A' nevelésnek és tanitásnak tudománya II. (töredék)

Tartalom

HARMADIK FŐ RÉSZ.
A' tanitástudomány. A' tanításnak közönséges és különös törvényei.
Előemlékeztetés.

§. 1. A' tanitásnak tulajdonképen való tzélja 3
- 2. Mitsoda köze van az önnön formáltalásnak', a' tanítás által való formáltatáshoz 4
- 3, A' tanításnak betse. A' tanítás tudománynak szármozása 5
- 4. A' tanítás tudománynak betse 5
Elsö Szakasz.
A' tanításnak közönséges törvényei.
- 5. A' tanításnak fő tzéljai 7
- 6. A' tanításnak közönséges törvényei, annak formás tzélja szerént 7
- 7. Fő törvény 8
- 8. A' tanításmódnak több törvényei. Első regula 8
- 9. Második regula, tzélhoz illő elöbbmenés a' könnyebbről a' nehezebbre 9
- 10. Harmadik Reg. Nequid nimis. Mértéket kell a' tanításban tartani 10
- 11. Negyedik Reg. Fundamentomosság. Okos lassúmenés. 12
- 12. Ötödik Reg. A' tanításnak; ártalmas és nem ártalmas megkönnyítése 13
- 13. Hatodik Reg. A' tanítás legyen, magát kedveltető 15
- 14. Hetedik Reg. Több tzéloknak öszvekötése 17
- 15. Nyoltzadik Reg. A' tanítás közben és mellett való önnön foglalatoskodás előmozditása 18
- 16. Kilenczedik Reg. A' tanilásban, a' mint tsak lehetséges, az egész embert, vagy annak minden erőit és tehetőségeit tekintetbe kell venni 20
- 17. Tizedik Reg. Midőn a' tanulók nagy számmal
vannak, miképpen lehet, azok' nagyobb részének használni 22
- 18. A' tanítás formja.- Beszélgetés, vagy folyó beszéd által való tanítás .23
- 19. A' Katekhetika tanitásmódnak törvényei 24
- 20. A' foló beszéddel való tanitás törvényei 27
- 21. A' tanításban való elevenség 28
- 22. A' tanítani való tárgyak 29
- 23. Az egész tanitásnak kezdő pontja 30
- 24. A' tanitás tárgyainak , a' különböző szükségekhez képest való megkülönböztetése 31
- 25 A' közönséges és a' hivatalhoz illő formáltatás tárgyai, matériái 32
Második Szakasz.
A' tanitásaak különösebb törvényei, ennek közelebbi tárgyaihoz képest.
Első Fejezet.
A' figyelmetességnek, és a gondolkodásnak felébresztéséről 's gyakorlásáról, és a' tanításban való beszédmódjáról.
- 26. Előemlékeztetés 33
- 27. I. A' testi dolgokra való figyelmezésnek felébresztése 34
- 28. II. A' részeknek és az esmértető jegyeknek kikeresése 35
- 29. III. A' dolgoknak; eredetéről és használásáról való beszélgetés 37
- 30. IV. Öszvehasonlitás és megkülönböztetés . 38
- 31. V-VI. A' szerző okról, és ármunkáról való megfogások és más kezdet megfogások 39
- 32. VII. A' meglógások' elrendelésében (Classificatio) való elsőbb gyakorlások 40
- 33. VIII-IX. Az itélö erőnek, egyes mondások által való gyakorlása 42
- 34. A' megnevezett gyakorlásoknak különböző módjaik 43
A' nyelvtanítás, alkalmaztatva a' magyar nyelvtanításra; a' mint ez kezdődik, folytatódik, egész a' tsinos beszéd formálásáig.
- 35. A' tárgy nagysága 45
- 36. A' nyelvtanitás' fő pontjainak rajzolatja 46
- 37. A' szóllás testi készségeit illető kezdeti tanitás 46
- 38. Az olvasás tanításnak azon részei, mellyek minden tanitásmodukkal közök 49
- 39. Az olvasástanulás különböző módjai körül való tapasztalások 50
- 40. Az olvasásra készitö gyakorlásoknak régibb és megjobbítatott módja 52
- 41. Az előgyakorlásokról: általmenetel a' tulajdonképpen való olvasásra 57
- 42. A magyar nyelvben való oktatás. Ennek betse 60
- 43. Grammatikai előgyakorlások 61
- 44. Helyes irás 63
- 45. A' tulajdonképpen való grammatikai tanitás 66
- 46. A' gondolatoknak Írásba való foglalása.- Az ezt tzélzó tanításnak első és második gráditsa. Szükséges eloesméretek 63
- 47. A' tanitásnak elsö gráditsa 69
- 48. A' tanitásnak második gráditsa. Különbkülönbnemü elmélkedések, értekezések 71
- 49. Oktatás a' levélírásra 74
- 50. A' tanulók' írásbeli munkájok megítélése és megjobbitása 76
- 51. A' beszédnek (stylus) és az ízlésnek az olvasás által való formálása 78
Harmadik Fejezet.
