A' nevelés' tudománya I.

Tartalom

E l s ő F e j e z e t.
A' Nevelésről.
1. Az ember 1
2. Az embert szükséges nevelni 2
3. A' nevelés' értelme 's tárgya 2
4. Annak czélja 4
5. Ugyan annak tulajdoni 6
6. A' nevelés' haszna 9
7. 'S érdeme 10
M á s o d i k F e j e z e t.
A' Nevelőről
8. A' Nevelőnek szükségesek némelly testig 's
lelki vagy is elmebeli 's erkölcsi tulajdonok 12
9. Testi tulajdonok 13
10. Elmélt illető tulajdonsok, úgymint némelly készületek és tudományok 14
11. A' folyvást való tanúlás 18
12. Egy kiskönyvtár 18
13. Erkölcsi tulajdonok. Ezekről általjában 19
14. Különösen a' hivatal' szeretetéről, 's a' hivatal' kezdetén szükséges tartózkodásról 21
15. A' lelki esmereteségről 's a' béketürésről 23
16. A' szív' vídámságáról 24
17. A' nevelői tekíntetről, 's a' nevelő eránt való bizodalomról 24
18. A' tisztességes magaviseletről 25
19. A' nevelőnek maga körül való gondolkodásáról 27
H a r m a d i k F e j e z e t.
A' Nevelés' Tudományáról.
20. Szükséges a' nevelést bizonyos rend szabások szerént intézni, 's ez lehetséges 29
21. A' Nevelés' Tudományának értelme 30
22. Ugyan annak felosztása 31
23. Czélja, haszna 33
24. Érdeme 34
25. Kútfeje 's segédei 36
26. Végre viszontagsági. A' Rigieknél 38
27. A' Keresztényeknél általjában 39
28. Különösen a' régi időben 40
29. Az újabb időkben 42
30. Hazánkban 43
E L S Ő R É S Z.
A' Nevelés' közönséges Tudománya.
ELSZŐ SZAKASZ
A' testi erők' kifejtéséről
E l s ő F e j e z e t
A' testi erők' épen tartásáról.
31. A' testi erőkről általjában 46
32. A' testi erőket épen tarthatni a) a' testet természetesen kifejtődni engedvén 47
33. b) Gondos vigyázat által 49
34. c) Oltalom által 51
35. d) Helyes szoktatás által 53
36. e) Az indulatok' megzabolázása által. Erről általában 55
37. Különösen a' nemző ösztön' megzabolázásáról 56
38. Végre f) okos gyakorlás által 61
M á s o d i k F e j e z e t.
A' testi erők' tökéletesítéséről.
39. A' testi erőket szükséges tökéletesíteni 62
40. A' testi erők' tökéletesítésében különös figyelmet érdemel a) a' nevendék' termete 's külső formája 63
41. b) 'A' nevendé' testének egészsége. Erről általjában 64
42. Különösen a' levegőről 64
43. Az eledelről és italról 65
44. Az öltözetről 67
45. A' lakásról, 's tisztaságról 68
46. A' ferdésről, mint a' tisztaság' leghathatósabb eszközéről 69
47. A' test' mértékletes mozgásáról 70
48. A' nyugalomról 71
49. c) A'" testi erők' szabad 's ügyes használása. Erről általjában 72
50. Különösen a' testi erők' gyakorlásáról 73
51. A' testi erők' természetes gyakorlásáról 74
52. A' testi erők' mesterséges gyakorlásáról 78
H a r m a d i k F e j e z e t.
A' megvesztegetett testi erők' helyre hozásáról.
53. A' testi erők' megromlásáról altaljában 82
54. A' testi erők' azon fogyatkozásiról, mellyeken a' nevelő maga segíthet 83
55. A' valóságos betegségekről 86
N e g y e d i k F e j e z e t.
A' nevendéknek arra oktatásáról, hogyan kelljen tulajdon testi erejére vigyáznia, 's azokat tökéletesítenie.
56. Ezen oktatásról általjában 89
57. Az emberi test' természetének , és a' testi erők' váltózasának előadásában mit kell
szem előtt tartani 90
58. Hogyan kell a' nevendéket a' testi erőkre való vigyázatra tanítani? 91
59. A' veszedelmek' elhárítására szolgáló mód' tanításában mire kell vigyázni? 92
M Á S O D I K S Z A K A S Z.
Az esmerő tehetség'' kifejtéséről.
E L S Ő C Z I K K E L Y.
Az esmerő tehetség' belső míveltetéséről.
E l s ő F e j e z e t.
Az esmerő tehetség' épen tartásáról tekíntvén ennek belső állapotját.
