A nemzetközi gazdaságtan alapjai

Szerző

Csáki György

Lektor

Blahó András

Majoros Pál

Budapest

'Csáki György: A nemzetközi gazdaságtan alapjai ' összes példány

Kiadó:	Napvilág Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	491 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 19 cm
ISBN:	963-9082-82-1
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	13
A világgazdaság fejlődéstörténetének vázlata, a nemzetközi gazdaságtan főbb elméleti irányzatai	17
A nemzetközi gazdaságtan tárgya. A világgazdaság fogalma, általános jellemzői	19
A világgazdaság fejlődésének szakaszai	23
Az ókor és a középkor, a merkantilizmus és a korai gyarmatosítás időszaka (1492-1820)	23
A klasszikus kapitalizmus kifejlődésének és virágzásának korszaka (1820-18870/1890)	28
A liberális kapitalizmus kiteljesedése és virágkora, a monopolizáció és a gyamati tőkekivitel korszaka (1870/1890-1945)	33
A modern kapitalizmus aranykora: növekedés, technikai haladás, nemzetköziesedés és pénzügyi stabilitás a II. világháború utáni negyedszázadban( 1945-1971/1973/1976)	39
Állandósult egyensúlytalanságok, multilaterális gazdasági tárgyalások sorozatának korszaka (1973/1974-1989/1990)	51
A volt szocialista országok világgazdasági reintegrációja és a globális problémák előtérbe kerülésének korszaka (1989/1990-től)	56
A nemzetközi gazdaságtan főbb elméleti irányzatai	60
Merkantilizmus és fiziokratizmus	60
A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete	70
Marx közgazdasági elméletének nemzetközi gazdságtani vonatkozásai; a közelmúlt radikális, marxista ihletésű "újbaloldali" és neomarxista nemzetközi gazdságtani teóriái	78
A nemzetközi gazdaságtan neoklasszikus elmélete	83
A keynesi elmélet és a nemzetközi gazdaságtan; a keynesizmus posztkeynesiánus, reformista továbbfejlesztése	84
Neoliberális-monetarista elméletek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról	86
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések	88
Nemzetközi kereskedelem és kereskedelempolitika	89
A nemzetközi kereskedelem kialakulásának és fejlődésének motivációi	91
Nemzetközi kereskedelmi ügyletek	94
Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság - világtermelés és világkereskedelem	101
A nemzetközi kereskedelem empirikus jellemzői az 1990-es években	101
A nemzetközi kereskedelem mennyiségi jellemzésének eszközei	104
A külkereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok fejlődésében	104
A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás alapelvei - a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök	108
A természeti feltételekben rejlő előnyök	108
A munkatermelékenységben, a szükséges munkaráfordításokban mutatkozó abszolút előnyök	109
A relavtív munkatermelékenységek, a relatív mun karáfordítások eltérésén alapuló komparatív előnyök - a klasszikus megfogalmazás	111
A termelési tényezőkkel való relatív elátottság különbségeiből adódó előnyök	119
A műszaki fejlettségben mutatkozó különbségekből adódó, illetve a termékek életciklusának különböző szakaszaiban rejlő előnyök	126
A belső és külső megtakarításokon alapuló, a növekvő skálahozadékból származó méretgazdaságossági előnyök	128
A termékdifferenciálból és a piacdifferenciációból származó előnyök	133
A nemzetközi versenyképesség modern elméletei	134
A kínálati és a keresleti oldal versenyképesség mutatószámai	134
Külkeresedelmi áruszerkezeti mutatók	138
A vállalatok és a nemzetgazdaságok versenyelőnyei: a Porter-paradigma	141
Nemzetgazdaságok versenyképessége - gazdaságfejlődési modellek versenye?	158
Kereskedelempolitikai alapelvek és gyakorlat a világgazdaságban	172
Szabadkereskedelem és protekcionizmus	172
Nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés a II. világháborútól napjainkig: a GATT-tól a WTO-ig	189
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések	215
Globalizáció és regionalizálódás	217
A globalizáció általános jellemzői és elmélyülése az 1990-es években	219
A fejlődő országok helye és szerepe a globalizálódó világgazdaságban	240
Regionalizálódás, regionális integrációk a világgazdaságban	252
Regionális gazdasági-kereskedelmi együttműködés és gazdasági integráció	252
Az integráció elméleti felfogásának fejlődése	255
Az új regionalizmus	258
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések	263
Erőforrás-áramlás, a termelési tényezők mobilitása a világgazdaságban, a külföldi közvetlen beruházások gazdaságtanának alapkérdései	265
A nemzetközi tényezőmobilitás fogalma, tartalma és főbb változatai	267
A munkerő nemzetköi áramlásának fő formái	268
A nemzetközi technológiaáramlás jellemzői	270
A nemzetközi tőkeáramlás típusai	278
A nemzetközi tőkeáramlás és a multinacionális-transznacionális vállalatok beruházáspolitikája	280
A tőkeexport formái, motivációi és általános következményei	280
A külföldi közvetlen befektetések fő inditékai és a transznacionális vállalatstratégiák alapelemei	286
A közvetlen külföldi beruházások és a működőtőke-import, valamint a transznacionális társaságok létesítésének és befogadásának motivációi	323
A működőtőke exportjából származó közvetlen előnyök	323
A működőtőke-export potencionális hátrányai	324
A működőtőke-import potenciális előnyei és hátrányai	326
A tőkeáramlás és a nemzetközi kereskedelem kapcsolatrendszere	330
A működőtőke-import helyettesítésének lehetőségei a kölcsöntőke importjával	334
A transznacionális társaságokkal kapcsolatos nemzetközi szabályozás és a nemzetközi gazdaságpolitikai harmonizáció kérdései	336
A nemzetközi működőtőke-áramlás új tendenciái az 1990-es években	339
A nemzetközi működőtőke-áramlás közép- és hosszú távú világgazdasági perspektívái	353
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések	354
A nemzetközi pénzügyi rendszer működésének alapkérdései	357
Alapkérdések	359
Árfolyamok - árfolyamtípusok - árfolyamrendszerek	361
A devizapiacok működésének alapjai	364
Árfolyamrendszerek	365
A nemzetközi fizetési mérleg	369
A nemzetközi mérlegek kialakulása	369
A külkereskedelmi mérleg	370
Nemzetközi jövedelem és külkereskedelem	378
A nemzetközi valuták konvertibilitása	380
Külgazdasági egyensúly és árfolyam-politika	385
Az árfolyamváltozás okai	386
Modern árfolyamelméletek	394
a "J-görbe"	402
Az árfolyam és a fizetési mérleg kapcsolatának monetáris magyarázata	404
Hogyan mérhető reálisan az árfolyamváltozás?	404
Nemzetközi pénz- és tőkepiacok az ezredfordulón	405
Nemzetközi hitelpiacok	408
Nemzetközi kötvénypiacok	411
Nemzetközi részvénypiacok	430
Nemzetközi pénzpiaci innovációk; a származékos instrumentumok (derivatívák) nemzetközi piaca	434
A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődési szakaszai	438
Az aranystandard-rendszer	441
Az aranystandard-rendszer felbomlása, az egységes nemzetközi pénzügyi rendszer hiánya és részleges helyreállítása a két világháború között	444
A Bretton Woods-i rendszer kialakulása, alapelemei és működése az 1970-es évek közepéig	462
A kulcsvaluta lényege, a kulscvalutává válás feltételei, a dollár mint a Bretton Woods-i rendszer kulcsvalutája	463
Valutáris változások az aranydeviza-rendszer bukása utáni időszakban	476
A nemzetközi pénzügyi rendszer intézményi keretei	485
A Nemzetközi Valutaalap: napjaink nemzetközi pénzügyi rendszerének központi intézménye	485
A Világbank-csoport	486
Az Európai Unió közös pénzintézetei	486
Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések	488