A forradalmi munkásmozgalom és a tudományos szocializmus kialakulása. A Kommunista Párt kiáltványa. A Kommunisták Szövetségének tevékenysége. Az 1848-49-es forradalmak és tapasztalataik | 5 |
Társadalmi-gazdasági viszonyok a főbb európai országokban a XVIII-XIX. század fordulóján | 5 |
A munkásosztály politikai küzdelmeinek kezdetei | 10 |
A tudományos szocializmus kialakulása; a marxizmus három alkotórésze | 15 |
A Kommunista Párt kiáltványa | 16 |
Az 1848-49-es forradalmak és munkásmozgalmi tapasztalataik | 19 |
Az 1848-49-es forradalmak néhány fontosabb tanulsága | 23 |
A Kommunisták Szövetségének tevékenysége 1850-52 között | 26 |
A nemzetközi munkásmozgalom fejlődése 1852-től az 1870-es évek közepéig. Az I. Internacionálé megalakulása és tevékenysége. A Párizsi Kommün és történelmi tapasztalatai | 28 |
A nemzetközi munkásmozgalom a XIX. század 50-es éveiben és a 60-as évek elején | 28 |
Az I. Internacionálé megalakulása és tevékenységének főbb mozzanatai 1864-1871 között | 35 |
A Párizsi Kommün | 42 |
Az I. Internacionálé a Párizsi Kommün utáni években | 48 |
A nemzetközi munkásmozgalom az imperializmusba való átmenet szakaszában | 50 |
Az önálló munkáspártok megalakulása | 50 |
A II. Internacionálé megalakítása és tevékenysége a századfordulóig | 59 |
A nemzetközi munkásmozgalom az imperializmus időszakában (1900-1914) | 65 |
Az imperializmus hatása a társadalmi szerkezetre, a politikai viszonyokra és a nemzetközi munkásmozgalomra | 65 |
A jobboldali és "baloldali" opportunizmus a XX. század elején | 72 |
A leninizmus kialakulása és megszilárdulása | 81 |
Az 1905-1907. évi oroszországi polgári demokratikus forradalom | 90 |
A marxizmus és a revizionizmus közötti harc kiéleződése a nemzetközi munkásmozgalomban az 1905-1907. évi oroszországi forradalom után | 97 |
A nemzetközi szociáldemokrata munkásmozgalom három áramlatának jellemző vonásai az első imperialista világháború előtt | 112 |
A nemzetközi munkásmozgalom az első világháború kezdetén | 116 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és nemzetközi jelentősége | 122 |
A forradalmi helyzet érlelődése és a munkásosztály forradalmi elméletének lenini továbbfejlesztése | 122 |
A februári demokratikus forradalom győzelme Oroszországban | 127 |
A bolsevikok harca a demokratikus forradalom továbbfejlesztéséért. A szocialista forradalom békés győzelmének lenini terve | 130 |
A forradalom békés fejlődésének lezárulása. A Bolsevik Párt VI. kongresszusának új irányvonala | 137 |
A fegyveres felkelés elméleti, politikai és katonai előkészítése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme | 142 |
A szocialista szovjet állam megszilárdulása és fejlődése 1917 és 1924 között | 150 |
A szovjet állam kialakulása | 150 |
Gazdaság és politika a szovjethatalom védelméért folyó harc időszakában | 158 |
A szovjethatalom megszilárdulása. A szocialista építés feltételeinek megteremtése | 163 |
A szocializmus felépítésének terve Lenin utolsó munkáiban | 172 |
A nemzetközi munkásmozgalom az első világháború utáni forradalmi fellendülés éveiben. A Kommunista Internacionálé megalakulása és fejlődése (1918-1923) | 176 |
Demokratikus és szocialista forradalmak. A forradalmi munkásmozgalom megerősödése (1918-1920) | 177 |
A reformista és centrista pártok ideológiája, politikája. A II. Internacionálé újjászervezése | 190 |
A Kommunista Internacionálé megalapítása, I. és II. kongresszusa | 195 |
A munkásmozgalom helyzete és a Kommunista Internacionálé harca a munkásegységfrontért 1921 és 1923 között | 204 |
A nemzetközi munkásmozgalom a kapitalizmus átmeneti stabilizációja és a világgazdasági válság éveiben | 213 |
A munkásmozgalom fejlődése a kapitalista stabilizáció időszakában (1924-1929) | 213 |
A nemzetközi munkásmozgalom a világgazdasági válság éveiben (1929-1933) | 227 |
A szocializmus felépítése a Szovjetunióban | 235 |
A Szovjetunió a népgazdaság helyreállításának befejező szakaszában | 235 |
A Szovjetunió az iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása időszakában (1926-1932) | 247 |
A szovjet népgazdaság szocialista újjászervezésének befejezése (1933-1937) | 258 |
A gyarmati és függő országok felszabadító mozgalmai a két világháború között. A mongol és a kínai forradalom. Az indiai függetlenségi harc | 273 |
A mozgalmak főbb jellemzői, belső és külső tényezői | 273 |
A nemzeti burzsoázia taktikája és ideológiája a függetlenségi mozgalomban | 278 |
A Komintern és a gyarmati felszabadító mozgalmak | 282 |
Függetlenségi küzdelem és népi forradalom Mongóliában | 285 |
Antiimperialista és antifeudális forradalom Kínában | 287 |
Függetlenségi mozgalom Indiában | 298 |
A függetlenségi harc kiemelkedő szakaszai más területeken | 303 |
A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom küzdelme a fasizmus és a háborús veszély ellen, az antifasiszta népfrontért (1933-1939) | 307 |
A Komintern VII. kongresszusának előzményei | 307 |
A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa | 315 |
A népfrontpolitika a gyakorlatban | 325 |
A nemzetközi politika fő irányzatai és az erőviszonyok alakulása a harmincas években | 334 |
A vezető nagyhatalmak magatartása és céljai az első világháború után | 334 |
Nemzetközi diplomáciai és politikai harc Európában | 338 |
Az agresszorok háborús főpróbái, az antikomintern paktum | 344 |
A náci Németország kirobbantja a második világháborút | 350 |
A második világháború. A fasiszta agresszió. A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja. Az antifasiszta koalíció kialakulása. A kommunista pártok harca és az ellenállási mozgalom a háború éveiben | 355 |
A háború kitörése és első szakasza. A kommunista mozgalom tevékenysége 1939-1941 között | 355 |
A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja. Az antifasiszta koalíció kialakulása. Fordulat a háború menetében. Az ellenállási mozgalom kiszélesedése | 371 |
Az antifasiszta koalíció katonai győzelmei. Népi demokratikus forradalmak kibontakozása Európa és Ázsia egyes körzeteiben. A háború mérlege | 387 |
Függelék | 407 |
A függelékben található rövidítések jegyzéke | 409 |
Időrendi áttekintés | 411 |
Névmutató | 441 |