60. Az-esmerő tehetségről altaljában, és az esmerő tehetség míveltetésének
felosztásáról 94
61. Szükséges az esmerő tehetség' természeti épségére ügyelni 98
62. Nem szabad tehát a) valamelly elmebeli tehetséget szánt szándékkal, vagy vigyáztalanságból 's a' gondolatlanság miatt megrontani 98
63. Nem szabad b) erőltetés vagy rendetlen mívelés által az esmerő,
tehetségnek ártani 101
M á s o d i k F e j e z e t.
Az esmerő tehetség' belső tökéletesítéséről.
64. Ezen tökéletesítésről általjában 104
66. Mikép juthatni a' nevendék elmebeli tehetséginek esmerétére? 105
66. Folytatás 108
67. Folytatás 109
68. Befejezés 111
69. Az elmebeli tehetségek' belső tökéletesítésének közönséges rendszabásai 112
70. Folytatás 114
71. Befejezés 115
72. Az elmebeli tehetségek' felosztása 119
a) A' képző tehetségekről.
73. A' külső szemlélő tehetségről 120
74. Folytatás 122
75. Befejezés 123
76. A' belső szemlélő tehetségről 125
77. Az értelemről 127
78. Az ítélő erőről, és annak különbféle fajairól 129
79. Befejezés 131
80. Az okosságról 132
81. A' költő tehetségről 135
82. Toldalék a' képző tehetségek' tökéletesítéséhez 140
b) Az emlékeztető tehetségekről.
83. Ezekről általjában 145
84. Különösen az emlékezetről 147
85. A' szövetkeztető tehetségről 150
86. A' viszszaemlékeztető erőről 152
87. A' viszszaemlékező erőről 154
88. A' reáemlékező erőről 155
89. A' képzelő erőről 156
c) Az öszszefoglalt tehetségekről.
90. Ezen tehetségekről áltáljában 157
91. Különösön a' beszélő tehetségről 158
92. Befejezés 160
93. Az előadó tehetségről 161
94. Befejezés 164
H a r m a d i k F e j e z e t.
Az esmerő tehetség' belső fogyatkozásinak helyrehozásáról
95. Ezen fogyatkozások' értelme és felosztása 165
96. Az elme' belső fogyatkozásinak helyre hozása eránt némelly közönséges
észrevételek 168
97. Ezen fogyatkozások' helyre hozásáról különösen 170
98. Folytatás 172
99. Befejezés 175
N e g y e d i k F e j e z e t.
Az esmerő telietségnek a' nevendék által való belső míveléséről
100. Ezen tárgyról általjában 176
101. Hogyan kell a' nevendéket elmebeli tehetséginek önnön ereje állal való belső mívelésére készíteni 177
102. Mi állal serkenhetni a' nevendéket elmebeli tehetséginek belső mívelésére? 178
M Á S O D I K C Z I K K E L Y.
Az esmerő tehetség' külső, vagy is tudományos míveltetéséről általjában, az az:
a' Tanítás' közönséges Tudománya,
E l s ő F e j e z e t.
Az esmerő tehetség' épen tartásáról tekíntvén annak külső vagy is tudományos míveltetését
103. Az elme' külső mívelleléséről egy két észrevétel 180
104. Az elmebeli tehetségeket tekíntvén ezeknek tudományos míveltetését épen tarthatni a) hibás vélekedések távoztatása állal 181
105. b) A' haszontalan és veszedelmes dolgok' elmellőzése által 183
106. c) Az elme' megterhelésének és a' tanítlásban való sietségnek kerülése által 184
107. d) Mindazoknak szorgos távoztatása által, mellyek a' felvett tárgy' értelmét nehezítik, a' meggyőződést 's akarat' megindulását akadályoztatják, vagy pedig a' növendék' elméjének munkálkodását szükségtelenné teszik 185
M á s o d i k F e j e z e t.
Az esmerő tehetség' tudományok által való tökéletesítéséről.
108. Ezen tárgyról egy két elöljáró jegyzés 188
109. A' tanításon kívűl mi által szaporíthatni a' nevendék' ismeretit? 189
110. A' tanítás' értelme 192
111. A' tanítás' tárgyáról általjában 192
112. A' tanítás' tárgyáról különösen 193
113. A' tanítás' módjáról általjában 197
114. Különösen a' tanítás' különbféle formájáról 199
115. A' tudományos tárgyakkal való bánásról; 's különösen ezen kérdésről: melly idő
legalkalmatosabb a' tudományok' előadására? 203
116. Minő rendet kell tartani a' tudományos tárgyak' előadásában 205
117. A' tudományós tárgyakat hogyan kell általjában szólván, a' felvett czélokhoz alkalmaztatni? 208
118. Hogyan tehetni értelmessé a' felvett tárgyat? 209
119. Befejezés 212
120. Hogyan eszközölhetni a' meggyőződést? 215
121. Hogyan gerjeszthetni érzelmeket, ^s hogyan indíthatni meg az akaratot a' nevendékben 219
122. A'tanítás végett felvett tárgynak ügyes alkalmaztatására Hogyan szoktathatni a' nevendéket ? 220
123. Mi által eszközölhetni, hogy, nevendékünk az előterjesztett tárgyat híven emlékezetében tartsa? 222
124. A' tanítványnak ahoz szoktatásáról általjban, hogyan tandíjon haszonnal 224
125. Mi kép kell a' tanítványt a' tanítás' hasznos hallgatására készíteni? 255
126., Hogyan kell a' tanítványnyal oktatás közben bánni 227
127. Mit kell a' tanítványnak az oktatás' idején kívül haszonnal mívelnie ? 231
H a r m a d i k F e j e z e t.
