jelenleg Szlovákiában található községek adatait, valamint azokét sem, melyeket időközben más megyékhez csatoltak át (ilyen a Pest megyéhez csatolt Kismaros, Kisoroszi, Kosd. Penc, Rád és Verőce, valamint a Heves megye kötelékébe került Heréd, Kökényes, Lőrinci és Zagyvaszántó). Ugyanakkor be kellett dolgoznunk a kötetbe az időközben Nógrád megyéhez csatolt községeket. (Ezek: Gömör megyéből Zabar, Heves megyéből Dorogháza, Hasznos, Mátramindszent, Nádújfalu, Nagybátony és a vele egyesített Maconka, Pásztó Szuha, Szurdokpüspöki és a vele egybeolvadt Zagyvaszentjakab, Tar, valamint Hont megyéből Drégelypalánk, Hont és Ipolyvece községek.) így a mai megye valamennyi helységének kutatója a tárgyalt időszakot illetően a lehetőségekhez képest azonos jellegű, terjedelmű és értékű tájékoztatást kaphat, nem kénytelen saját helységének adatait, viszonyait a környezetéből kiszakítva vizsgálnia, hanem módja van összehasonlításokat is tenni, legalábbis megyei vonatkozásban. Előző kötetünkben tájékoztatást adtunk a feudalizmus utolsó évszázadának viszonyairól a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző falusi tanúvallomások alapján. Jelen kiadványunk adatait pedig a feudális korszak utolsó nagyméretű, az egész országra kiterjedő összeírásának, az 1828. évi országos összeírásnak (Regnicolaris Conscriptionak) anyagából merítettük. Vissza