A neveléstudomány alapvonalai

Tartalom

Előszó
I. rész. Alapvető szempontok. Célkitűzés.
1. Alapvető fogalmak.
Az igazságok és a valóság egyetemes összefüggése. - A totalitáselmélet. - Emberi életközösség. - Az emberi lélek fejlődése. - Emberi lélek és a külső világ 1
2. Az ember.
Egység és összeség; egyén és „az ember". - Általános és egyéni vonások. - Eltérések női és férfi lélek között. - Különböző típusok 6
3. A tiszta humánitász.
Az ember megkülönböztető vonásai. - Mennyiségi és minőségi, anyagi és szellemi határozmányok. - Gyermek és szülők viszonya. - A beszéd. - Szellemi életközösség. - Szellemi életfolytonosság. - Szimpátikus érzések. - Művészet. - Tránscendens
kapcsolatok 21
4. Erkölcsiség, vallás.
Egyetemességre törekvés és erkölcsiség. - Pillanatok szuverénitása. - Az egyén szuverénitása a pillanatok fölött. - Erkölcsi szuverénitás. - Tránscendens életközösség 28
5. Művészet.
Üdülés és önmagunk kiélése. - A világ ujjáteremtése saját szemlélésformáink szerint: művészet. - A művészet legbensőbb kifejezője a valóságnak és az embernek. - A művészet segít legmagasabbra emelni az embert. - Esztétikai és erkölcsi közösség 34
6. Erkölcsi jellem.
Egyéniség és jellem. - Szellemerkölcsi készség. - Személyiség. - Teljesség. - Egyéni méret és színvonal. - Jellem és ateizmus, - Következetesség. - Erő. - Strukturális adottság. - Gyöngeség. - Jellemtelenség 38
7. A nevelés. Lehetősége és határa.
A lélek fejlődése és a környezethatás. - A "magántanulók". - Nyilvános oktatás. - A társadalom nevelő hatása. - Önképzés, nevelés. - Önkéntes és önkéntelen hatások. - Személyek és dolgok nevelő hatása. - Strukturális adottságok. - Pedagógiai optimizmus. - Pedagógiai pesszimizmus és az átöröklési elmélet. - Az alkalmazkodás törvénye. - Utánzás,
szuggesztió, hipnotizmus. - A nevelés hatásának vizsgálata történelmi egyéneken 43
8. Játék és nevelés.
A játék kauzális magyarázata : az erőfölösleg levezetése. - Teleologikus magyarázatok: gyakorlás, legyöngítés, katharzisz, kiegészítés, üdülés. - Spontáneitás. - Öncélúság. 51
9. A nevelés célja.
A tiszta humánitász elérése. - A tárgyszerűségnek, az egyéni szuverénitásnak, az erkölcsi és tránscendens életközösségnek biztosítása. - Társadalmi érdekek. - A nevelés korszerűsége és nemzeti jellege. - A valláserkölcsi személyiség. 59
10. A neveléstudomány.
Primitív társadalom és nevelés. - Hagyomány és nevelés- - A nevelés kiválása a család és a mívesség köréből. - Anyagközlés és módszeresség. - Anyagkiválasztás és közlési módszer 65
11. A pedagógia segédtudományai. A nevelő egyénisége.
Antropológiai tudományok : fiziológia, biológia, pszihológia, gyermek- és tömegpszihológia (az egyén szempontjai). - Etika, esztétika, szociológia (a közösség szempontjai). - Teológia (a tránscendens közösség szempontjai). - A nevelő egyénisége: mintaember 70
12. A neveléstudomány anyagának felosztása.
A) A tanítás szempontjai szerint : didaktika, metodika. - B) A személyiség fejlődése szerint: egyéni, erkölcsi és vallásos nevelés. - C) Antropológiai szempontból : testi és lelki nevelés. - A lelki nevelés: 1. Az értelem nevelése : tanítás. - 2. A szorosabb értelemben vett nevelés: a) az érzelem nevelése. - b) az akarat nevelése 76
II. rész. Az értelem nevelése.
13. Az értelem nevelésének célja. Tudás és készség. Tájékoztatás környezetünkről létfenntartásunk érdekében. - Erkölcsi eszmények és célok megismertetése; célfogalmak, teleológia. - Az értelem kiiskolázása disciplina útján; ebben és ezzel a formális képzés. - A készség megszerzése, az előbbi eredmények igazi és teljes birtokba vétele. - Pszihikai és