A' rajzolásról és írásról.
- 52. Előgyakorlások 80
- 53. A' rajzolásban való tanitás 80
- 54. A' rajzolás tanitás módját illető közönséges észrevételek .81
Negyedik Fejezet.
A' számvetésben és a mathezisben való tániás.
- 57. Ezen tanítás két tárgyainak nagy és hasznos voltáról való emlékeztetés 85
- 58. Számvetési előgyakorlások 87
- 59. A' számvetés' regulák szerént való tanitásának grádicsos menetele 88
- 60. Az ide tartozó tanítás mód' közönséges törvényei 91
- 61. A' mathezisre való általmenetel 93
- 62. A' mathezisi tanítás módról némelly jegyzések 95
Ötödik Fejezet.
A' földleirás' vagy geografia' és történetirás, vagy história tanításáról,
- 63. Geográfiái és- históriai készitö tanitás, a' gyengébb esztendőkben 97
- 64. A' geografia.'- A' tanitás' gráditsos menetele. Elsö tanitás szakasz (Cursus) 98
- 65. Második, harmadik geográfiái tanitás szakasz 99
- 66. Közönséges észrevételek a' geográfiai tanitásmódról 101
- 67. A' história tanitása 105
- 68. A' história tanításnak, a' tanulók különbségéhez képest való különböző módja 107
- 69. Tudományos renddel való tanitása a' históriának , az ollyan tanulókra nézve , a' kik tanult emberekké formáltatnak 108
- 70. Közönséges észrevételek a' história tanításról, 1. Az emlékező tehettségre való tekintetnél fogva 109
- 71. História tanitás módok. 2. Az értelmi formáltatásra való tekintetre nézve 111
- 72. História tanitás módok. - 3. Az erköltsi jegy, formálására való tekintet szerént 113
Hatodik Fejezet.
A' természet, tudománya tanításáról és a' filozofia kezdetéről.
- 73. Készület. Ezen tanitás' summás rajzolatja és szükséges különbsége 116
- 74. A' természet leírása. - Ezen leírásnak tárgyai és módja 117
§. 75. A' természet leírása' módjának változtatása 118
- 76. Természet tudomány 121
- 77. Az emberről való tanítások 123
- 78. A' filozofia kezdete 126
Hetedik Fejezet.
Az idegen nyelvek tanításáról.
- 79. A' tzélnak különbsége. Az ujjabb és régibb nyelvek 128
- 80. Közönséges észrevételek. Az idegen nyelvek tanitásáról. A" nyelvet meg lehel tanulni, vagy beszéd gyakorlás, vagy regulák által 129
- 81. A' tanitásnak gráditsos menetele. Előgyakorlások 130
- 82. A' grammatikai tánitás 131
- 83. Grammatikai gyakorlások 132
- 84. Az idegen nyelveken való könyvek olvadása és fordítása 133
- 85. Az idegen nyelven való beszéllésre és írásra való bévezetés 134
- 86. Az ujjabb nyelveket illető jegyzések. Ezek tanulásának két tzéljai. - Tudományos segédeszközök . 137
- 87. Különös jegyzések , a' régi nyelvek' tanítás sáról, a' mellyek egyszer'smind a' tudományos formáltatás fundamentomi, az ezen tanitás tzéljáról való különböző gondolatok . 139.
- 88. A' görög és deák nyelveknek egymáshoz képest való közök 141
89. Különös törvények a' deák és görög nyelvek tanítására nézve 142
- 90. Az olvasni való írók rendje 145.
- 91. A' régi nyelveken való beszéllési és írási készség megszerzésére való segéd gyakorlások 146
- 92. A' klaszszikus irók' magyarázására és megértésére való segéd eszközök 148
Nyoltzadik Fejezet.
A' beszéllő mesterségekről és az ízlésnek formálásáról.
