A népi építészet védelme

Előszó

Részlet a könyvből:

Szép fekvésű kis ország a Kárpát-medence középső és nyugati részén. Lakosainak száma alig haladja meg a tíz és félmilliót. A terület nagy része síkság és alacsony dombvidék, amely mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. Hazánk egyike azon európai országoknak, amelyek a tengertől a legtávolabb fekszenek. Legnagyobb területű tava - mely a külföldi és belföldi turizmus kedvelt helye - a Balaton. Országunk rendkívül gazdag gyógyforrásokban. Kedves Vendégeink Egerben és környékén is találhatnak ilyeneket. A népesség 96,5%-a magyar. Német, szlovák, román, szerb-horvát és egyéb nemzetiségek lakják még az országot, amelyeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Magyarország a közepesen városiasodott európai országok közé tartozik, annak ellenére, hogy 1949. óta a városi népesség 37,0%-ról 56,0%-ra növekedett az összlakosságon belül. A városi lakosság rohamos növekedését döntően a falusi népességnek a 60-as évek végéig tartó nagyarányú elvándorlása okozta a jobb életkörülményeket kínáló ipari-városi telephelyek felé. Ma több, mint száz városunk van, közülük legnagyobb az ország szívében levő gyönyörű fővárosunk több mint kétmillió lakossal. Társadalmi fejlődésünk a különböző történelmi korszakokban sajátosan alakult. Régiónk fejlődése már a feudalizmus kialakulása idején is megkésett, és ennek következtében már az akkori társadalom vonásai is jelentős mértékben eltértek a nyugati típusú feudalizmustól. Ezeket az eltéréseket tovább erősítették és növelték olyan események, mint a kereskedelmi utak „elterelődése", a török hódítás stb., amelyek gazdaságilag háttérbe szorították ezt a régiót, és amelyek visszafogták a polgárosodást és a városiasodást. Számottevő és erős városi polgárság nem alakulhatott ki, így ez a (nyugaton gazdaságilag is erős és számbelileg is jelentékeny) osztály nem kérdőjelezhette meg alapvetően a feudális viszonyokat, s sem a központi hatalom, sem pedig a feudális társadalmi rendszer elleni küzdelem nem számíthatott erre a tényezőre. Ennek következtében gyakorlatilag a II. világháború végéig fennmaradt a nagybirtok rendszer (egyes elemeiben feudális vonásokat is őrizve) és képviselői is jelentős helyet foglaltak el a politikai hatalmi struktúrában. E fejlődés következtében a magyar társadalom nem csupán gazdaságilag maradt el a nyugati, gazdaságilag fejlett országokhoz képest, hanem a társadalom szerkezete is másképpen alakult. Ez a társadalomszerkezet azután hosszú távra kedvezőtlen feltételeket teremtett a modem társadalomfejlődés számára. A II. világháború befejezésekor és az azt követő években a korábbi társadalmi struktúra (elsősorban a földreform és a politikai változások következtében) jelentősen átalakult, majd a szocialista társadalom építésének folyamatában gyökeresen megváltozott. Ezek a változások azonban nem tüntették, s nem is tüntethették el a korábbi történeti fejlődés sajátosságait. A korábban kialakult társadalomszerkezet ugyanis nemcsak ,/elépítését" tekintve volt más, mint pl. a nyugat-európai társadalmak struktúrája, hanem egyes osztályaiban és rétegeiben is más vonásokat őrzött. Ezek a vonások a szocialista társadalom létfeltételei között részben átalakultak, részben eltűntek, részben viszont hangsúlyozódtak. Annak a körülménynek pl. hogy a magyar munkásság kialakulásának első szakaszában nem kis részben külföldi származású volt, ma aligha van hatása. Az, hogy a szakmunkásság meglehetősen zárt társadalmi réteget jelentett ma is érezhető pl. abban, hogy szívesen adják fiaikat szintén szakmunkásnak. Az a körülmény pedig, hogy a munkásosztály jelentős része parasztszármazású, a települési viszonyok hatására még hangsúlyozódott is. A mai magyar társadalomszerkezetre már az jellemző, hogy az aktív keresők 56%-a munkás, 14%-a szövetkezeti paraszt, mintegy 26%-a szellemi foglalkozású. A dolgozóknak 4%-át teszi ki a kisárutermelő, kisiparos, kiskereskedő réteg. A két világháború között Magyarország gazdasági fejlettsége és a két fejlődés üteme tekintetében is Európa elmaradott országai közé tartozott, fejletlen agráripari jellegű volt. Ma a magyar gazdaság a közepesen fejlettek közé sorolható. Az 1950-től 1978-ig eltelt időszak a magyar ipar rendkívül dinamikus fejlődésének korszaka volt, a gyors iparfejlődés minden előnyével és hátrányával együtt. Az ipari termelés közel nyolcszorosára emelkedett. Vissza