Az esmerő tehetség' külső fogyatkozásinak helyre hozásáról.
128. Ezen fogyatkozásokról egy két elöljáró észrevétel 231
129. Hogyan segíthetni a' nevendéken, ha valamelly tárgy felől képzetei híjányosok? 235
130. Mikép segíthetni a' nevendéken, ha valamelly igazság felől nincs meggyőződve,
vagy ha akaratja az ajánlottakra nem hajlandó? 236
131. Mi által segíthetni a', nevendéken , ha a' vett oktatást nem tudja használni, 's valamelly dologban ügyetlenséget mulat? 238
N e g y e d i k F e j e z e t.
Az esmerő tehetségnek a' nevendék' tulajdon iparkodása által eszközöltető
tudományos míveléséről.
132. Ezen tárgyról egy két általjános észrevétel 240
133. Mitől kell a' nevendéket viszsza tartóztatni elméjének tudományos mívelésében? 241
134. Mi által mehet nevendékünk naponként elöbbre az esmeretekben és tudományokban? 245
H A R M A D I K C Z I K K E L Y.
Az esmerő tehetség' külső vagy is tudományos míveltetéséről különösen, az az :
a' Tanítás' különös Tudománya.
E l s ő F e j e z e t.
Az első rendbeli tárgyak' tanításáról.
135. Azon rend' rövid rajzolatja, mellyel a' jelenvaló czikkelyben fogunk követni 249
136. A' Hit 's Erkölcstudomány' tanításáról 251
137. Az Olvasás' tanításáról 258
138. Az írás' tanításáról 263
139. Befejezés 265
140. A' Számvetés'tanításáról áltáljában 267
141. Hogyan kell nevendékünket a' számjelek nélkél való Számvetés által a' számjelekkel
való Számvetés' tanulására készíteni? 269
142. Minő módot követhetni haszonnal a' számjelekkel való Számvetés' négy közönséges
nemeinek tanításában ? 271
143. Folytatás 274
144. Befejezés 280
145. Hogyan kell a' nevendéket a' Számvetés' felsőbb nemeire tanítani? 287
M á s o d i k F e j e z e t.
A' másod rendbeli tárgyak' tanításáról.
146. Különösen a' nemzeti Nyelvtudomány' tanításáról 292
147. Az írásmód' némelly szükségesebb 's köz hasznú nemeinek tanításáról 299
148. A' Rajzolás' tanításáról 301
149. Az Ének' 's Muzsikig' tanításáról 304
150. A' Mennyiség' Tudományának tanításáról 307
151. A' Méréstudomány' tanításáról 310
152. Az Erőmívtudomány' tanításáról 310
153. Az Építéstudomány' tanításáról 311
154. A' Földleírás' Tudományának tanításáról 313
155. A' Történettudomány' tanításáról 317
156. Az élő nyelvek' tanításáról 320
157. A' Természet' és Természetiek' Tudományának tanításáról 322
158. A' Mesterségtudomány' tanításáról 325
159. A' Gazdaság' tanításáról 327
H a r m a d i k F e j e z e t.
A' harmadik rendbeli tárgyak' tanításáról.
160. A' régi nyelvek' helyes tanításáról 329
161. A' régiségek' tanításáról, és a' nevendéknek arra készítéséről, hogy a' régi remek
munkákat haszonnal olvashassa 334
162. A' nevendéknek a' régi nyelveken való beszélésre, és írásra tanításáról 337
163. Az írásmód' tanításáról 339
164. A' Bölcselkedés' Tudományának tanításáról 342
N e g y e d i k F e j e z e t.
A' negyedik rendbeli tárgyak' tanításáról.
165. Bevezetés ezen negyedik fejezetbe 345
166. Az Egyházi Tudományok' tanításáról 347
167. A' Törvény tudomány' tanításáról 349
168. Az Orvosi Tudományok' elrendeléséről és előadásáról 351
169. A' Hadi Tudományok' tanításáról 354
170. A' Földmérőnek és Bányásznak szükséges Tudományok' tanításáról 356
171. A' kímívelt Gazdának szükséges Tudományok' tanítísáról 360
172. Még néhány különös hasznú Tudományok' tanításáról 362
173. Egy két hasznos észrevétel a' Szép Mesterségek erant 364

Témakörök