- 93. A' Retorika és a' Poétika 149
- 94. A' regulákra, vagy a' theoriára való elökészíléick 150
- 95. A' regulákkal vagy a' theoriával való első bánás 150
- 96. A' retorika és poétika regulák alkalmaztatásában és használásában való gyakorlások 152
- 97. Előszóval való helyes és tsinos beszéllés 154
- 98. Az elmondás és a' test illegetés (declamatio et actio) 155
- 99. Az Ízlésnek több |szép mesterségek által való formálása 156
Kilentzedik Fejezet.
A' vallásos és erköltsi tanításról.
- 100. A' vallásos nevelésnek és a' vallásos tanításnak kölönös köze 158
- 101. A' lanitás kezdetében is szükséges a' vallás tudományt tanítani 158
- 102. A' vallás tanitás módjának tárgyai közönséges törzsök törvények (principia) 159
- 103. A' vallás tanításnak első gráditsa . 160
- 104. Második tanítási szakasz (cursus) . 162
- 105. A' vallásos és erköltsi tanításnak harmadik és felsőbb tanítási szakasz 165
- 106. A' tanítás módja , a' tanitásbeli hang 166
- 107. A' vallás tanítása módjának különös regulái 167
NEGYEDIK FÖ RÉSZ.
Az oskolák elintézéséből.
Előemlékeztetések.
- 1. Foglalatja ezen résznek. Az oskolák' állapotjárói szólitó és tanitó írások 171
Első Szakasz.
Általános megtekintése, a' közönséges formáló intézeteknek, és azoknak múlhatatlanul szükséges voltok.
- 2. Az ifjúság formálásának , és a' formáló intézeteknek szükséges voltokról közönségesen . 173
- 3. A' nép' minden rendjeit szükséges formálni: ehez képest a' formáltatás intézeteinek különbözőknek kell lenni 174
- 4. Az oskolák' némelly jobbításának akadályai, és azok' elháritása' eszközei 175
- 5. A' státus' köteles gondja az oskolákra 177
- 6. Azon hasznok, mellyek a' státusnak az oskolák körűl való bölts gondoskodásából következnek 178
Második Szakasz.
A' jó renden álló oskolák közönséges tulajdonsági.
- 7. A' szakasz foglalatja 180
- 8. A' közönséges oskolákban való tanitókról. A' tanítók szoros megválasztása, és megpróbálása 180
- 9. Az oskolák állapot ja' javítására való eszközök
1. Az oskolai tanítóktól nem kell felettébb sokat kívánni 181
- 10. 2. Miképpen lehet elkerülni, hogy az oskolai tanitó munkával felettébb meg ne terheltessen 182
- 11. 3. A' segéd tanitók, az ugy nevezett Praeceptorok 183
- 12. 4. Az oskolai tanítók' tisztességes fizetése 184
- 13. Az oskolai tanítók' polgári tekintete és illendö tisztelete 186
- 14. A' tanítóknak egymástól való függésekről, és azoknak egyenlöségekről (Subordinatio et Coordinatio) 187
- 15. A' tudományoknak vagy a' tanításnak közönséges, és különös rendje, (plánum docendi) 188
- 16. A' tanítás órái 189
- 17. A' tanitó és olvasó könyvek 190
- 18. A' tanulóknak száma és claszszifikatziója l9l
- 19. Állandó klaszszisok és letzkék rendje 192
- 20. Külső intézetek és tanulásra valópegéd eszközök. Az oskolai épületek 194
- 21. A' tanuló szobák és az oskolai eszközök 195
- 22. Tulajdonképpen való tanítási eszközök. Oskolai könyvtár 190
- 23. Más egyébb gyűjtemények; a' tanítás könnyítésére 197
- 24. Az értelem' formálása mellet tekintetbe kell venni a' test egészségét, és az erköltsök formálását is 198
- 25. A' szorgalmatosságnak, és a' jó erköltsiségnek tzél szerént való segéd eszközei. 1) Oskolai törvények , oskolai fenyíték 200
- 26. 2. A' felsőbb klaszszisokba való általtétel 204
§. 27. Az oskolai rnegvizsgáltatások (Examcnek), azoknak törvényei 205
- 28. Kinek kell lenni az examinálónak, a' kérdezönek? 207
- 29. Közönséges és különös megpróbáltatások 208
- 30. I. Függelék különösön, a' megpróbáltalások' különböző nemeiről 210
- 31. II. Függelék. A' közönséges examinálás' mód
- 32. A' Censura.- Az oskolai jutalmak (Praemi.) 217
- 33. Az oskolák virágzására ügyelő gondviselés Oskolai rend. Oskolai tanátskozás. Oskolai igazgatás. Oskolai írások 221
- 34. Az oskolákra ügyelő országos kormányszék 224
Harmadik Szakasz.
