A Nógrád Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai

Előszó

A magyarországi levéltárak első ízben 1959-ben adtak tájékoztatást a Magyar Tanácsköztársaság még fellelhető írásos forrásanyagáról. Az azóta eltelt húsz év alatt újabb iratok előkerülése, a meglévő iratokban végzett elemző-feltáró munka eredményeképpen számos új olyan iratnak jutottak a birtokába, vagy jöttek a tudomására a levéltárak, melyek a nagyjelentőségű történeti korszak képének a megrajzolását a korábbiaknál még jobban lehetővé teszik. A Nógrád megyei Levéltár az említett 1959. évi tájékoztató megjelenése idején még nem működött önállóan, hanem közös igazgatás alatt állott a Pest megyei Levéltárral. Ez a körülmény is magyarázza bizonyos fokig, hogy a Nógrád megyei Levéltár 1919-es iratainak feltárása még olyan mértékben sem volt teljesnek mondható, mint a többi megyei levéltárakban. Ez a körülmény, valamint az, hogy a Nógrád megyei tanácsköztársasági anyag viszonylag kis mennyiségű, tulajdonképpen csak töredék-anyag, indokolttá teszi, hogy most, a 60. évforduló alkalmával a lehetőségek szerinti teljes képet adjunk ilyen jellegű iratainkról, mégpedig nemcsak általános összefoglaló tájékoztató formájában, mint az 1959-es volt, hanem egy analitikus jellegű segédlet keretei között.
Levéltárunk tanácsköztársasági iratanyagának általános jellemzéseként mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy tulajdonképpen nincs közte olyan anyag, mely önálló fondként volna kezelhető: valamennyi meglévő iratanyag beépül a korszakot megelőző és azt követő közigazgatási szervek iratai közé (ahogyan azt levéltári szakkifejezéssel mondani szoktuk, a tanácsköztársaság helyi szerveinek iratai a polgári kori szervek regisztratúrájában találhatók). Ez a magyarázata annak többek között, hogy a bemutatott iratoknak sehol sem 1-el kezdődik az iktatószáma, de a jegyzőkönyvek esetében (ahol az első ülésnél általában újra kezdik számozni a tárgysorozati pontokat) is az a helyzet, hogy egyik sem önálló kötetben található, hanem az adott község képviselőtestületi jegyzőkönyvének éppen soron lévő kötetében. Az iratok hiányos voltát mutatja, hogy a Tanácsköztársaság Nógrád megyei szervei közül ilyen formában mindössze csak 13 szerv iratai maradtak meg. (Itt kell megjegyeznünk, hogy válogatásunk a mai Nógrád megye területét érinti, így a közölt szervek közül kettő olyan van, a pásztói és szurdokpüspöki, amely 1919-ben Heves megyéhez tartozott.) Vissza