A nemzetképek vizsgálatának elméleti és módszertani problémái

Előszó

Amióta felismerték, hogy a közvélemény egy ország politikai, gazdasági és kulturális életének fontos tényezője, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a közvélemény befolyásolhatja a nemzetközi kapcsolatokat. így egyáltalán nem meglepő, hogy a kormányok és más nemzeti intézmények régóta kutatják annak lehetőségeit, hogy miképpen tudnák befolyásolni külföldön a működésük szempontjából releváns nyilvánosságot. Ez a tevékenység teljesen legitim és a nemzetközi ügyek szerves része. Ugyanakkor történelmi helyzetek sokasága példázza azt a folyamatot, melyben ez a törekvés az országok és a népek kapcsolatait veszélyeztető káros propagandává torzult.
Amikor ilyen problémák kerülnek napirendre, az "image" fogalmát - ami esetünkben a "nemzeti image-et" jelenti - sokféleképpen értelmezik. Az a tény, hogy ezt a kifejezést mind a hétköznapi életben, mind a politikában széleskörűen használják, még nem jelenti azt, hogy megfelelően alkalmazzák, és értik is a lényegét .
Vizsgálatunk célja, hogy hozzájáruljunk a nemzeti image-ekkel kapcsolatos különféle jelenségek jobb megértéséhez. Eredményeink talán segítenek az image-eket befolyásoló tevékenységek racionalitásának és hatékonyságának növelésében s talán abban is, hogy eredetileg jóindulatú törekvések ne válhassanak rosszindulatú propagandahadjáratok martalékává.
Megközelítésünk esettanulmány jellegű, mivel az image-ek különböző szintű és eltérő dimenziók mentén történő elemzését Ausztriára és Magyarországra végeztük el. A vizsgálat a két ország néhány kommunikáció-kutatójának közös erőfeszítéseként valósult meg, akik több - ausztriai és magyarországi - munkaértekezleten hangolták össze elképzeléseiket. A vizsgálat első szakasza elsősorban feltáró és leíró jellegű volt (eredményeit az Ausztrian-Hungarian Image Study. Salzburg/Budapest 1984" című tanulmányban foglaltuk össze), és jó alapot jelentett a vizsgálat második szakaszához, amelyről ebben a dolgozatban adunk számot. Vissza