A' tanitóknak, a' különböző oskolákhoz képest való formáltatásokról a' Szemináriumokban.
- 35. Közönséges rajzolat. A' Szemináriumok különbsége 225
- 36. A' falusi oskolai tanítók Szemináriuma. A' hivatalosok közül való választás 226
- 37. A' lejendö oskolai tanitók' értelmi formáltatása 227
- 38. Ugyan azoknak erköltsi formáltatások 228
- 39. A' nevelési formáltatás járói különösön . 229
- 40. Az ausztriai császári tartományokban való azon készítő intézetekről, mellyekben a' normális, reális és gymnaziumi fő oskoláknak, a' és a' főbb rendű szülék leányiskolájoknak tanitóik készítetnek 230
Negyedik Szakasz.
A' közönséges tanító és nevelő intézeteknek külünbözö nemeiről.
Első Fejezet.
A' falusi oskolákról.
- 41. A' falusi nép is alkalmatos a' formáltalásra 232
- 42. A' kiformállatás határi. A' lelki pásztorok mit tehetnek és kötelesek tenni, a' falusi oskolák javitására . 233
- 43. A' falusi oskolák' megkívántató tulajdonságai 235
- 44. A' tanítás tárgyai, a' falusi oskolákban . 236
§. 45. Tanítási segód eszközök a* falusi oskolákban 237
- 46. A' tanuló gyermekeknek egymástól való szükséges elválasztása 238
- 47. Az oskola gyakorlása. - Vasárnapi oskola 239
- 48. Az erköltsi nemesedés a' falusi oskolában. Fenyíték 240
- 49. A' munkásságra való szoktatás. A' jó rendnek megtartása 241
- 50. Külső szükséges intézetek. A' tanító szobák 243
Második Fejezet.
A' városi oskolákról és azoknak különböző nemeiről.
- 51. A' városi oskolákról közönségesen, és azoknak rendeltetéséről 244
- 52. I. Az alsóbb rendű városi oskolák, Tanitási tárgyak 245
- 53. A' külső szorgalmatoskodási oskola (industrialis) 247
- 54. A' vasárnapi oskolák 248
- 55. II. Városi oskolák. A'pallérozottabb rendűk számára. Az ezekben való tanítás tárgyok 249
- 56. III. Kereskedést tanitó oskolák. Az ezekben tanítani való tárgyak 252
- 57. IV. A' szebb mesterségek oskolái 255
- 58. V. Mezei gazdaságot. Erdőkkel való bánást és bányászságot tanitó oskolák 256
Harmadik Fejezet.
- 59. Leány oskolák az alsó rendű szülék gyermekeik számára elöemlékeztetés 257
- 60. A' városi szegényebb lakosok' leányainak tanitása 258
- 61. Leány oskolák, a' középrendü városi polgárok leányaik számára 260
- 62. Főbb rendü leány oskola. A' tanítani való tárgyak 262
- 63. Kiknek kell a'leány oskolában tanítani . 264
- 64. A' leány oskolában a'nevelésnek a' tanítással való öszvekötése 265
Negyedik Fejezet.
A' katona oskolákról,
- 65. A' katona oskolák 266
- 66. A' tisztek formáltatása 268
- 67. A' tulajdonképpen való katonai tanitás 269
Ötödik Fejezet.
A' tudós oskolákról.
Ezen oskolák megfogása. Tanítani való tárgyak 272
- 69. A' tanítás módja 275
- 70. Letzkék rajzolatja. A' gymnaziumok számára 276
- 71. A' magános órák 277
- 72. A' repetálás órái, az oskolai nyugvás idö vagy szünnapok 278
- 73. A' magános szorgalmatoskodás foglalatoskodásai 280
- 74, Beszédbeli gyakorlások 281
- 75. Miképpen lehet a' tudós oskolákban a' tanulókat raegesmerni, és miképpen kell azokkal bánni 282
- 76. Oskolai segéd fizetések, vagy Stipendiumok,a' kissebb tanulóknak, a' nagyobbak által való tanitatások 284
- 77. Az értelmi és erköltsi szükséges formáltatás, a' felsőbb tudományokra való általmenetelre nézve 286
Függelék.
Néhány hasznokról, mellyekkel a' magános tanító az oskolai tanítót, a' magános tanítás, az oskolai tanítást megelőzi 287

Témakörök