A nő

Előszó

Gaston Lachaise „a legnagyobb ma élő szobrász" - nyilatkozta Henry McBride, az ARTnews kritikusa 1935-ben, nem sokkal a művész halála előtt, a New York-i Museum of Modern Artban rendezett nagy retrospektív kiállítása kapcsán. A 2003-ban útjára indított európai vándorkiállítás franciaországi állomásának értékelésekor, elemző írásának fejlécében, a Le Figaro „a modern művészet felfedezetlen hőse"-ként aposztrofálja őt. Picasso, Braque és Brancusi kortársa volt, azoké, akik forradalmasították az európai művészetet. Ebből a párizsi környezetből az óceán túlsó partjára áttelepedve, hasonlóképp lett Lachaise a modern amerikai szobrászat egyik úttörője és az amerikai művészeti színtér egyik főszereplője. Európában azonban neve még mindig kevéssé ismert, és ez a kiállítás sorozat, amely 2005-ben Budapestre is elérkezett, lett hivatva arra, hogy felfedezzék. Amikor Lachaise életpályája elindult és művészi ambíciói sarjadni kezdtek, Párizsban az Art Nouveau a virágkorát élte, és a művészetek széleskörű reformja készítette elő a terepet a későbbi avantgárd mozgalmaknak. Ebben a forrongó közegben kezdte szobrászi tanulmányait 1895-ben, tizenhárom évesen, az Ecole Bernard-Palissyn. A négyéves programot három év alatt teljesítette. Egyből felvették az Academie Nationale des Beaux-Arts-ba, ahol valódi klasszikus képzést kapott. Hogy az elvárásoknak milyen mértékben megfelelt, korai sikerei bizonyítják. Évről évre szerepelt a Sálon kiállításain, első ízben még rendkívüli korhatár kedvezménnyel. Kétszer elnyerte a római nagydíjat. Párizsi éveiből azonban alig ismerünk fennmaradt művet. Az egyik ezek közül a ritka darabok közül az Isabel Lachaise kis fejszobra 1903-ból, amely korán kialakult szobrászi formakészségének bizonyítéka. Vissza