strukturális egység. - Pedagógiai koncentráció 83
14. A figyelem.
A figyelem pszihológiája. - Gátlási, támogatási, motórikus, centroszenzórikus elméletek. - Tudatszűkülés, koncentrálás. - Kiemelés. - Rendszerezés. - Típusok. - Periodikusság. - Külső és belső, érzéki és intellektuális, önkéntes és önkéntelen figyelem. - A figyelés tárgyi föltételei; mennyiségi föltételek: ingererő, nagyság és kiterjedés; az inger időtartama, ismétlése. Újszerű, ritka, szokatlan, változó és mozgó ingerek. A jelentős tárgy hatása. - A figyelem alanyi föltételei: asszociáció, érzelmek. - Matériális és formális érzelmek. - Várakozás, meglepetés, ráismerés. - Az akarat hatása. - A figyelést gátló tényezők: az idegközpont kiirtása, mérgezés, fáradtság. - Alkohol, koffein, teobromin, elhasznált levegő. - Vérszegénység. - Figyelem és fegyelmezés. - Fáradtságmérések: ergográf, aesthesiometer. Tesztek 96
15. A szemlélet.
Pedagógiai jelentőségének a fejlődése. - Figyelem és szemlélet. - Sajátosságai: válogatás, egységbefoglalás, kiegészítés, kivetítés, tárgyiasítás. - Térszemlélet. - A térszemlélet fejlődése. Térképzetek. - Időszemlélet. - Fejlődése, változatai. - Történelmi szemlélet. - Szemléltetés. - Hatásának okai: közvetlenség, érzékletesség, emóciónálitás. - A szemléltetés módszerei, az érzékszervek együttes alkalmazása, mozgás. - Globális, analitikus és szintétikus mozzanatok. - Eredmények. 124
16. Az emlékezet. I. Általában.
Az asszociáció szerepe az emlékezet körében. - Dinamikus sémák. - Ezek felújítására irányuló készségek. - Mindezek pedagógiai következményei. - Judiciózus, mehanikus és ingeniózus memorizálás. - Egyéni eltérések, emlékezeti típusok. - A gyermeki emlékezet sajátosságai. - A ráismerés. - Emlékezeti csalódások 141
17. Az emlékezet. II. A bevésés.
Bevésés és fölidézés, - A lelki állapot befolyása a bevésésre. - A kifáradás. - Az érzelmek. - A benyomások ereje, időtartama. - A hangsúly. - Ritmus. - Sorrendi változás. - A szöveg terjedelme. - Az ismétlések száma és beosztása. - Hangos vagy halk, színezett vagy színezetlen olvasás, - Komplikatív emlékezet
18. Emlékezet. III. A fölidézés.
A lelki állapot a fölidézéskor, - Hangulati elemek. - Spontáneitás. - Az akarat szerepe. - Perszeveráció. - Időtartam, - Reprodukciós gátlások. - Az emlékezet fejlesztése. 171
19. Képzelet.
Képzelet és emlékezet. - Képzelet és gondolkodás. - A képzelet jelentősége a gyermek lelkében. - A tudományos, köz- és magánéletben. - Jellemző tulajdonságai. - Fajai. - Egyéni és tipikus eltérések. - A gyermeki képzelet sajátosságai. - Fontossága nevelési szempontból. - Fejlesztésének főbb szempontjai, eszközei 180
20. Gondolkozás.
A gondolkozás pszihológiai és logikai szempontból. - Emlékezet, tapasztalás és gondolkodás. - Irányzatosság, - Önállóság. - Tárgyszerűség. - Élményszerűség. - Pszihikai egység és pedagógiai koncentráció. - Fogalomalkotás. - Reprezentáló, sematikus képzetek. - A fogalomképzés fokozatai. - Mennyiségi, fajfogalmak és a felsorolás. - Viszony és vonatkozás. Potenciális és aktuális fogalmak. - Elvont fogalmak. - A lélek és az istenség fogalma. - ítéletalkotás. - Az ítéletek evidenciája és érvényességi tudata. - Az ítéletalkotás föltételei; meglepetés és várakozás. - Következtetés. - Szillogizmus, dedukció, indukció. - Analógiás következtetés. - Problémaérzék. - Hangulati elemek. - Az intelligencia. - A lángelme. 201
III. rész. Az érzelmi élet nevelése.
Az érzelmi élet nevelésének a célja.
Az érzelmi nevelés fontossága és nehézségei. - Érzelmek és erkölcsiség. - A kapcsolatuk ellen szóló bölcseleti elvek. - Az érzés, mint összetartó erő; - a lélek legsajátabb visszahatása ; a tudat irányítója 231
22. Az érzelmekről általában.
Az érzések, mint életszükségletek jelzői. - Biotónus-elmélet. - Az érzések, mint kiemelő, gátló és megőrző tényezők. - Perszeveráló, expanzív és diffúz természetük. - Poláritásuk. - Az érzések és az érzetek. - Az érzések, mint másnemű élmények kísérői. - Az ú. n. summációs központok. - Az ingererő hatása. - A kellemetlen érzések, mint a nevelési munka gátló tényezői. - Az inger időtartama. - Az adaptáció. - Az érzésekkel járó fiziológiai változások. - Az érzelmi élet fiziológiai központja. - Az érzelmi emlékezet. - Az érzelmeknek egymásra gyakorolt hatása. - A szervi állapotok befolyása. - Kontrasztérzések 235
23. Az érzelmi élmények felosztása.
Az indulat. - A hangulat. - Az érzületek. - Az érzések tárgyaik szerint. - Az érzések centripetális, egocentrikus, tehát individuális jelleme. - Egyéni érzések; elemi, funkcionális és intellektuális érzések. - Közösségi érzések : szimpátikus vagy erkölcsi és esztétikai érzések. - Egyetemes vagy tránscendentális érzések : kozmikus és vallásos érzések 247
24. Az érzelmi élet nevelése.
Megfelelő légkör teremtése. - Az érzelmi hatások ellenőrzése. - Az indulatok kormányzása. - Érzelmi nevelés 1. a család körében. - A családi érzés fokozatos kitágulása felebaráti szeretetté. - Motívumeltolódás. - A hazaszeretet. - Érzelmi nevelés 2. az iskolában. - A tanításterv. - A reál- és humán szakok kölcsönös hatása az érzelmi életre. - A humánisztikus nevelés. - A természettudományok hivatása általános nevelési szempontból. - Mult, jelen és jövő kapcsolata, mint a kulturális életközösség föltétele. - Nemzeti és emberi életközösség. - A nemzeti élet alapjai. - Nacionálizmus és internacionálizmus. - Az emberi életközösség alapértékei: erkölcs és vallás. - Erkölcsi nevelés az iskolában; testvéri életközösség. - Az osztály kollektív élete. - Kötelességre nevelés 255
IV. rész. Az akarat nevelése.
25. Az akarat nevelésének célja.
Az akarat jelentősége. - Az akaratnevelés fontossága. - Akarat, jellem, személyiség. - A fejlődési fokozatokban az akarat szerepe. - Az akarat befolyása az értelmi és érzelmi életre, - létfenntartásunkra. - Az akaratnak 1. a megfontoltsága és egyensúlya, - 2. készsége, - 3. ereje, - 4. szívóssága,- 5. egyenletessége 271
26. Az akaratról általában.
Az akarat heterogenétikus : értelmi és érzelmi, - autogenétikus magyarázata. - Az akarat tulajdonságai. - Motívumelmélet, az ok és cél. - Az akaratszabadság kérdése. - A lelki egység tétele miatt jelentőségét veszítette. - Az egyén erkölcsi felelőssége 279
27. Az akarat közvetlen nevelése.
Lélekegység és akarat. - Befolyásolható-e közvetlenül az akarat? - Az akarat közvetlen nevelésének a célja. - Annak tényezői: a felügyelet, - büntetés és jutalmazás, - mesterséges és természetes büntetés és jutalmazás. - koplalás, - bezárás, - ütlegelés, - korholás és szidalom, - szoktatás, - példa, - szuggesztió, hipnotizálás, - érzelmek és indulatok szembeállítása 293
28. Az akarat közvetett nevelése.
Az ember szellemiségének következményei. - Az akarat közvetett nevelése: 1. az emberi életközösségre. - Egoizmus és altruizmus. - Saját tökéletesedésünk és mások boldogsága. - Az utilizmus és Kant erkölcsi maximái. - Az érzelmek viszonya az akarathoz: a szimpátikus érzés. - Az akarat közvetett nevelése: 2. a kozmikus és transcendentális életközösségre. - Az akarat közvetett nevelésének alaptétele. - Ismeretszerzés, világszem élet, világnézet, valláserkölcsi eszmék és érzések : az akarat közvetett fejlesztői. - Az akarat közvetlen nevelése elsősorban a tárgyszerű és egyéni, - a közvetett pedig a felsőbbrendű életközösségek felé való fejlesztés eszközei. - A nevelés egységes feladat. 311
Jegyzetek 317
Betűrendes névmulató 328
Könyvészet I.-II. 332
Javítandók 339

Témakörök